Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-18 / 63. szám

14 1926. március 28. JSÍYÍRjriDÉK Lakodalom menyaszszony nélkül. A gazdag vőlegény, a szép Danica és a béreslegény regénye. Feltalálták már a kormányozható léghajót, sőt a kormányozható} politikai elvetet is, de a ázérelem kormányozhatóvá tételén hiába mesterkednek a pénzes vőlegények és a szülők. A szerelmeseknek meg van az a tulajdonsága, hogy nem tür kormánymzást s ha tür, már nem szerelem többé . Sok köny és vér folyt már, sok fiatal élet és boldogság ment tönkre amiatt, hogy a fiatalok szerelmét gazdasági elvek szerint próbálták kormányozni a szülők, akiket a komisz élet anyagiasakká tett s elvette szivük melegét, lelkük tüzét s vakokká, érzéketlenekkél tette őket a fiatalok szerelme iránt, elfeledtette velők, hogy ők is voltak fiatalok s talán ők is szülői önkény és gazdaság^ érdekek ellenére lettek egymáséi. Csodálatos, hogy' nemcsak a szülők veszitik el idővel a képességüket az érdeknélküli, igazi szerelem iránt, de akadnak gazdag vőlegények is, akik nem törődnek avval, hogy vagyonukért csak vagyont és testet kapnak. Testet, amelyben hatott a sziv, vagy pedig mar másé. Sokszor tragikusan végződnek ezek az erőszakoft házasságok, sokszor három tönkretett élet romján vegetál a csenevész házasság, de néha megesik, hogy a bátor szerelmesek alaposan megtréfálják a szülőket s a gazdag vőlegényt. — Mint ahogy|az a napokban a határmenti szerb megszállás alatt lévő Sárafalván is történt. Mirkó Mirkó, egy igen jómódú sárafalvi bunyevác legény eljegyezte magának, Lazarói Damcát, a gazdag Lázárod szép leányát. Csakhogy az ügyet csak a leány szüleivel Intézte el, azt hitte, hogy ha a házasság meg lesz, megjön a Danicza szerelme is. A mult héten már ki is tűzték az esküvő napját, amikor a gazdag vőlegény szerb szokás szerint a násznéppel megjelent a menyasszonyi háznál. "A szülők azonban nem tudtak leányt adni. Kétségbeesetten keresték a szép Danicát, de nem találták sehol. Kinn pedig a vidám násznép a vőlegénnyel együtt türelmetlenül követelte a menyasszonyt. Hát nincs menyasszony! Egy pár kusza sor maradt ott su. asztal sarkán. Egymást szeretjük. Egymás nélkül eln inem tudunk. Bocsássanak meg. Danicza és Joca A Joca pedig nem volt más, mint Lazaróiék szegény, de jóképű fiatal bérese, Muics Joca. A gazdag vőlegény lógó orral távozott s a riásznép — mit volt mit tenni — jót nevetett a vőlegényen s saját magán. A béreslegény pedig a szép Danicával, ahogy a rendőri' jelentés szokta mondani: - ismeretlen helyre távozott. (*) önnek nincs szüksége arra, hogy gyomor- és bélbán talmaiból kifolyólag állandóan szenvedjen, amitor köztudomásu, hogy a világhírű és mindenki áítaf legelsőnek elismert Igmándl keserűvíz használata megszüntet' a rendszerint a fenti bajokból eredő fejfájást, csökkenti a vérnyomást az agyban és meggátolja az érelmeszesedést. Emésztési zavaroknál éhgyomorra már egy fél pohár Igmándí keserűvíz elegendő. lOx A történelmi nevezetességű kastély Vaján. A nyíregyházi turisták felkeresik Szabolcsvármegye történelmi nevezetességű helyeit. — Kirándulás Vajára és Nyirbaktára. A tavasz beköszöntött. A hoszszu téli hónapok elég soká tartották rabságban a természetkedvelő, embert. A fagyos Gergelynap el(friult s ránk virrad a Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, március 25-ike. Hosszú tespedés után megmozdultak a nyíregyházi turisták is. Folvó hó 25-én, szezonnyitó kirándulásként elmennek Nyirbaktára és Vajára a naményi vasúttal. Oros, Napkor, ófehértó, Nyirbaktán keresztül 41 km.