Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-19 / 64. szám

JNÍYÍR1TIDÉK 14 1926. március 28. A háboru utáni Európa számokban. Az osztrák állami statisztikai hivatal összebasonlitó táblázata. Az osztrák állami statisztikai hivatal olyan munka elvégzésére vállalkozott, amely a háboru befejezése óta egyedülálló. Összeállította egész Európa minden államának népesedési statisztikáját. Ez a munka annál fontosabb, mert az utolsó ilyen statisztika 1914. elején készült, tehát tizenkét év előtt A mai Európát pedig a tizenkét év előttől nem néhány év, hanem egész korszak választja el. Olyan politikai és népesedési változásokat mutatott föl ezalatt az évtized alatt a vén Európa, amilyenek előzőleg j századok alatt sem voltak. A mai í Európa egy év alatt 10,6644.0000 j születési, 6,382.000 halálesetet és 3,677.000 házasságkötést köny- ] vei el. ! Olyan gigászi számok ezek, hogy alig tudunk magunknak róla fogai- ; mat alkotni. Gondoljunk csak arra, hogy a mai Románia egész lakos- , sága körülbelül 16 millió ember. 1 Tehát Európában évente több em- f ber hal meg, mint Románia egész lélekszámának egyharmadrésze. És csak kétmillió emberrel kevesebb, •mint a mai Magyarország lakossága. Tiz és fél millió születés pedig annyit jelent, hogy Európában naponta 29.000 ember látja meg a napvilágot, vagy ha tovább osztunk, óránként 1200 csecsemő kezdi meg földi pályáját. A statisztika részletes adatai igen érdekesek. A háboru előtti évekkel szemben Európa minden országában szaporodott a házasságkötések száma. A házassági kedv Európa következő tiz államában hágott tetőpontjára: Oroszország, Ukrajna, Belgium, Magyarország, Németország, Csehszlovákia, Franciaország, Ausztria, Olaszország és Dánia. A női olvasók bizonyára, megrovással veszik tudomásul, hogy Erdély hiányzik ebből a lajstromból. Szolgáljon azonban vi- . gaszukra az, hogy van még egy 5 csomó állam Európában, ahol a férfiak még jobban ragaszkodnak •. agglegénységükhöz. A házasságnak j Svédországban és Norvégiában vannak a legnyakasabb ellenségei. A statisztika a jövőre ebből a szempontból némi árnyékot vet. A női lakosság arányszáma, különösen á nagyvárosokban anynyira emelkedett, hogy a következő években a házassági kilátások csökkenésével kell számolni. Annái örvendetesebb a halálozási statisztika eredménye. Európa összes államaiban a halálozási arányszám kisebb, mint a béke éveiben volt. Ma tehát hosszabb ideig élnek az emberek. Ebben a tekintetben a legboldogabbak a hollandusok, ott majdnem harminc százalékkal javult a halálozási arány a háboru előtti évekhez viszonyítva. Nézzük meg melyik az a tiz európai állam, ahol a halandóság legnagyobb ? íme: Oroszország. Spanyolország, Magyarország, Ukrajna., Franciaország, Lengyelország, Olaszország, Ausztria, Csehszlovákia és Németország. Dacára annak, liDgy Oroszországban legnagyobb a halandóság, még mindig ez az állam mutatja föl évenként a legnagyobb népességi gyarapodást. Ha hinni lehet a szovj jet statisztikának, az óriási születési arányszám folytán a nagy halandóság ellenére is állandóan gyarapodik a szovjet birodalom népessége. Ez a gyarapodás a moszkvai statisztika szerint évi kétmillió ember. Ha ez igy halad, az orosz néptömegek mellett rövidesen eltörpül Európa összes többi népessége. Oroszországon kivüi csak a győzelmes Franciaország mutat föl a háboru előtti évekhez képest nagyon kevés születési gyarapodást. Ez azonban nem jelent sokat, mert egyébként tudnivaló, hogy Franciaországban a legkedvezőtlenebb a születési arányszám. Igen figyelemreméltó, hogy Magyarországon, a mely a háboru előtti években a születések terén egyike volt a vezető