Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-21 / 66. szám

1926. március 21. JNTYÍKÖIDEK "•Mm VK gyermekek is süteményt készíthetnek, ha Dr. OETKER féle Sütőport, vanüíincukrot 1270-2 használnak. Vénykömyvet ingyen küld: Dr. A. Oeiker. Bpest. VI, Kírály-u 76, A falusi lakások tisztasága. A mi klímánk olyan szélsőséges, hogy a gyakran változó időjárás mellett csak az egészséges lakás és az okszerű ruházkodás védhet­nek meg a zord idő ellen. Ma bajos uj lakasokat építeni, de még ha építenek is, sajnos, a falusi nép azokban nem mindenütt délnek és keletnek, hanem nyugatnak és északnak helyezi el a lakószobákat. Pincét a ház alá sok helyütt nem építenek. De még el sem szigetelik a vályogfalat a talaj nedvességétői pedig még a nedves, egészségtelen lakásokat is ki lehet szárítani elszi­geteléssel és forgó szellőztetővel. lA földes szoba talaja és a taka­réktűzhely a legszedelmesebb ártal­mak a falusi házak lakóira nézve. Ha tehát padlózásra nincs pénz, a szoba földjét tavasszal ki kell cserélni, de semmi esetre sem he­lyes a földre került piszkot évről­-évre betapasztani. A falusi viskó­ban lakó gyermekek a földön csúszkálva tulajdonképen valóságos piszoktelepen élnek. Ez az oka és nem más, hogy az ilyen házakban lakó apró gyermekek talán vala­mennyien mirigydaganatokban szen vednek, ami a legtöbbször első je­le az induló gümőkornak. A szo­bából, konyhából a túlságos me­leget és párát, tehát az ártalmas nedves meleget forgó szellőztetp­vel lehet és kell az ablakon kien­gedni, akkor még télen át is köny­nyen kiszárad a nedves lakás, anél­kül pedig még az uj kőhiz is ned­vessé válik egy év alatt. A taka­réktűzhely főzéskor valóságos gőz­fürdővé változtatja a szobát, a benntartózkodók megizzadnak, s ha kimennek; könnyen meghűlnek. Az ilyen szobában tartózkodó ember telei i át elveszti ellenállóképessé­gét, étvágya csökken, elgyengül és igy minden meghűléses betegségnek könnyen hozzáférhető. Azelőtt a szabad tűzhelyek szellőztették a lakást, sokkal ritkább is volt a gégeutak hurutja. Télen át a nyá­ron megszerzett természetes edzett­ség könnyen elvész, különösen, ha takaréktüzhellyel fűtött, nedves me­leg levegőjű szobában tartózkod­nak. Amig a nyár edző hatása tart, addig nem hűlnek meg könnyen az emberek, de ha télen át bőrüket nem edzik mesterséges uton hideg vizzel, ugy tavasz felé már elvész a bőr ellenálló képessége. A főzés­kor fejlődő pára a szoba földjére lecsapódik, nedvessé teszi a tapasz­tott földet és ez a behordott sár­ral együtt ujabb és ujabb szennyes rétegek alakjában növeli a szoba földjét. A fejlődő gőz és a nedves földből kipárolgó levegő bűzössé nehézzé teszi a szoba egész levegő­jét, ezt azonban azok, akik meg­szokták, nem érzik. De a büz át­járja ruhájukat és bárhova men­jenek, érezni rajtuk a dohos sza­got. Nem csoda, ha az ilyen körül­mények között élő földes szoba lakói a tél folyamán mindenféle meghűléses betegségeket szednek öesze. Régente a pestis ellen való rendszeres védekezés okozta, .hogy a tavasz közeledtével az emberek kitakarították házaikat. Ma, ami­dőn tudjuk, hogy az ilyen életmód Éhgyomorra már egy fél pohár még egy nagyobb ellenségünknek: a tüdővésznek