Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 26-48. szám)

1926-02-21 / 42. szám

NYÍRVIDÉK íD'26. február 21. ntaemmmmmM*mammmaa A nyíregyházi cserkészek is résztvettek a nyírbátori cserkészek táncmulatságán. (A Nyirvidék» tudósítójától.) — A 952. sz. «Vasvári Pál» cserkészcsapat jól sikerült táncmulatságot rendezett felszerelési alapjajavára folyó hó 14-én a nyírbátori nagyvendéglő termében. Ebből az alkalomból meglátogatták a csapatot a vármegyei intézőbizottság részéről Tamáska Endre ügvveztő elnök és Ko Ilona y Zoltán ellenőrző megbízott; csatlakozott hozzájuk a Szabolcsi Tanitó szerkesztője, Bökényi Dániel is. A helybeli «Nyirség» és «Baross Gábor» csapatok is képviseltették magukat 24 taggal. A bevonuló nyíregyháziak a kíváncsiak tömegét vonzották az utcára. A fogadtatásra kivonult vendéglátó csapattal egy békebeli század cserkész menetelt végig a városka utcáin. A nyíregyháziakat az állami iskolában lévő otthonukba vezették vendéglátó gazdáik, hol magyaros szívességgel és cserkész testvériességgel látták el őket vacsorával. Közben a legnagyobb bámulattal szemlélték az otthon berendezését, a sok ügyesebbnél ügyesebb cserkészmunkát. Kilenc órakor átmentek a szépen feldíszített táncte- 1 rembe, melynek bejáratánál 'Jó munkát.h felirat világított a bálba sjetők elé. Azután megkezdődött a mulatság, amelyet a helybeli csapat és a «Nyirség» öregcsapat szavaló- és énekszámai tarkítottak. A rendezőcsapat saját készítésű dísztárgyakkal szépségversenyt is rendezett. A jól sikerült mulatság mind anyagi, mind erkölcsi tekintetben 6zep eredménnyel végződött, ami méltán dicséri a csapat parancsnokának, Pap Gedeonnak követésre méltó tevékenységét. A La Fontaine Társaság nyíregyházi csoportjának Shakespeare-ünnepe márcins 3-án lesz Dr. Mikecz Ödön méltatja Shakespearet. Bodor Kornélia, Rónay Jenő dr. és Hál István angol nyelvű számokot adnak elő. Nyíregyháza,' február 20. (A Nyirvidék tudósítójától.) A La Fontaine Társaság 'nyíregyházi csoportja fokozódó agilitással küzd a kultura mezején és toborzó erővel hirdeti a világszerte elismert szépet és igazat. A Társaság március 3.-án Shakespeare-ünnepet rendez, amelynek nívós műsora értékjelzője a La Jrontaine Társaság kulturális működésének. A műsoron lévő Shakespeare-forditásokon kivül eredeti angol interpretációk is szerepelnek, amelyeket Bodor Cornélia, dr. Rónay Jenő és Gál István adnak elő. A Shakespeare-ünnépség részletes rjiűsora a következő: 1. Shakespeare méltatása. Tartja: dr. Mikecz Ödön. 2. Magánjelenet Coriolanusból Volumnia: dr. Garay Gyuláné 3. Sonnet by Shakespeare. Recited by Miss Cornélia Bodor. 4. Párjelenet Ham/etből. Ophelia: dr. Garay Gyuláné, Hamlet: Gól István. 5. Monologue of Hamlet. Recited by Mr. Eugene Rónay 6. Magánjelenet (Méregpohár) Romeo és Júliából. Előadja: Koppány Erzsi. 7. A vád- és vádbeszéd Julius Caesar fölött. Brutus: Szabó István, Antonius: Bihary László. 8. Dialogue between Hamlet and the Digger. Reciter by Messrs. I

