Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-16 / 61. szám

9 1926. március 16. JSÍYÍRYIDÉK Blaha Sándor államtitkár levele Benes Kálmán polgármesterhez. Nyíregyháza, március 15. — (A Nyirvidék tudósítójától.) .Megírta a Nyirvidék, hogy Benes Kálmán kir. kormányfőtanácsos, polgármester Blaha Lujzának a nemzet nagyasszonyának halála alkalmából levelet intézett Blaha Sándor államtitkárhoz s kifejezésre juttatta Nyíregyháza város közön, ségének részvétét. A polgármester részvétiratára Blaha Sándor dr. helyettes államtitkár a következő levélben válaszolt: Méltóságos Polgármester ur ! Mélyen meghatott Nyíregyháza város közönségének és tanácsának boldogult Édesanyám elhunytával hozzám intézett részvétirata. Nyíregyháza város, amely igazán lekötelező előzékenységgel és a leggyöngédebb figyelemmel látta vendégül a megboldogultat, már akkor bizonyítékát adta annak a hálának, tiszteletnek és ragaszkodásnak, amellyel Édesanyám egyénisége iránt viseltetett. Ugy ez a felejthetetlen vendégszeretet, mint az az őszinte fájdalom, amely Nyíregyháza ' város részvétiratából 'kicsendül, bizonyítéka annak a lelkes odaadásnak, .amellyel Nyíregyháza város a magyar nemzeti kuftura iránt viseltetik. Arra kérem méltóságos Polgármester urat, hogy a végtelenül jóleső részVéíiéjrt a város tanácsának leghálásabb köszönetemet tolmácsolni méltóztassék. Mély tisztelettel: Dr- Bjaha Sándar, belügyi h. államtitkár. Blaha Lujza fiának Blaha Sándornak levelét Szohor Pál főjegyző szombaton délután tartott közgyűlésen ' mutatta be a városi képviselőtestületnek. A bicsérdysia, a kis zsidó és mi ketten. Utazási kalandok a bicsérdizmussal és a sashalmi asszonnyal fűszerezve. — Gahrtibhegy, mint főtáplálék. — Káros a víz ís. — Mi is a nagytakarítás ? A felső címben elárultam a dolgok lényegét, nehogy a mélyen tisztelt olvasó az utazási kaland alatt holmi szép és titokzatos szerelmi históriát sejtsen. Egyszerűen az történnt. hogy utaztunk haza és egészen primitív' ösztönösséggcl örültünk annak, hogy a négy nan, melyet távol töltöttünk s amely legalább egy esztendőnek tűnt föl, végre a hátunk mögött marad s otthon boldogan hajthatjuk fejünket nyugovóra. Beszálltunk egy nem dohányzóba Egyedül vagyunk. Békebeli emlékek rohannak meg, mikor kényelmesen lelehetett feküdni a díványra. Igaz, most is béke van, tehát . egész bizonyosan le lehet majd feküdni a díványra. Azonban alig [jár perc múlva egy ur lép be. És " megegy ur (Persze, hisz mosta hölgyek dohányoznak) Sovány igénytelen az egyik; magas, barna a másik. Leülnek. Újra jön egy. Sápadt, furcsa tekintetű ember. Mintha mindennap mástól lopogatná azéletet. Darabos arc, lassú, megfontolt gesztusok s valami titokzatosság, amiben nem érzünk fölényt. inkább alsóbbrendiiséget. mely diad'tlra készül. Utána bejön nagy fürgeséggel egy kicsi ember, homloka alacsony redős, azonban meghosszabbítja kopaszsága, mely mint egy ragyogó golyóbis a tarkójáig ér. Fülei hegvesek és magasan vannak, majdnem följebb ágaskodnak, mint a fejtető. Szemei aprók, hólyagos, ráncos szemhéjakkal. Azt hiszem, méltóztatott már ilyen emberkékkel találkozni ? Nincs több negyvenöt évesnél, de hetvennek látszik. Hangja rekedt és kissé éneki lő. Világlátott. Sokat utazik. — Utazik mindég. Szóval — utazó. Utazó. Spárgákkal, fonalakkal, és zsákokkal. Ketten hárman beszélgetnek, a titokzatos ur mellettem ül, de teljesen háttal fordul és eszik. Lopva széjjel néz, nem bámulja-e valaki. Mi is kedvet kapunk, eszünk, eszünk. Narancsot. Halat. Akkor már ő abba hagyta s oda néz. — Ne tessenek kérem megenni a narancsot. Csak a levét kell kiszívni, mert ártalmas. Honnan tudja ön? Ki tudná számon tartani, mi árt, mi nem< — Egyszer hallja az ember és betartja.. — Hova utazik ön ? — kérdi tőle a kis zsidó. — Haza — mondjuk — Babosfalvára. — Vannak, akik az alma héját sem eszik. — Azt rosszul teszik — felel a titokzatos ur. Az egészséges. — Nős ember ön ? — Nem. — No lám. Hiszen akkor minjárt ajánlanék egy partiét önnek. — mondja a kis emberke felderülve. Csinos, szép, gazdag, jól főz... — Azt elengedem. — Mit? — A főzést. No persze, szakácsnőt fog tartani. — Nem ,csak egy kis cselédet, aki takarít, elszedi az edényt. S én olyan állapotban levő kisasszonyt elsem vehetek.. . — Miért ? — riad az öreg. Akinek főtt étel kell. Én kérem nyerskosztos vagyok. — Nyers ko-o-sz-to-o o-s ? Mi az ? Mit eszik ön ? — Most vacsoráztam kérem. Galambbegyet és mazsolaszelőt fekete kenyérrel. Undorodom a hullaevéstől. Bámulunk. — Igen, igen kérem — folytatja •— a legfinomabb ebéd a nyers karalábé szeletekre vágva, egy kis méz és mazsolaszőlő. Igv nagyszerű az ember közérzete, ha nem kerülnek a testbe állati hullák fertőző baktériumai. Mióta nem eszem hullát, elértem a tökéletes boldogságot, fmely fölér a menyeknek országává

1. Hullát? Mi'kikérjük magunknak, mi pecsenyét eszünk, nem hullát. — Az hulla kérem. —• Ó, — mondja útitársam lög tön gondoltam, hogy ön nem olyan, mint más rendes ember. Különös, halovány, hamuszínű a bőre ... Az idegen titokzatosan, boldogan mosolyog : — Sápadt vagyok egy kissé, ugy-e ? — Igen. Nagyon. — Megvan az oka, mert nagytakarítást rendeztem egy hétig• - ? ? ? ? Mi d ámu'unk. - Igen kérem : belül. Belül ! Nevetünk. Alig birjuk abbahagyni. — Igen, nem ettem egy hétig. Semmit ? Semmit. Csak tegnap egy kis levest. Hát levest mégis csak eszik. — Tévedés. Nem olyat, mint önök. — Hanem ? Tojás fehérje habbá verve, bele' citrom, sárgája habbá verve és bele méz. Ezt összekeverni, finom eledel. Azonban előbb a tojásból a csirát kivesszük, mert az már egy kis állat. — Nem tudnék igy élni, — nevet a kis öreg zsidó — hiszen ez nem normális dolog 1 — Hát mi önnek a normális ? Ha ragadozó az ember, fogja meg ^z állatot, harapja át a torkát, szívja ki a vérét, hasítsa föl a gyomrát, (bocsánat, de így mondta) falja föl a beleit s azutáfi a húsát. Akkor elhiszem, hogy hullaevésre van az ember teremtve. — Uram, ne rontsa el az étvágyamat ! — — Kérem, én szeretném önt meggyőzni ! Én tudom, mi a különbség a kettő között, de ön nem. Hogy is magyarázzam meg. .. — mondjuk, ön egy kis béka ... egy kis béka ... Mindenki kacag, a kis zsidó le> vegő után kapkod . .. hogy ő egy kis béka... a nevetésnek vége nem akar szakadni, ezért