kedvez, kétszeres kö­telességünk a tisztaság és a lakás rendbentartása. De nemcsak kivüi és belül kell meszelnünk, hogy szemre szép legyen a ház, hanem alaposan takarítanunk is, mert csak igy szolgáljuk az egészségeit £p ugy nem lenne helyes az sem, Jia vasárnap a felső szép ruhát az alsó piszkos fehérneműre ven­nénk csak fel, mert nem a látszat kedvéért ruházkodunk, hanem egészségünk megóvásáért. A kül­sőségeiméi fontosabb az igazi, bárha egyszerű tisztasság, mert csak ez szolgálja az igazi civilizációt. Schmtdtbauer világhírű SseserQviz jő étvágyat, kellemes közérzést és munkakedvet biztosit i'WK MM Ötezer magyar hadifogoly rabszolga szenved Szibériában. A világtól elzárva, egy erdőben dolgoznak a kizsákmányoló perzsa fatermelőknek a volt magyar hadifoglyok. Arad, március 20. Ma délelőtt újra találkoztam a világháborúval. Még egyszer belémmarkolt a bor­zalom, a kegyetlenség, a rémület. 1926. márciusában, a békekötés utáni hetedik esztendőben, Lo­carno és Genf korában, egy félórá­ra visszajött a szivdobbanást elál­lító 1914., hogy figyelmeztessen: még nincsen vége a háborúnak. Európa nagyurai még nem likvi­dáltak mindent. Major András ma délelőtt megállt az íróasztal' előtt, fáradtan nekitá­maszkodott a széknek, lecsurgatott kék szeméből pár könnyet és elfúló hangon ezt mondotta: — Uram, haza a"karok menni. Szibériából jövök, Orenburg kor­mányzóságból, tizenkét esztendeig holtam hadifogoly! és erdőt irtottam. Tizenkét éve nem láttam a felesé­gemet és két gyermekemet. Uram, haza akarok menni. Sir, a zokogás megrázza testét, a rettenetes háboru még mindig üti, veri, dobja országokból orszá­gokba. Major András szakaszvezető virágbokrétát tüz a .sapkájára 1914-ben Major András vámos­mikulai, hontmegyei 22 esztendős, négy középiskolát végzett vasúti távjrdász virágbokrétát tűzött a sapkájára. A háboru elhúzta a vasúti táviróasztai mellől, csuka­szürkébe bujtatta és Major András elment Galíciába harcolni nagyha­talmi frázisokért. Pedig jobban szeretett volna továbbra is kopog­tatni a vasúti állomás távirdáján, jobban szeretett volna melegedni az asszony mellett és eljátszogatni a két gyerekkel, a két esztendőssel és a kéthónapossal. Major And­rás, a nyitrai ,11-ik honvéd gya­j logezred távírász szakaszvezetője í 1914. október 25-én Lemberg Kör­i nyékén, a nagy visszavonulás alkal­i mával orosz fogságba esett. j A perzsa határ mellett ötezer ! magyar hadifogoly nem tudja, hogy vég. evan a háborúnak. — Uram, hogy mi minden tör­tént azóta velem, már nem is tud­nám elmondani. Beraktak ben­nünket, mint az állatokat, vasúti kocsikba és heteken, hónapokon át utaztunk Oroszországon és Szi­bérián át. Orenburgban, jó mélyen bent Szibériában kiraktak bennün­ket a vagonokból. Azután megint heteken át gyalogoltunk, elvittek a perzsa határra és ott erdőt kellett irtanunk. Egy perzsiai erdőkiter­melőcég vette bérbe az erdőket és a hadifoglyok végezték a munkát. Uram, közei tizenegy esztendeig kora reggeltől késő estig fát vág­tam, pedig nem tanultam ezt a ne­héz munkát. Nem tudtunk mi kérem sem­mit sem arról, hogy forradalom tört ki, meg hogy meggyilkolták a cárt és a bolsevisták lettek az urak, újság soha