Stephen Gál and Eugene Rónay< 9. Párjelenet a Makrancos hölgyből. Előadják Koppány Erzsi és i Bihary László. Nagy lendületet vett a Szabolcsi Bőripari Részvénytársaság gyári üzeme. Tn cserzőkáddal szaporították a gyár üzemét. (*) Papírszalvéta, tortalap, tortakendő nagy választékban az Ujságboltban. (A Nyirvidék tudósítójától.) — Még az 1922. évben indult meg a mozgalom, illetve a részvényjegyzés a Szabolcsi Bőripari Részvénytársaság megalakulására. Felépítése és üzembe helyezése pedig az 1923. év szeptember hóban vette kezdetét. Az üzembehelyezése óta nehéz gazdasági és pénzügyi torturán kellett a gyárnak keresztüliesnie s csak a súlyos nehéz viszonyok csatolód tak a gyár kezdetleges állapotához is. A mult évmásodik felében azonban nagy fordulóponton esett át a gyár, mivel megnagyobbította üzemét vagy 10 cserzőkáddal és versenyképessé tette az általa előállított bőranyagokat a gyárba beállított szakemberekkel. Ezzel a nagy előhaladással megszerezte magának a bőrgyár nemcsak a helybeli nagykereskedőket, hanem a vidék nagy bőrkeresletét is, úgyannyira, hogy jelenleg nem tud a bőrgyár annyi anyagot előállítani, amennyit tőle akár a helybeli, akár a vidéki kereskedők át nem vennének. A nagy bőrkeresletnek a szempontjából kellett a meglevő cSerzőkádakat 10 cserzőkáddal szaporítani, mely maga 100 métermázsa bőr béfoga-. dására alkalmas. Igy a gyárnak mintegy 23 cserzőkádja van öszszesen, ahol ha teljes üzemben van a gyár, 600 métermázsa bőranyagnak van helye. Jelenleg csak talpbőröket gyárros tanár ur hiába is igyekezett ; nekem a számtani tudományok ma- * gasabbrendiiségét és logikáját meg- ; magyarázni, én hü maradtam fo- i gadaímamhoz és ki se nyitottam soha a könyvet. A többi tantárgyak kedvéert mégis mindig átengedett a tanár ur. > Ha megemlítem még, hogy én voltam mindig a legjobb tornász és a legnagyobb verekedő, végeztünk is az iskolai évekkel és áttérhetünk talán az irodalomra. írói és újságírói működésemet a {(Nyírvidékinél kezdtemItt jelentek meg az első verseim, j majd később az első politikai vezércikkeim. Később egy-két barátommal hetilapot csináltam Nyíregyházán; élt vagy négy hónapot ez a lap, ma már, sajnos, a címére sem emlékszem. Még Nyíregyházáról kezdtem cikkeket küldözni a Budapesti Hírlapnak, a cikkek — legnagyobb csodálko- I zásomra — megjelentek; az egyik beküldött cikkemet egyszer vezércikknek adták le — és ezzel véglegesen meg volt pecsételve a sorsom: semmi sem menthetett meg többé az újságírástól. Felkerültem a Budapesti Hírlaphoz és — a többiről már nem érdemes beszélni, ment minden magától. Amit mégis hangsúlyoznom kell: egész > ifjúságomat a legnagyobb nélkü- : lözések között töltöttem. Elismert l újságíró, sőt egy nagy hetilap szerkesztője voltam már és még mindig -anyagi bajokkal küzdöttem, mert gazdag rokonaim tói soha nem akartam támogatást elfogadni. Ami ifjúságomban mindig és mindenért megvigasztalt: a költészet. Nem hiszem, hogy van még egy ember Magyarorszagon, aki annyi verset tud könyv nélkül, mint én. Nyolcadikos koromban Petőfinek legalább száz versét tudtam, de Csokonaytól, Arany tói se sokkal kevesebbet. Ezeket talán már részben elfelejtettem, de ma is könyv nélkül tudok legalább száz Ady-verset. Rajongója vágyok Adynak. Az egyetlen, amit kifogásolok: a moralitása. De költészetének újszerűsége, magyarsága a legelső helyre emeli. A prózaköltők közül Krúdy Gyulát tartom a legiröbb írónak; á Nyírségről írott szavai, hangjai szivembe markolnak. A 10 percből már egy teljes óra lett. A főszerkesztői szobába köz-, ben tízszer is benyitottak, de MiIotay türelemre inti a várakozókat, és mindannyiszor tovább folytatja a beszélgetesünket. Ez a megkülönböztetett előzékenység már túlmegy a kollégiális udvariasság határain, már nem is a kollégának szól, de — Nyíregyházának. Egy ujabb ajtónyitásra már magam indítványozom, hogy fejezzük be az interjút. Még sietve két utolsó kérdésre kérek feleletet. Az első: — Dolgozik-e valami nagyobb, ónálló munkán, vagy könyvön? — Nem érek rá. Az újságírás, publicisztika, annyira lefoglal, hogy éveken keresztül nem jut időm másra. Valaha verseket, novellákat is irtam, de azt hiszem, már régen meghalt bennem a költő. Egyetlen tervem: egyik kiadóvállalat felkérésére a tavasszal — ha ráérek — könyvet, magyar sorozatot irok Zrínyiről, Rákóczyról, Kossuthról, Adyról és a magyar történelem és irodalom más nagy alakjairól. A második kérdésem: — Van valami kívánsága, vágya? — Van. Évek óta gondolok rá, egyszer talán meg is valósul: szeretnék egyszer ősszel egy hetet tölteni a Sóstón. Nincs szebb, mint a Sóstó fáinak sárguló levelei a bágyadt őszi napsugár fényében... A hervadás, a nyiri csend. Milotay nyilváiivalóan tévedett, mikor az előbb azt mondta, hogy meghalt benne a költő. Ez a Szép és poétikus gondolat, ez a lírai hang: ez már Milotay, a költö... * Halász Imfe. tanak, mert ez a mostani keresett bőrcikk. A bőrgyárban nemcsak a szakkezelés, de az a pedáns rend is feltűnik, aki a gyárat megtekinti. A múltkoriban ' módját ejtettem s megtekintettem -a gyár üzemét. Az első pillanatra meglepett «. rend már külsőleg is, mert mig annakelőtte szabadon lehetett a gyár kapuján ki és belépni, ugy most ezzel szembe zárt kaput találunk s csak csengetésre nyílik ki a kis kapu. Ez egy gyárnál nagyon helyes, mert igy mindenkiről tudják, mikor ment a gyárba, s mikor távozott. A gyár műhelyeiben a legnagyobb csendben és rendben folyik a komoly munka, igen erőteljes, jóravaló szakmunkásokkal és élükön Gondo

