Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-17 / 62. szám

6 JStYÍKBTDÉK 1926. március 17. Ringer Erzsébet. Régi magyar betegség, hogy •mindég akkor látjuk a tehetséges embereinket, akkor fogadjuk el és ismerjük el őket, mikor külföldről néznek vissza hozzánk. És ők mégis mindég vissza néznek. Ringer Erzsébet is ezekhez tartozik. Gyerekéveit a komoly tanulással és folytonos munkával töltötte. Magában, csöndben. Nem ismerte senki, nem hallott róla senki. A fellendülések és ellankadások, akarások és csalódások verejtékes és boldog idejét magában töltötte Ringer Erzsébet. Csak a vásznai és rajzai mutatják, hogy emögött a fiatal, szinte gyerekes nézésű szempár mögött egy nagy és lelki élményekben gazdag művészi élet folyt le azalatt a tiz esztendő alatt. Tiz esztendő! Ringer Erzsébet tizenhatéves korában jelent meg a nyilvánosság előtt a Nemzeti Szalon egyik kollektív kiállításán. A pesti sajtó akkor nagy elismeréssel emlékezett meg róla, de a mi művészi életünkben nem találta meg azt a hozzátartózhatást, amire minden őszinte művésznek szüksége van, mert ő csak a művészethez tartozott. Ezért nem hallottunk azóta a fiatal művésznőről. Lelke kivezette egy olyan világba, ahol a művészet szent nagyságát valahogy komolyabban veszik és tudják venni az emberek. Elment a spanyolországi Mallorca szigetre, hogy egészen a művészetének szentelje életét. És Ringer Erzsébet dolgozott és munkája eredményét most Palmában a Veda szépművészeti társaság termeiben bemutatta. A spanyol lapok egyhangúlag a legnagyobb elismeréssel beszélnek művészetéről. Valamennyi vezércikkben tárgyalja a kiállítás értékét és érdekességét. A La Almudaina február 23. cikkében azt mondja: — Ringer Erzsébet, aki hoszszabb idő óta lakik közöttünk, kiállított fesményeket és rajzokát a Veda termeiben. Valóságos gyönyörűséget szerzett szigetünknek ezen előkelő barátnője az ő őszinte, felemelő művészetével. Az ő festészete hűen adja vissza a mi tiszta horizontunkat és őszihte, meghatott szimpátiánk, jóleső kifejezésére késztet. Olajfestményein azt látjuk, hogy művészi nevelése akadémiai jellegű volt. Müvein nem látszik se habozás, se ingadozás, mert a művésznő nyugodt lélekkel használja mindazokat a mesterfogásokat, amikkel bőven rendelkezik és nem törődik a modern mesterkedéssel. Különösen kiválónak tartjuk édes kezelésű önarcképét és a Katedrális kincseit, amik tele vannak eredeti meglátással és finomsággal. A napi életből vett típusai, hűen tükrözik vissza modelljeinek lelki életét. A mallorcai tájképei tiszta költészettel jelennek meg előttünk. Nem keresi a szinek exaltáltságát sem a szeszélyes, dekoratív elrendezéseket. Minden képe normális meglátás a kifejezés komoly őszinteségével. Arcképei meglepően tökéletesek; festési technikájuk egészen újszerű a szinek hatásában. A tollrajzok nézetünk szerint különös érdekességei a kiállításnak. Itt Erzsébet a művészi tehetsége teljességével és a kifejezés nagyszerűségével hat és mint igazi, vérbeli rajzoló, mindég hü marad ahhoz a fegyelemhez, amit ez a műfaj megkíván. Rajzai kivitelben a lehető legtökéletesebbek, hatásukban pompásak. Különös érték a kiállításon bemutatott a «Halál poémája» című sorozat, mert ezekben beláthattunk a művésznő lelkének ragyogó változatosságába. Minden vonása egy kiforrott alkotás, minden művészi hangulata egy nagy élet nagy élménye, amihez nagyon ritkán juthat az ember. A Correo de Mallorca, a La Vanguardia Balear, az El Dia, az Ultima Hora, az El Adalid és a többi mind részletesen foglalkoznak a kiállítással. Mivel Ringer Erzsébet most meghívást kapott Barcellonába és azután Madridba egy kollektív kiállítás rendezésére, barátai és tisztelői díszebédet rendeztek tiszteletére a Terrenoi szálloda dísztermében. A lapok műkritikusain Pedro Barcelo, Jósé Vidal, J. Bauza Quanabens, Manuel Sirer, Dethoreyen kívül ott volt A. Pol, a hires spanyol folklorista, Antonio Alcover, a hires spanyol költőnek, Jüan Alcovernek, kinek utolsó verse Ringer Erzsihez íródott az öccse, Bernareggi, Sureda, Joaquim Engronat, és Pedro Caffaro, a szépművészeti muzeum igazgatója, aki maga irt előszót a kiállítás katalógusához. Megható meleg szavakkal búcsúztatták Ringer Erzsébetet és emlékeztek meg Magyarországról. — Erzsébet, a mi szigetünk szeretett és ünnepelt Erzsébetje, akinél szebben és igazabban senki se értette meg a mi szigetünk karakterét és szépségeit, most itthagy minv ket. És itt maradnak a virágzó mandulafák és a szomorú, szenvedő olajfák. Az emberek tovább ölelik majd láthatárainkat, a tenger tovább csapdossa a partokat, de Mallorca, Ringer Erzsébet Mallorcája most gazdátlan marad. Kérem Elisabeth, tartson meg minket a legjobb emlékében és sohase feledje el, hogy Mallorcán mindég haza várják, hogy Palmában mindég haza fog jönni azokhoz, akiknek müv.szete olyan nagy és felejthetetlen örömet szerzett! — Ezzel fejezte be köszöntőjét egyik festőtársa. Mindenesetre jóleső érzés, hogy a művészetnek, ha országai már nem is, de szigetei még vannak. Ringer Erzsébet is biztosan ezzel az érzéssel megy tovább nagy utján, hogy dicsőséget szerezzen a magyarságnak és a magyar művészetnek. Harminc milliárdos a város idei költségvetése Az Í926. évi költségvetésben a takarékosság elve érvényesül. — Pótadóra nincs szükség. Nyíregyháza, március 16. (A »Nyirvidek« tudósitójától.) Nyiregyháza város képviselőtestületének szombati közgyűlése általánosságban is, részleteiben is elfogadta a tanács és a szakosztályok által előterjesztett költségvetési tervezetet, amelyet Szohor Pál főjegyző előadása világított meg. Az általános ismertetésnél a tanácsnak és a szakosztályoknak az a . kedvező benyomást keltő jelentése í hangzott el, hogy a város nem 5 óhajtja túllépni a bevételek által nyújtott kereteket. A kiadások a

1 bevételekkel arányban vannak, ugy, hogy pótadókra nincsen szükség. A képviselőtestület a költségvetést általánosságban elfogad ta* azután a részletek ismertetése következett. Az egyes rovatok közül a közigazgatási rovat 2.645.908.000 korona, a közegészségügy 599.204.000, az iskolaügy 1.536.641.000, a szegény és jótékonysági ügy 1.489.000.000 korona kiadást tüntet fel. Az 1926. évi költségvetés öszszesen 22.988.969.000 korona kiadást mutat, amivel szemben 9.466.666.000 korona bevételi többlet áll. A költségvetéshez Barla Sándor szólt hozzá, aki a bevételi tételek közül a forgalmi adóból számított két milliárd bevételt nem tartja eléggé szilárdnak, mert a forgalmi adó ebben az esztendőben lényegesebb csökkenést fog mutatni. Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos, polgármester megnyugtató válaszában rámutatott, nogy a tanács a költségvetés összeállításával gondosan figyelembe vette azt, hogy a forgalmi adó csökkenésére számithatunk s a költségvetés bevételeként felvett forgalmiadó mintegy 30 százalékkal kevesebb, mint amennyire az eddigi forgalmiadó bevételek alapján számítani lehetne. Kijelentette továbbá a polgármester, hogy az egész idei költségvetésben a legszigorúbb takarékosság elve érvényesül s az egész vonalon a legtakaréko-i sabb gazdálkodás van folyamatban. A költségvetésben nincsenek uj alkotások felvéve, csupán a tervek elkészítésére állították be a szükséges összegeket, mert a város mindaddig, mig a város ki követési költségeit teljesen nem fedez-, te ,nem gondol nagyobb kiadásokra, vagy adósságcsinálásra. A képviselőtestület a polgármester információi után a költségvetést részleteiben is elfogadta és elhatározta, hogy az idei költségvetést, mint az 'elmúlt évi zárszámadásokat is, nyomdai uton sokszorosittatja. Újból meghosszabbítják az üzlethelyiségek Francia módszer szerint csak fokozatosan szabadulnak fel az üzletek. Budapestről jelentik : Az a nagy veszedelem, amely az üzlethelyihelyiségek felszabadításából érné a kereskedőket, ujabb meggondolásra késztette a minisztert, aki értesülésünk szerint kijelentette, hogy a közeljövőben rendelet jelenik meg, amely az üzletbérek és a lakások megkötöttségét további egy vagy két évre meghosszabbítja. A rendelet részleteit még nem ismerjük, de értesülésünk szerint a tárgyalások abban az irányban folytak, hogy a felmondások megengedésénél az úgynevezett «francia rendszer» lesz az irányadó. Ennek a rendszernek a fokozatoas leépítés az alapelve, még pedig abban a formában, hogy először azoknak az üzleteknek felmondását engedik meg, amelyek aránylag rövid idő óta foglalnak el egy helyiséget. Később megengedik a felmondást azoknál, amelyek 10—15 év óta bérlik az üzlethelyiséget és legkésőbben mondhatók fei az olyan helyiségek, melyeknél egzisztenciális kérdés a változtatás. A francia rendelet, amelyet a. már lefolytatott tárgyalásokon alapul vettek, ezt azzal indokolja, hogy az ilyen üzletek évtizedek alatt már úgyszólván az egész házat amortizálták és igy méltányos, hogy ezek kivételes elbánásban részesüljenek. Értesülésünk szerint egyébként a napokban küldöttség) megy a kereskedelemügyi miniszterhez, akitől az üzlethelyiségek és lakások felmondásának november, illetőleg a jövő év májusa utáni további megkötöttsé

