Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 26-48. szám)

1926-02-16 / 37. szám

JSffiRYIDÉK 1926. február 16. Más hang. A Magyarországot környező szö­vetséges államok külügyminiszterei, mint 'ismeretes, Temesvárott érte­kezletre gyűltek össze. A kisantant konferenciája ma már egészen más külsőségek mellett és eredmények­kel végződött, mint az előzőek, amelyeknek maid mindegyike a Magyarország elleni hangulatkeltés­nek, a beavatkozási kísérleteknek, jogtalan bírálatoknak és alaptalan vádemeléseknek jegyében zajlott le. Idők multával, az európai ^közszel­lem átalakulásával azonban revízió alá kellett vennie a három szom­szédállam külügyminisztereinek is hangjukat és hivatalos nyilatkoza­taiknak azelőtt sokkal agresszívebb, sokkal merészebb tónusát. A prog­ramm közzététele még nem sejtette, hogy a temesvári kisantant értekez­let a locarnói szellem hatása alá fog kerülni s hogy nam fogja tudni magát mentesíteni a hatalmak és általában a világpolitikai közvéle­leményének a kisantanttói megszo­kott modornál sokkal béküléke­nyebb, igazságosabb és objektívebb felfogásától és törekvéseitől. Meg kell állapitanunk, hogy kellemesen csalódtunk, mert ezúttal a három jó bará f formában választékosabb, tendenciában nem sértő, határoza­tában bizonyos loyalitást ígérő ki­jelentésekkel lépett a nyilvánosság elé. Bennünket kizárólag az a meg­állapítás érdekel, mely Magyaror­szágra vonatkozik, s a legaktuáli­sabb frankhamisitási bűncselek­mény tekintetében vallott álláspon­tot v<m hivatva visszatükrözni. Nem kételkedünk bensőnkben afelett, hog}' lasantanték egymás között ma is még telítve vannak a jogtalan birtoklás lelkiismeretfurdalásából érthető ellenszenvvel Magyaror­szággal szemben, azonban a múlt­tal Kapcsolatban nem volt megálla­pítható, ami a temesvári konferen­cia utan nyugodtan leszögezhető, hogy a szövetkezett államok kül­politikájának irányító faktorai igye­keztek elleplezni szubjektív érzései­ket, esetleg kellemetlenkedő szán­dékaikat, hanem ami haladás a teg­nappal szemben, szükségét érezték legalább a tárgyilagosság látszatá­lnak. ők a béke érdekében remélik, hogy a frakhamisitási ügy - teljes­séggel kiderittetik, mig Magyaror­szág kormánya nemcsak a béke őszinte kívánságától áthatva, hanem legelsősorban az igazság minden­kori szolgálatában van áthatva, hog}- a bűnt üldözi és megbünteti. A békehangoztatás a kisantant ré­széről azt az értelmet rejti magá­ban, hogy a trianoni béke, akár ka­tonai ellenőrzéssel, akár más nekik kedvező garanciákkal újra köriil­bástyáztatik, még annak eshetősége ellen is, hogy egyének bűncselek­ménye, vagy az akörül font találga­tások valahogy meg ne zavarják őket az impériumok alá vetett terü­letek nyugodt bírásában. Magyar­ország hite és álláspontja szerint a békének és a békerendezés müvé­nek valóban meg kell teremtenie a lelkek nyugalmát s Magyarország is olyan békére vágyik, az európai nemzetek sorában, melynek jogal­kotásai és ható szelleme kizárja a folytonos gyanu't s e gyanúból oly igaztalanul felröppentett vádasko­dások hadjáratát, mely csak elmér­gesití az államok és népek között a kölcsönös megértést és szívélyes­séget. A temesvári konferencia re­zerváltabb hangot pengető uj tónu­sát tudomásul vesszük és bízunk benne, hogy nem ismétrődik meg az a sajnos sokszor önérzetünkre ment s az európai harmóniát zavaró han­gulatkeltés és rossz lurgyártás, amellyel tekintélyünknek aláásását s ezzel Magyarország igazának el­homáfyositását szolgálták, mint leg­főbb célkitűzésüket. Az iparosok és kereskedők tiltakozó nagy­gyűlése a központi anyagbeszerző és elosztó hivatal ellen. A Kereskedelmi és Iparkamara Szterényit óhajtja üdvözöl­tetni, holott épen az ő eszméje volt az iparosokat és ke­reskedőket egzisztenciájukban megtámadó központositás. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) A nyíregyházi iparosok és keres­kedők tegnap délelőtt 11 órakor tartottak naggyülést a városháza dísztermében, hogy tiltakozzanak a központi anyagbeszerző és elosztó hivta felállítása ellen. A gyűlésen Zombarszky Dániel ipartestületi el­nök elnökölt, aki megnyitó beszé­dében üdvözölte a megjelenteket, majd röviden vázolva az összehí­vott gyűlés célját, felkérte Zeke László ipartestületi j^yzőt a deb­receni kereskedelmi és iparkamara leiratának felolvasására. A terjedelmes kamarai leirat rész­letesen foglalkozik a központi anyag beszerző és elosztó hivatal' céljával |és azzal a "káros eredménnyel, amely lyei "a hivatal felállítása az ipa­ros és kereskedő társadabmra néz­ve járna. A leirathoz elsőnek az «Omke» helyi csoportja nevében Hoffmainn Mihály szólal fel, aki visszapillant­va a háborús közgazdasági' évek központjaira, világos példákkai* il­lusztrálja azt a lehetetlen állapotot, amelyet ez az uj központ felállítá­sa okozna. Beszédét nagy tetszés­sel fogadta az egybegyűlt közön­ség. Pissz er János utalt a «Nyirvi­tíél k»-nek ebben az ügyben megindi­tott akciójára, amely tulajdonképen a kamarát is ösztönözte, hogy vég­re nyílt sisakkal álljon porondra az iparosok és kereskedők érdekében, a káros javas fa t ellen. Nehézménye­zi, hogy a kamara Szterényi Jó­zsef báró üdvözlésére hivja fei a naggyülést, holott épen Szterényi ágyából pattant ki az egész köz­pontosító eszme. A közgyűlés igy a Pisszer János indítványára el' is vetette Szterényi üdvözlésének gon­dolatát s helyette, javaslatára, Vá­rosunk nemzetgyülesí képviselőjét, Rakovszky Iván* belügyminisztert kérik fel a vidéki iparosság és ke­reskedő érdekek támogatására. Az elnök által előterjesztett hatá­rozati javaslatot tehát ezzel a mó­dosítással egyhangúlag elfogadta a naggyülés, mely ezzel véget ért. A Debreceni Lovaregylet Gencsy Károly szabolcsi földbirtokost váiasztotta meg ügy­vezető igazgatójául. Gencsy Károly, mint urlovas visszavonul és működését a Lovaregyletnek szenteli. Nyíregyháza, február 15. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) A vidéki versenyegyletek f. hó 1-én tartották értekezletüket Buda­pesten az Urlovas szövetkezet hi­vatali helyiségében, melyen a Deb­receni Lovaregylet képviseletében gróf Szapáry József elnök, Gencsy Károly ügyvezető igazgató és Ló­ránt József titkár jelentek meg. — Ezen az értekezleten megbeszélték az idei lóversenyeket, kitűzték a vidéki versenyek napjait. A debreceni Lóversenyek május l-én é s 2-án lesznek. Az ősz folyamán még egy meetin­get tart a Debreceni Lovaregylet, mert olyan nagy a lóanyag, hogy bőven jut a vidékre is. — A dijak ezúttal is igen magasak lesznek, pengő értékben lesznek ki­lirva s a legkisebb díj 200 pengő lesz, természetesen az ilyen ala­csony dij csupán a félvér versenye­ken lesz, míg a telivéreknek kiirt versenyekben"400—800 pengő dija­kat adnak. A Debreceni Lovaregy­let már most megkezdi az előmun­kálatokat és mindent elkövet, hogy a közönség a szép és nemes sport mellett