nem jutott el ide az erdőbe és nem tudtuk, hogy vé­ge van a háborúnak, a hadifoglyok szabadok, mindenki mehet, ahová akar. Az erdőkitermelő társaság le­pénzelte az őröket, hogy tartsák titokban a nagy világváltozást. — Ötezer magyar hadifogoly van még ott a perzsiai' határon, a sürü erdőkben nyomorúságos barakok­ban és ezek még mindig nem tud­ják, hogy vége van a Jiáborunak és nekik nem keli már erdőt irtani. Orenburg—Odessza—Galac— sas Hotel Pensione Metropole Abbazia n^TfláVI A Süds,ran d legszebb pontján. Défflán UClilaU A fürdőhely centrumában. Erkélyes szobák. " ifi és Blnm Táncterem. Kitűnő francia magyar konyha. OS AjiUIQ tulajdonosok Árak 35 lírától. tulajdonosok Felvilágosításokkal szolgál: Városi iroda: Budapest, Fabank, Nádor-n, 21. TELEFON. 989-4 tfOKOUffi HASHAJTÓ Bukarest—Orsova—Arad 1925. decemberében Major And­rás hadifogoly titokban bement a közeli városba bevásárolni. Itt megtudta, hogy régen vége van már a háborúnak és hogy ő sza­bad ember. Megszökött az erdőből, vigyázva, óvatosan, mert az őrök mindenkit könyörtelenül" agyonlő­nék, aki szökni akar. Moszkvának indifferens az, hogy Szibériában hadifoglyokat még mindig a leg­embertelenebbül kizsákmányolnak. (Nem ártana ezt a kérdést azokban a bizonyos poütikai és diplomáciai körökben kissé megtárgyalni.) Major András vonaton, hajón, kocsin és gyalog hosszas hányatta­tás után eljutott Odesszába. Itt a «Mihály arkangyal» nevü görög kereskedelmihajó felvette a fe­délzetére. A hajóskapitány, \t>lt osztrák-magyar haditengerésztíszt megsajnálta a szegény hadifoglyot. Efhozta Majort Galacba, itt átad­ta a magyar konzulnak, az adott igazoló Írásokat és kevés pénzt a hadifogolynak, hogy menjen haza. Emberséges vasutasok kijátszva el­lenőröket és vizsgáló főkalauzokat, kézrőf-kézre adták és elhozták Or­sováig. Orsován már ragaszkod­tak a szabályzathoz, könyörtelenül letették a szegény hadifoglyot. Az orsovai vonattal utazott Isvoran György temesvári sziguranca de­tektív is. Odament a busuló fo­golyhoz, formálisan letartóztatta és kijelentette a szigorú vasutasoknak, hogy ez az ember mint fogoly az ő felügyelete alatt utazik Temesvár­ra. Ez ellen a vasutasok már nem tehettek semmit. Temesvárról a detektív átdirigálta a hadifoglyot Aradra. «Nekivágok az útnak gyalog!» — Most itt vagyok, kérem és nekivágok a hosszú útnak gyalog. Uram, nem láttam az asszonyt és a gyerekeket tizenkét éve. Talán meg sem ismerem őket. Jaj Iste­nem, mikor érek oda, hosszabb az ut Budapestig és onnan Vámos­mikuláig, mint Orenburgtól Odesz­száig. Nincsen pénzem, de nem bá­nom, megyek gyalog, látni akarom kérem a családomat, jaj Jstenem, olyan melegem van, amikor reájuk gondolok. (k. ».) Harisnyák, keztyük a legújabb divatszinekben kaphatók Fodor Ferenc és Társai cégnél. ERICSSON »ie RÁDIÓ FEJHALLGATÓ minőség ! FelOI­BBlbatat­lan hang­erősség ! Csak védjeggyel valódi I! Tiszta «r?s vételt biztosító Telefunken­rendszerü 3 lámp*8 rádióvevőt, detektoros készülékeket, rádió­alkatrészeket szállít: „ERICSSON" 'ÍSSJS' Részvénytársaság, ezelőtt Deckert és HoMOlka, Budapest, I., Fehér­Yárl-ut 70, Tárosi üzlet: TI., Vörös­m«rty-«. 87. 733-2

Next

/
Thumbnails
Contents