-nvi uton Vajára érnek. Megnézik a kastélyt, hátizsákból megebédelnek, átmennek gyalog Nyirbaktára (6 km.), megnézik az ottani kastélyt és d. u. 5-kor újból felülnek a vonatra s 7-kor itthon vannak. A kirándulás főcélja a történelmi nevezetességű Vaja kastély, be mé a gyűjtemények és régiségek megtekintése. Ezen birtokot már a honfoglalás idejében kapta a Vaja nemzetség és azóta is bírja a Vay-család, — amelynek ma nemesi, bárói és grófi ága van. Vaja a nemesi ágé —a kuruc generális családjáé. Valamikor, régen erősség-vár volt. Ide menekültek a szabolcsi rendek, nemesek, ha valamilyen tatár, mongol vagy egyéb invázió pusztította az országot. Itt menedéket és védelmet találtak. Ma persze ezen várból csak a lakóház — a kastély Van meg. A református templom á területen belül a várkápolna volt. A kastély sok renováláson ment át, újjáalakították, de a történelmi máz, az ódon Levegő megmaradt benne. Változatlanul megvan az a szoba is, ahol II. Rákóczi Ferenc a császári generálissal, Pálffyval tárgyalt a békekötésről. 1711-ben, január 31-én beállított ide II. Rákóczi Ferenc tábornokkarával és 200 svéd dragonyossal. Kíséretében volt a birtok tulajdonosa, Vay Ádám, a leghűségesebb generál iá — aki ! még a száműzetésbe is követte, Szentpétery, Colonelli, Süter,Csepiész, Koncsay, Bagossy, Pikó, Droguli, Sámboky és Ottlik. Károlyi Sándor már ott volt és előzőleg már tárgyalt Pálffyval a császáriakkal, akik szintén 200 dragonyossal jelentek meg ezen előre megbeszélt találkozón. Ezen tárgyalás nem vezetett eredményre. Rákóczi elkedvetlenedett, kiment Lengyelországba segítségért és ezalatt Károlyi Sándor tárgyalásaival előkészítette a «szatmári békét», amely 1711. május 1-én megköttetett. Utána a kismajtényi síkon 12.000 kuruc vitéz letette a fegyvert s visszavonult családi tűzhelyére. Ezen kastélyban sok értékes régiség látható. A Vay-család évszázadokon át összegyűjtött sok mindent és elhelyezte az épület megfelelő helyein. Van ott szép fegyvergyűjtemény, képtár, régiségek, stb. Amikor Rákóczi hamvait hazahozták, akkor idehozták hűséges vezérének — Vay Ádámnak a hamvait is Danzigból, ahol bujdosás közben utolérte a halál. Egy darab történetet él át az ember egy ilyen helyen. Maga előtt látja a küzdelmes multat, az egyéni tőrtetést, a jól sikerüK alkalmazkodást — a nemes célért való önelbukást és a feltámadást. Ezien kirándulás tanulságos lesz, szép lesz, könnyű,, kényelmes és olcsó. Indulás folyó hó 25-en reggel 6 óra 30 perckor. Az egészIII. o. vasúti jegy ára oda-vissza körülbelül 35.000 korona. Étkezés a hátizsákból. E kiránduláson szívesen látnak mindenkit, csak arra kérik a résztvevőket, hogy nevüket a Ferenczi-féle könyvkereskedésben kitett ivre felírni szíveskedjenek. Miért szokták a fák és cserjék gyökereit ültetéskor visszavágni ? Az egyik szomszédom, idős ember, ért egy kissé a kertészkedéshez Gyümölcsfákat ültetni nagyon ' szeret ;saját magának is, másoknak is. Amikor meg van ásva a f

ödör. a bele ültetendő fát kezébe )gja, de megfordítva, azaz gyökerévei felfelé irányítva, hogy az ember szinte elcsodálkozik rajta: talán a fának a koronáját fogja a gödörbe temetni? De még sem. Hiszen még nem ülteti be a fát. Jobb kezében már ott az élesre fent kés, vulgó bicska s avval a gyökeret vagdalja. Azaz, hogy nem éppen vagdalja, hanem megmetszi, viszszavág]. Csak azután ülteti el a fát, egészen rendesen, ahogyan kell. Ennek az öreg, tapasztalt földmivesnek (újkori nyelven szólva, kisgazdának) a fia gyári munkásnak ment; uri ruhában jár s szinte röstelli, hogy neki «paraszt» apja van. Nagy'ritkán megtörténik, hogy a fiu is bele-bele kóstol a gyümölcsfaültetésbe. ö neki bizony esze ágába se jut, a fa gyökereit visszavágni. Látta ugyan az apjától, hogy mi a szokás, de ő feleslegesnek gondolt munkától irtózik. Ha kérdezzük tőle, miért nem követi az apja példáját, azt mondja csak, hogy «minek az». De azért az ő apja sem tudná megmondani, hogy tulajdon képen miért kell a fák gyökereit visszametszeni. Igy szokta meg gyerekkorától fogva; hát ő ugy tudja, hogy annak az a rendje-módja. Lám, két példa a gyakorlati életből. Az öregek, akik a gazdasági meg kertészeti munkát gyermekkoruktól ismerik, bizonyos szokásokhoz ragaszkodnak, tekintet nélkül arra, hogy tudják-e a szokás vagy eljárás értelmét vagy nem. A fiatalok, akik félig-meddig városi nevelésben} részesültek s az alapos gazdasági munkától elszoktak, kényelmesebbek. Minderre én azt mondom, hogy a jövő nemzedék talán különb lesz, mint a mostani. Remélem és kívánom, hogy olyan szorgalmas legyen ,mlnt az öregek voltak, de azonfelül a munkájuknak, eljárásuknak magyarázatát is tudják adni. Tanulják meg az öregektől, hogy a gyümölcsfa gyökerét kiiiltetéskor igenis meg kell metszeni; de tanuljákf meg azt is, hogy miért? A gyümölcsfák, valamint minden más fa vagy cserje gyökerét kiültetéskor azért kell visszametszeni, mert a gyökerek egy része vagy száraz vagy korhadt s nagyobb gyökereken hosszabb-rövidebb sebek is találkoznak- Hogy ha a száraz vagy korhadásnak indult gyökereket rajta hagynók a fán, azok ültetés után még tovább pusztulnának. Hogyl ha a vastagabb gyökereken hosszú sebek maradnak, azok ültetés után soha be nem hegednek, hanem inkább elmérgesednek, rákosodnak, valóságos ráksebek támadnak utánuk, ami a fának Súlyosan megárt. Azonkívül a fin lehet néhánv arajjylag igen hosszú, vékony gyökér is, ezeket ültetéskor sehogy' sem sikerül kellőképen elhelyezni. Tehát visszametszeskor a fölösleges, túlságosan hosszú gyökereket, valamint minden száraz vagy rossz gyökeret et kell távolitanunk. Úgyszintén eltávolítjuk azokat a gyökérrészeket is, amelyeken hosszú sebek van nak. Igaz ugyan, hogy' a visszametszéssel magunk is nyílt sebet ejtünk. Def ez a metszési seb aránylag kis terjedelmű és kerek, tehát ültetés után hamarosan beheged és a helyén számos uj gyökér fakad. Szóval, arra kell ügyelnünk, hogy ültetéskor csupa jó, egészséges, ép és jól elhelyezhető gyökér legyen a fán.' Itt azt is megemlítem, hogy a nagyon gondos kertész a gyökerek visszametszését lehetőleg ugy végzi, hogy- ültetés után a metszési lap lefelé legyen fordítva, ne fölfele. Nemzetesen vastagabb gyökér viszszametszése alkalmával a metszést ugy kell irányitanunk, hogy a gyökéren ejtett kerek metszési sebhely kiültetése után ne talán fölfelé nézzen, hanem lefelé, a féld mélye felé, mert így jobban és gyorsabban heged be. B. Március 19-én nyílik meg a Városi Szinház Mozgó. Marica grófnő filmen. Pazar kiállítású filmmel nyílik meg a Városi mozgó kapája. A színészek távozása után ujbó* megnyitja kapuit a Városi Szinház mozgó^ s a március 19-iki megnyitó előadáson Kálmán Imre kedves operettjét, Marica grófnőt mutatják be filmen. Marica grófnőt alig van ki nem látta volna a színpadon, dallama pedig végig szárnyalt az egész országon s egy csapásra meghódította a dalkedvelőket. Az operett még tökéletesebb lesz a filmen. Ami pazar csillogást, pompát el lehet képzelni, azt a film elénk fogja varázsolni. — A Marica grófnő filmváltozatát azonban nem csupán a darab szüzséje és rendezése teszi érdekessé, hanem azok a szereplők is, akik a filmen uj diadalra vitték az operettet. A megfilmesitett operett főszereplői a következők: Török Béla, tiszttartó: Harrv Liedtke. Marica grófnő: Vivian Qibson. A korcsmáros Szőreghy Gyula. Báró Zsupán Kálmán: Verebes Ernő. A megnyitó sláger filmen ki vül elsőrangú kisérő film teszi vonzóvá a bemutató mü9ort. Az előadások a szokott időpontokban kezdődnek. Díványt, hencsert, madrácot és minden kárpitosmunkát a legjobb anyagból 10%-kal olcsóbban szerezheti be, mint bárhol Riszula András kárpitosnál, Bocskay-utca 53. szám. Kedvező fizetési teltételek! Helyi és vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek. Kívánatra házhoz és vidékre is megyek. 979-11