szórakozzon is. A Debre­ceni Lovaregylet vezetőségében nemrég különben változás állott be. DIADAL MOZGÓ Február 15-én és 16-án, hétfőn és kedden 5, 7 és 9 órai kezdettel: OH, DOKTOR! vagy a képzelt beteg. Vígjáték 7 felv. — Főszerepben: Reginaid Denny ós Mary Astor. fl szerencse kerekén színjáték 5 felvonásban. Főszereplő: Herbert Rawiinson. Jön: lön: Luciano fllbertini legújabb filmje: A CSILLAGOS URA amennyiben gróf Szapáry Jó­zsef elnök, ki egyúttal az ügy­vezető igazgatói tisztet is be- • töltött^, az ügyvezetői igazga­tói tisztségről lemondott és csu­pán az elnökséget tartotta meg. Helyébe az igazgatóság ügyvezető igazgatónak Gencsy Károly szabolcsi föld­birtokost, az ösmert kiváló urlovast választotta meg, ki mint urlovas visszavonult és más téren óhajtja kiváló képessé­geit gyümölcsöztetni és elsősorban működését a Debreceni Lovar­egyletnek szenteli. Már maga ez is biztosíték arra, hogy a debreceni lóversenyek sikeresek és magas ni­vójuak lesznek. I A mai gazdasági krízis, s az abból való kibon­takozás. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Talán egyetlen egy komolv, köz­gazdasági tárgyú előadást sem elő­zött meg oiyan széleskörű és nagy­arányú erdeklődés, mint Éber Antal tai udvari tanácsosnak, a Magyar— Olasz Bank elnök-vezérigazgatójá­nak február 20-iki (szombat) elő­adását, amelyet a helybeli közön­ség meghívására a jelzett napon, délután 6 órakor fog megtartani a városháza dísztermében. Éber Antal előadásának tárgya a mai gazdasági krízis lesz, amely­nek el fogja mondani az okait s ki fogja fejteni azokat az alapelveket, 'amelyek szerint a kibontakozás ráz­kódtatás nélkül keresztülvihető. A rendkivül érdekesnek ígérkező elő­adáson belépődíj nem lesz, a ki­váló közgazdász tisztán a helybeli közönség vendéglátó meghívásának tesz eleget, amikor Nyíregyházára jön, hog}- felvilágosító előadást tart­son. A gyakorló gyorsírók országos kerületi versenye az idén Nyíregyházán lesz. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) — Nyíregyháza egyre elmélyülő, szétagazó, sokoldalú kulturéletében is jelentős és ritka nap lesz május 2-ika. Olyan országs jellegű ese­mény színhelye lesz ezen a napon Nyíregyháza, amilyen esemény eddig még nem zajlott le a város falai között. A gyakorló gyorsírók lezen a napon tartják meg ugyanis 1 Nyíregyházán legelőször az orszá­gos kerületi versenyüket. A mind­össze két év óta fennálló Nyíregy­házi Gyorsiró-Egyesület agilis ve­zetőségének az érdeme ez, amely vezetőség élén Rónay Jenő elnök­kel, minden lehetőt elkövet egy­részt a gyorsírászati kultura ter­jesztése, másrészt pedig a város nevének és fejlődésének ebbe a kulturába való méltó bekapcsoló­dása érdekében. Ez a fiatal, de erőtől és lelkese­déstől duzzadó helyi egyesület az Országos Gyorsíró Tanacs és a Budapesti Gyakorló Gyorsírók Társasága egyenes kívánságára vál lalta -- ma még anyagilag gyen­ge vállaira — ezt — valljuk be őszintéh — mégis csak anyagi meg­terheléssel járó, de varosunkra csak diszt és fényt vető verseny megrendezését. Amikor már ebbe a kerületbe tartozó jelentősebb.vá­rosok, mint Debrecen és Miskolc több ízben vállalták készségesen, sőt egymással versengve a gyakorló gyorsírók versenyét, Nyíregyháza sem maradhat hátul e városok meL lett a gyorsíró kultura felkarolá­sában. Mi megvagyunk győződve arról, hogy a város társadalma a minél nagyobb siker érdekében, / /

Next

/
Thumbnails
Contents