országoknak, a születések arányszáma úgyszólván felére rokkant. De óriási a visszaesés Néme tországban Ausztriában is. Németországpéldául, amely békében a leggyorsabban szaporodó országoknak egyike volt, most a statisztikában Franciaország mellé sülyedt le. A magyar, német és osztrák születési statisztika tragédiája egyenes következménye a központi hatalmak háborús összeomlásának és az ezzel járó gazdasági leromlásnak. Városi Mozgó Megnyitó díszelőadása pénteken, mire. 19-én MŰSORi I. Nyitány. Játaza: a m. kir. 12. honv. gyalogezred zenekara. h Marica grófné Kálmán Imre világhírű operettje 8 felvonásban. Főszerepben: Harry Liedtke, Vivian Gibson, Verebes Ernő, stb Szombaton és vasárnap zongoraklséret. Előadások : pénteken és szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. Jegyelővétel Fannyka dohánytőzsdéjében d. e. 10-től 12-ig, d. u. 2-től 4 ig. Helyárak; Páholy 13.000 K, zsöllye 10.000 K, támlásszék 7.000 K, erkély I. sor 10.000 K, erkély II-111. sor 6.000 K, másodemelet 3.000 K Ingyen ruhatár! Megkezdődnek az analfabéta tanfolyamok vizsgálatai. Az egész vármegye területén kezdetüket vették az analfabéta tanfolyamokat bezáró vizsgálatok. Tanítóink derekas munkásságot fejtetitek ki s az elért tanítási eredmény láttára joggal lehetünk bizakodók Szabolcs megye analfabétáinak száma egy évi tervszerű, kitartó és áldozatoktól sem riadó munkásság után jelentékenyen csökkent s ha az analfabétizmus ellen megindított akció kettőzött erővel folyik tovább nemsokára nem kell szégyenkeznünk, mikor az analfabéták száma ! alapján klasszifikálók Ítélete elhang Í

zik. Nyíregyházán március 23-án a gör. katholikus iskolában, 24-én a róm. kath. iskolában, 28-án a Nagylapos-tanyán, április 1-én a Királytelki szőlőkben lesz az analfabéta tanfolyam vizsgája. Éhenhalunk —150 év múlva. A szociológusokat hosszú évek óta foglalkoztatja az a probléma, hogy mi lesz az emberiséggel abban az esetben, ha a föld már nem birja eltartani őket. Az utolsó évtizedek szaporodási statisztikája ugyanis azt mutatja, hogy ha ilyen tempóban folyik az emberiség szaporodása, akkor nemsokára bekövetkezik az éhenhalás veszedelme. Penck Albert, a berlini földrajzi intézet igazgatója szerint legfeljebb kilenc milliárd ember élhet meg bolygónkon. A föld népességének száma ma 1.8 milliárd ember. Penck számítása szerint az emberiség szaporodásának vonala a mérsékelt égöv alól a trópusok felé fog eltolódni. Táblázatot készített, amely szerint Európa és Ázsia nem lesz többé az emberiség kulturcentruma és hogy a kettős kontinens mostani szerepét Afrika fogja átvenni. Ami az egyes országok fejlődési lehetőségét illet' Brazília áll első helyen. Brazília ugyanis 1200 millió embert tud eltartani, szóvar hétszer annyit, a mennyit az Északamerikai EgyeApró mozaikképek és impressziók Vecsey Ferencről a művészről és az emberről. Töredelmesen bevallom Főszerkesztő ur, hogy «függelemsértést» követtem el. Szigorú meghagyása ellenére sem csináltam interjút Vecsey Ferenccel. Mentségül csak egy régi sablonigazságot tudok felhozir a «látni vágyó "napba nem tefkint», mert a nap ámuló gyer^k£ szem, pókhálós törött ablaküveg és pocsétavíz' tükörképében ugyanaz a világura fény és hőforrás, mint hőforrás, mint teljes pompájában az égen. A «nagy interju» helyett hadd adjak hát egy kis mozaikot ilyen 'ipró tükörkép darabokból. * Vecsev feje. 