s István gyári .művezetővel. aki mióta a gyar szolgálatában van, megmutatta mintaszerű szaktudását a bőrök gyártásában s nem kis része van a gyár fellendülésében is. Az egész gyár közvetlen vezetését pedig Szegedy György gyárigazgató teljesiti, aki" nagy "szervezőképességéről és kitűnő" kereskedelmi jártasságáról győződhetett meg bennünket, mióta a gyár élén áll. Hiszem, hogy az ő ambiciózus törekvése után nem sok [idő múlva a gyár teljes befogadóképessége szerint fogja a gyárat kihasználni, hogy igy egy kisebb üzemii gyárból " nemzetgazdasági szempontból is számbavehető gyáralakulna a vármegyében. Hétfőig ne nevessen! Hőst

enop-K

ammepmusik Henny Portennel — Apollóban Harcok a privilégium körül. IV. Közli Gál István. Bozóky István jogi véleményét a nyíregyházi nemesség a maga" teljes egészében a magáévá tette, az adózó kommunitás sem engedett, s igy a harc folyt tovább, természetesen a város kárára. A nemesség) támadta az adózó kommunitást «a közjó előmozdítása és a maguk jussának bátorságba helyeztetése tekintetéből)) és a szemére hányta 1. hogy a perennalis fassiót megelőzni köteles praemonitiot elmulasztotta attól való féltében, hogy valaki az urasági birtokok vételétői elütheti, pedig éppen annak elmulasztásával a háborgatások egész sorának nyitott utat ; 2. hogy a királyi fiskus protestatióját nem akadályozta meg, pedig ezt elkerülhették volna, ha egymás iránt nagyobb bizodalommal lettek volna; most már «mivel a város résziről nem lévén senki, aki jussait védelmezze)), gondolkozni kell az orvoslás módjáról ; 3. hogy a vadászat tilalma iránt a város közönsége neve alatt a nemesség megegyezése nélkül folyamodást adtak be. «Gondolják meg az urak mi lesr belőlünk, ha egymás ellen ilyen módon megyünk. Kéntelenek " leszünk pedig mi mindenkor ellenek menni, valamikor az urak eldiszutálhatatlan nemesi és földesúri jussainkon sérelmet tenni szándékoznak*. Lássa be az adózó kommunitás, hogy a nemesekkel való megegyezés nélkül semmire sem mehet. EGY LITER FAJBOR 3500 KORONA KOVÁCS, F^ákcczi-utca 32. szám, Telefon szám: 295. 1233-19