Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 26-48. szám)

1926-02-12 / 34. szám

115fi. február 12. jUtisramIE sok támogatásának szükségét s a legelső, aki elmúlt esztendőben se gitségünkre sietett, a m. kir. kor­mány volt. Törvényhozási uton le­hetővé tette, hogy a városok az amerikai Speyer bankház közbejöt­tével hosszúlejáratú törlesztéses kölcsönökhöz jussanak, melynek felhasználásával megindíthatják városfejlesztési terveiket. Évi 7 és fél százalékkal kamatozó törleszté­ses kölcsönkötvények bocsáttattak ki, amelyek husz év alatt félévi sorsolások utján törlesztendők. A kölcsön 82 százalékos elszámolási árfolyamon "kerül a magyar váró sok birtokába, de ha 89 százalékos kibocsátási árfolyamnál magasabb fett volna elérhető, ezen többlet fele­része a városokat illette volna meg. Miután a kamat 7 és féi százalék, a tőketörlesztés 2.3 százalék volt, igy a 2 százalékos árfolyam vesz­teséget is "hozzáadva 11.8 százalék az évi annuitás, melyben nincss. még benne a félévi szelvények be­váltásáért fizetendő fél százalék, va­lamint a kisorsolt címletek bevál­tásáért fizetendő egynegyed száza­lék jutalék és a kölcsönszolgálat ellenőrzésének, valamint különféle adminisztrációs teendőknek költ­ségei-. A kölcsön súlyos feltételes Sutyosbbitja a 'feltételeket, ho^ egy éven belől a városok külföí kölcsönt egyáltalában nem vehet­tek fei, később pedig hasonló fel­tételek mellett a Speyer bankház­nak elsőbbsége van. Fedezetéi a kölcsönnek a városok kereseti és forgalmi adó jövedelme képezi, mely a törlesztési' részletek és ka­matterhek biztosítása végett ha­vonként a Magyar Nemzeti Bank pénztárába fizetendő be. A kölcsön együttes összege 10 millió dollár volt, melynél a felosz­tási kufcsok a városok kereseti és forgalmi adó jövedelmének egymás­hoz viszonyított aránya szabja meg s ekként reánk legjobb esetben 250—300.000 dollár juthatott volna. Miért nem vette fel Nyíregyháza ezt a kölcsönt Képviselőtestületünk minden körülményre kiterjedő alapos meg­fontolás után nem vette fel a köl­csönnek reá eső részét. Súlyosnak találtuk elsősorban a kölcsön ka­matterheit, melyek messze megha­ladják a békéből megszokott felté­teleket, igy 20 éven keresztül le­nyűgöző súllyal nehezedtek volna háztartásainkra. A rendkivüi magas kamatterheket csak az a szerencsét­len helyzet indokolja, melybe Magyarország jutott s bár ei kell ismerni, hogy pillanatszerüleg jobb kölcsönt a kormány nem szerezhe­tett, egyes városok előtt pedig tel­jesen elzárkóztak még akkor a külföldi pénzpiacok, mégis csak rendkívüli szükségletek fedezésére volna a kölcsön gazdaságilag in­dokolható. Abban a reményben va­gyunk, hogy rövid idő alatt ujabb lehetőségek nyilnak meg beruházási kölcsönök szerzésére, melynek ter­hei könnyebben illeszthetők majd be költségvetésünknek amúgy is sok kiadással" küzdő rovatai Közé. De képviselőtestületünk ezen ne­gatív állásfoglalására még más fi­gyelemreméltó szempontok is ha­tással voltak. Óvatosságra indított maga a kölcsön összege, mely nem elég a legfontosabb városi problé­mának: a vízvezeték és csatornázás­nak kiépítésére. Ujabb kölcsön pe­Az assaonyvér TO M IWIX XEL Az Apollóban dig egy évig egyáltalán nem ve­hető feí, később meg a Speyer cég elsőbbsége okoznak akadályokat. A város már évek óta készül arra, hogy egész hitelképességének meg­felelő kölcsönt szerezzen, békéből származó adósságait, a bécsi Bó­denkredií Anstalltnál felvetten kí­vül, nagy áldozatok