'Rövid haj, torzon. -borz müvészüstök nélkül, rövid angol bajusz,| merengő sápadt vonásokon férfias kéltem- Lehetne viq&ki földjbirtokos zSentry, vagy fiata] szolgabíró is. Mikoi* ki j a vonatból, mikor megj< ik /diumon, vagy fényképet a; 1<1 jen, Színházi Életben, azt kei , -ik: jé hát ez a Vecsey? Érdekes, hogy épp nyárspolgár, aki tiltakozik minden külső modorosság, bohémos ' rendkivüliség ellen, a művészt nem hajlandó elképzelni már-m.ir a karrikatura határán járó bokiém sablonfej nélkül. Milyen jó, hogy Vecsey játék közben lehunyja a szemét. Az arca igy sápadt maszkká merevül, mely mögé mindenki szabad fantáziával képzelheti a Zene kibírhatatlan szépségű isteni arcát. r. * Vecsey keze. Formás, keskeny, hosszú muzsikuskéz. Ideális férfikéz, mely fehér és puha, a bőr alatt nem látszik, hanem érzik az erő acélja. Egyetlen gyürü nincs rajta. Azt hiszem, a fehér gyöngyházmanzsetta gombját is meg lehetne venni 50 ezer koronáért. Az ezerkezü zsúfolt teremben mégis ez a legkülönb kéz. Mig Vecsey ujjai a hegedühurokon bűvészkednek, titkon minden ur és hölgy megnézi a maga drága gyűrűit és karpereceit. A legdrágább platinagyürü sem ékíti és emeli a kézt ott, ahol Vecsey gyürütren ujjai dolgoznak. Egy újságíró mondja mellettem, aki annyi lelkes betűt dolgozott ki tollas ujja végivel: minek tápláljuk, ápoljuk, féltjük mi a kezünket, mikor ofyan kéz is van, mint a Vecseyé? De azért mégis az ő kezében, van p legkülönb és legdrágább ékszer. A másfél nSliárdos stradivári. A Yecsey hegedüie. A hang, a csodálatosan tiszta és csodálatosan zengő -mégis csak a iák, meg a hufé. Minden művészet ősforrása az anyag a természet. í A lelkes művészt az teszi, hogy szépséget tud kicsalni a természetbői és az anyagból. Vecsey nagy lélek és nagy művész, talán két üvegpohár közé feszitett cérnaszálon is ki tud pengetni szép melódiákat, de enélküi a stradivári nélkül kevesebb volna. A művészet: lelkes ember harmonikus találkozása a lelkes anyaggal. . ' * Vecsey asszonya. Törékeny, finom, karcsú magasságában is fifiligrán, dekadens tulfinomult fajta. Egész lényén valami fáradt elomlás, amit azonban teljesen kiegyensúlyoz az okos, fekete szemeiből sugárzó rajongó megértés erős lendülete. Müvészfeleség: társ és aszszony. Le nem veszi szemét az uráról. — Nézze, szegény, milyen veritékes a homloka. Jaj, ha megfázik súgja a szomszédjának. És alig mer tapsolni. A művészt nem félti, de aggódik a maga dolgozó emberéért. Asszony, minden elfinomultsága mellett épp olyan igazi, mint őse, akinek az ura ezelőtt négyszázévvel vad

r condottiérik ellen vonult páncélosán

1 és súlyos karddal csatára. Az asszony, aki a dolgozó emberhez megy' feleségül, az ideggel, vérrel, §zivvel és lélekkel fogott győztes munkaszerszámot figyeli, félti és tiszteli a férfi kezében. Kard, toll, ecset, véső vagy hegedüvonó. Ebből a szempont- I bói mindegy. * Vecsey beszéde. Vecsey tiz évig külföldön élt és odahaza csak olaszul vagy franciául beszélhet. Szavai ugy bontakoznak ki az idegen akcentusból a régi izes magyarság debreceni levegőjére, mint a gubóból a selyemlepke. Néha keresi a szavakat és néha a szó végére tolja magyar szavakon elvitázhatatlanul az első szótagnak járó hangsúlyt. Ám amit mond, talán hibás magyarsággal, talán rosszul hangsúlyozva, tartalmilag örök faji törvény. A főispáni vacsorán az asztal végéről felfogom egy-két mondaMoszIányát: — Rákosi Jenő vezércikket irt ma rólam a Pesti Hírlapban. — Fájdalmas keserűséggel kérdezi, hogy érdemesnek tartom-e majd iitthónmaradni ebben a borzalmas, mai magyar sivárságban?! Soha még engem irás igy meg nem döbbentett. Hát fontos az, hogy mi van itthon, mikor az ember haza akar jönni, mert érzi, hogy haza kell jönnie? • Főszerkesztő uram, azt hiszem megbocsájthat. Ha reggeltől-estig interjuofom, ennél többet, igazabbat nem hozhattam volna Vecsey Ferencről a magyar művészről és az emberről. Szentimrey Lajos*