gét k

éri. Csak igazolt fizetésképtelenség esetén van adóhalasztás. Az iparosok adósérelmeik tárgyában ankétet tartottak s az ankét eredményeit memorandum alakjában a miniszterhez juttatták. Az Ipartestületek Országos Szövetségének memorandumára most Válaszolt aI pénzügyi kormány nevében Vargha Imre dr. államtitkár. Leiratában közlése szerint a pénzügyi kormány nincsen abban a helyzetben, hogy az adóvégrehajtásokat a gazdasági helyzet enyhüléséig szüneteltesse, mert ma azok az adózók sem fizetnek, akik fizetésképesek. Adófizetési halasztást csak azoknak az adózóknak adhatnak a pénzügyigazgatóságok, akik hiteitérdemlően beigazolják, hogy fizetésképtelenek. — Ilyen esetben a halasztás tartama alatt a részletfizetés sem kötelező. Az Ipartestületek Országosn Szövetségének arra a kívánságára, hogy az adófelszólamlási bizottságokba iparos tagot is nevezzenek ki, Vargha államtitkár kijelentette, hogy a jövőben ugv a fővárosi, mint a yidéki felszólam lási bizottságokba egy rendes" és egy póttagot nevez ki az iparosok közül. A forgalmiadó átalányozás enyhítésével kapcsolatosan Vargha államtitkár laratában arra szorítkozik, hogy a mai rendszerttői nem térhet el. A fényűzési adóra vonatkozóan kijelenti, hogy a fényűzési |adót a legrövidebb időn belül revízió alá veszik. A kérdést oly módon tartja megoldhatónak, hogy a fényűzési alá eső tárgyak értékhatárát Dly magasan állapítják meg, hogy kézművesipari termékek jelentékeny része ne essék fényűzési adó alá. Vargha államtitkár ígéretet tett arra is, hogy az alkalmazottak kereseti adójának kezelési módját leegyszerűsíti. Végül Vargha államtitkár leiratában kijelenti, hogy ugy az adókivetéssel, mint az adó végrehajtásával megbízott közegeket utasította, miszerint a nehéz viszonyok között élő iparosok ügyeit nagy megértéssel és jóindulattal kezeljék. Meghívó. A Nyíregyházi Torna és Vívó Egyesület 1926. évi március hó 27 én délután 6 órakor tartja évi rendes közgyűlését az ipartestület tanácstermében a következő tárgysorozattal : 1. Elnöki megnyitó. 2. Jelentés az egyesület 1925. évi működéséről. 3. Az 1925. évi zárszámadások bemutatása. 4. Az 1926. évi költségvetés megállapítása. 5. Jelentés a Bujtosi sporttelep kibővítése tárgyában. 6. Jelentés a bujtosi fürdő ügyében. 7. Az 1926. évi tagsági dijak megállapítása. 8. Az alapszabályok módositisa. 9. Tisztújítás, választmányi és számvizsgáló bizottsági tagok választása. 10. Indítványok. Az egyesület tagjait a közgyűlésre ezúton is meghívja, sporttársi üdvözlettel Nyíregyházán, 1926. március hó 1

4'

í

n AZ ELNÖKSÉG