árán visszafi­zetett s igy nem akarta magát e szigorú rendszabályok béklyójába kötni. A Magyar CserkészszövetségSzabolcsvármegyei Intézőbizottságának alakuló közgyűlése. na Tamáska Endre vonta le a kerü­Vasárnap egyenruhás cserkészek, cserkésztisztek sűrögtek-forogtak Nyiregyháza utcáin. A helybeli csa­patokból alakított diszőrség kato­nás rendben, feszes tisztelgéssel fo­gadta az országos és a kerületi elnökség érkező tagjait a pálya­udvaron. Szabolcsvármegye cser­kész mozgalmának egy ujabb je­lentős mozzanatához ért ezen a na­pon: a szép számú helybeli és vár­megyebeli csapatok nyerték el az őket méltán megillető önkormány­zatot a Vármegyei Intéző-Bizottság megalakításával. Erre az ünnepé­lyes aktusra lejött Budapestről Fa­ragó Ede országos ügyvezető el­nök, átjöttek Debrecenből dr. Rác Lajos kerületi elnök, Debreceni Fe­renc ü. v. elnök s a ker. int. biz. tagjai közül néhányan s végül a kerület cserkésztisztjei közül szá­mosan. A közgyűlés a városháza kis ta­nácstermében folyt le s nagy láto­gatottságát bizonyítja, hogy a hely szűknek bizonyult. A közgyűlést dr. Rácz Lajos ker. elnök nyitotta meg igazán szép és mély gondola­tokban bővelkedő beszédével. Majd a tisztikar megválasztása követke­zett. Elnök lett dr. Buttler Sán­dor, ki keresetlen szavakban kö­szönte meg a közgyűlés megtisz­telő bizalmát s kifejtette, hogy bár terhes rá nézve, mégis elfogadja az elnöki tisztséget, mert mint jó magyar ember és cserkészbarát erre lekötelezve érzi magát. Ügyvezető elnökké Tamáska Endre, főtitkárrá. Kozák István, ellenőrző megbí­zottá Kollonay Zoltán cserkészpa­rancsnokokat választotta a közgyű­lés. Végül Intéző-Bizottsági tagok' lettek: dr. Szesztay Zoltán, Mo­ravszky Ferenc, dr. Néveri János,' Margócsy Emil, Varga Ferenc, Sab­lyán János, Kardoss István, Hű­nek Emil, dr. Scharbert Ármin. Az elnök Isten áldását kérve az újon­nan alakult bizottságra, a közgyű­lést bezárta. Ezt követőleg kerületi cserkész­tiszti értekezlet volt. Elsőnek Fa­ragó Ede m. ü. v. elnök ismertette az 1926. évi Nemzeti Nagy Tábor programját és fejtegette azokat a vezéérelveket, melyek szerint a csa­patoknak erre készülniök keli. Utá­Ieti versenynapok tanulságait, kü­lönösen cserkészpaedagógiai szem­pontból. Féí egykor a Kossuth Lajos re­álgimnázium udvarán folyt le a helybeli csapatok szemléje. Fara­gó Ede a gyermeki lelket szinte megbabonázó közvetlenséggel szólt a cserkészfiukhoz. ' Megnyerő modorává* könnyű volt nek'i megígértetni mindnyájuk­kal, hogy a Nemzeti Nagy Tábor-" ban ott lesznek. Rövid buzdító be­szédet mondott még dr. Rácz La^ jos kerületi, br. Buttler Sándor vármegyei elnök. Kedves jelenet zárta be a csapatszemlét. Két kis pöttöm cserkész szép virágcsokor­ral lepte meg az ünnepélyen részt­vevő' Faragó Edénét. Az országos és kerületi elnök meglátogatta még az Erzsébet hadi­árvaház cserkészcsapatát, hol a le­ánykákat buzgó munka közt találta. A leánycserkészek maguk sütötte Ízletes pogácsával kedveskedtek a vendégeknek. Délben 1 órakor a Koronában társasebéden vettek részt mintegy 40-en. Az első pohárköszöntőt br. Buttler Sándor mondta Faragó Ede ifjú hitvesére. Dr. Rácz Lajcs az uj elnököt, Tamáska Endre a fá­radhatatlan és közszeretetben álló országos elnököt, Kozák István a kerületi elnöksééget köszöntötte fel.' Faragó Ede legféltettebb kincsünk­re: a magyar gyermekre ürítette poharát. A vendégek a d. u. gyorsvonattal hagyták el városunkat s hisszük, hogy a legkellemesebb emlékekkel távoztak tőlünk. Fordulat a Kupferstein-féle több milliárdos kényszeregyezségi ügyben. Debrecenből jelentik: Fokozott érdeklődés kísérte a gazdák között a jelentékeny saját vagyonnal rendelkezett Kupfer­stein Nándor debreceni (József kir. hg.