a tudományos fejtegetés megakad. Csillapodunk. Folytatja : — Ön tehát egy kis béka és egy kis piszkos pocsolyában él. Ho-=gyan tudná ön, milyen csodálatosan szép nagy viz a tenger ? Ugy arány lik a hullaevés a nyerskoszthoz, mint a pocsolya a tengerhez. — Ön bort sem iszik ? — Ellenkezőleg. Mértékkel bort is iszom. Vizet azonban nem. Az is fertőző anyagokat tartalmaz. Csakis desztillált folyóvizet lehet inni. Állomás. Szomjasak vagyunk. — Egy pohár sört rendelünk, a titokzatos idegen, az apostol, három deci muskotályt iszik, veszi kis bőröndjét és köszönés nélkül ott hagy bennünket, végzetünk, boldogtalan halandós4gunk felé rohanó szegény hullaevőket. * * * Uj alakok szállnak be. A sashalmi delejes asszonyról beszélnek. Hisznek benne, mint a Messiásban. Az egyik urnák a sógornője süket volt, meggyógyította ujjainak érintésével. A másik ur nővére vak volt s most már egy kicsit lát. Egy fiatalembernek hat éves daganat volt a lábán, a csodaasszony megsimogatta, elmúlt. Egy ur már arról beszélt, hogy az orvosok — más foglalkozást kereshetnek maguknak. És egészen komolyan mondta. És felnőtt ember volt, intelligens kinézésű. Hát ilyen fanatizmus él az emberekben? Mi szomorúan néztünk össze. — Nem tudtunk semmit a sashalmi asszonyról. Összenéztünk s Isten tudja honnan, honnan nem, nagy jókedvünk támadt, összenéztünk s nagyot, édesen jól esőt nevettünk. Hazaértünk, kiszálltunk a vonatból. Kora hajnal volt, a friss reggeli szél minden álmosságot és fáradságot kiűzött a szemünkből. A hold finom, vékony sarlója ott ékeskedett a keleti égen. Közel hozzá pár egyenes felhővonal, mintha aláhúzni akarná az ébredő reggel szépségét. Fregoli. NYÍLT-TÉR.* Mélyen tisztelt nagyérdemű közönség ! Becses figyelmüket felhívom arra, hogy elhelyező intézetemben állandóan rendelkezésekre áll mindennemű háztartásbeli személyzet, iőzőnő, mindenesleány és férfi személyzet, szolid árközvetités mellett. Lichtblau Dániel elhelyező tulajdonos, Sip-u. 20. 'E rovat alatt közlőitekért sem a sierke«zt6ség, sem a kiadóhivatal felelősséget nem vállal. 550—1928. vsz. Árverési hirdetmény kivonata. A nyírbátori kir. járásbíróságnak 3621/2—925. sz alatt kelt kielégítési végrehajtást rendelő végzése folytán Prigya Sándorné nyírbátori lakos javára 15 000.000 kor. tőke s járu lékai Jerejéig 1925. évi december hó 13. napján végrehajtás utján felülfoglalt és 11.500 000 koronára becsült ingóságok, u m. : szobai bútorok a nyírbátori kir. járásbíróságnak Pk. 4884/1925. sz alatt kelt árverést rendelő végzése következtében Nrirbátorban 1926. évi március hó 24. napján délelőtt 9 órakor nyilvános bírói árverésen elfognak adatni. * Nyíregyháza, 1926. március 4. LABAY ANTAL 1297-1 kir. járásb. végrehajtó. Elsőrangú BOBOK kaphatók A DIADAL BÜFFÉBEN 1 liter asztali bor 10.000 K 1 liter rizling I. 12.000 K 1 liter I. vegyes 12.000 K Fényképészet

hez lemez, papir, vegyszerek, stb. felszerelések legolcsóbb beszerzési forrás a legrégibb szaküzlet FÖLDES R. T. DROGÉIRA Főposta melletti aarok. Fábián könyvkereskedő volt helyiségében. TELEFON: 149. Saját vegyipari laboratoéinm Vix-utca 3. Telefon: 96 sa.