-u. 14.) földbirtokos és fia, Nándor Ernő mult évi augusztus­ban a nyíregyházi törvényszéknél megindult kényszeregyezségi ügyét, amely ügy különböző fázisairól már több ízben beszámoltunk olvasóink­nak. Ez ügyben az elmúlt héteni je­lentős fordulat állott be. Kupferstein Nándor évtizedek előtt szerzett sa­ját birtokait és egyéb ingatlanait felajánlotta hitelezőinek. Adósok ajánlata — mely dr. Lintner Sándor kir. közjegyzőnél felvett, a hitelezők részéről dr. Geiger Miklós, az adósok részéről dr. Geiger Miklós, az adósok részé­rői dr. Hegedűs Jenő ügyvédek által szerkesztett okiratba lett foglalva és adósok által aláirva — igy szól: — Vegyesen a hitelezőkből és adósok­ból alakítandó bizottság értékesítés végett átveszi' Kupferstein Nándor összes saját ingatlanait és pedig az ujfehértói hatarban a vasúti vo­nal mellett fekvő 312 kishold prim a homoki földbirtokot (jókarban levő gazdasági épületekkel) és Ujfehértó községben fekvő belsőséget (házak és szőlők). Adósok tulajdonában mindössze a debreceni (József kir. hg.-u. 14.) ház marad meg, ez "is 200 millió korona teherrel, továbbá Még csak 4 este: csütörtök, péntek, szombat, vasárnap gyönyörködhet ALEXAND gyönyörű zenéjében. Legkiválóbb operett! Legkiválóbb kiállítás! Legkiválóbb előadás! a Szatmárm egy ében, Jandmajtís község határában fekvő 1750 kis­hold területű haszonbérlet, mely­nek időtartama az '1924—36. évekre szól. A fenti ingatlanokból az értéke­sítő bizottság mintegy három és fél milliárdnyi összeget remél igen rövid idő alatt kiárulni. Ezen ösz­szegbői kifizetést nyernének a beke­belezett jelzálogos hitelezők, tel­jes követelésük erejéig és a jelzálo­gilag nem fedezett hitelezők köve­lésének 40 százalékából egy tekinté­lyes hányad (Adósok ugyanis 40 százalékos egyességi ajánlatot tet­tek.) Az ily módon nem fedezett rész a megmaradt haszonbérletből fog az 1926. és 1927. gazdasági évek ben az elérendő termésből kiegyen­lítést nyerni. A haszonbérlet meg­tartása t. i. lehetővé teszi adósoknak egyrészt, hogy egzisztenciájuk — legalább is bizonyos szerény kere­tek között — megmaradjon s ne .te­gyenek egyszerre földönfutókká (három család), másrészt, hogy adósoknak legyen miből a felaján­lott kvótának a saját ingatlanuk­ból nem fedezett részét teljesíteni, mely két szempont alapgondolatai a kényszeregyezségi törvénynek. A haszonbérleten és saját birto­kon levő élő és holt felszerelés adósoknak marad vissza. A köziegy zői okiratot nemcsak adósok, de a nem fedezett hitelezők zöme is alá­írták, élükön a legnagyobb hitele­zőkkel. Ezek Magyar őstermelő rL (Gliger Simon); Magyar Leszá­mítoló és Pénzváltó Bank debre­ceni fiók áruosztálya; Magyar Ál­talános Gépgyár (MMÁG); Rétköz* kendergyár; Bleyer Andor stb. — KISS FERENC vendégjátéka. — KISS FERENC vendégjátéka. — KISS FERENC vendégjáték*. SUHANESZ bútorcsarnoka február hó 5 tói a Kállai titca 4. szám alá nyert áthelyezést, hol a legúslMMcbb kiritalü kárpitos és mtbutorok nagy yálaattékban k a p k a 16 k. SUHANESZ LAJOS, bútorgyárai. Telfon : SÍ9. 4SS-? I IHIII I I •!•«——« ''illllllllilHlllllllllllllllllltllilllUlllUUllllllKIlllllír

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents