Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 26-48. szám)

1926-02-27 / 47. szám

6 JMyíryiűék 19S6. február 28. Öngyilkos lett egy szatmári a Nádasy-bokor egyik tanyájában rádión hall­gatják a nyiregyházi gazdák a budapesti és külföldi hangversenyeket. nrileány,' mert udvarlója a " hí nyitva hagyott ablakon át ki rabolta a lakást. - Szatmár, február 25. Izgaimas bűnügyi regényt nyo­mozott ki a szatmári törvényszék vizsgálóbirája. Még 1922. júniusá­ban történt, hogy egy éjszaka két revolveres álarcos betörő jelent j meg. Falkovits Mór gazdag szat- j mán "kereskedő lakásán. A .két be- j törő minden nesz nélkül toppant j be a sötét hálószobába, revolvert szegeztek a kereskedő és felesége mellének és az egész lakást kira­bolták. Falkovits felesége ijedté­ben idegrohamot kapott és négy hét múlva meghalt. Az álarcos rablók után akkoriban megindítot­ták a nyomozást, de a tetteseket ;nem sikerült kideríteni. Mindössze annyit állapítottak meg, shogy var laki előzően kinyithatta a kereske­dő hálószobájának ablakát és az álarcos betörők igy tudtak zajtala­nul bejutni a'lakásba. A gyanú ak­koriban H. M. szatmári urileány ellen irányult, aki bejáratos volt Falkovitsékhoz és a rablás éjsza­káján éppen náluk aludt, tehát ő nyithatt aki az ablakot. A leány ellen azonban semmi bizonyíték nem volt és igy nem is vonták felelősségre. De nagy feltűnést kel­tett, hogy néhány hónappal a tör­téntek után a gyanúsított urileány egy szatmári szállodában öngyil­kosságot követett el és meghalt. Most világosság derült erre a rejtélyre is. "A szatmári rendőrség ugyanis röviddel ezelőtt letartóz­tatta Ancsa Auréft, aki a háború idejében még szerzetes-jelölt volt a bikszádi zárdában, továbbá letar­tóztatta Ktap József munkanélkü­li fiatalembert is, mert mindkettő­jük ellen az volt a gyanú, hogy több betörést követtek ef. A nyo­mozás során mintegy husz rend­beli'betörés bizonyult rájuk és kide­rült az ís, 'hogy négy évvef ezelőtt ők törtek be Falkovitsékhoz is. A vizsgálóbíró kezdte kutatni az_ em­iitett H. M. urileány szerepét is. — Ancsa Auréi erre -"beismerte, hogy ő udvarolt H. M.-nek és igy vette rá, hogy a kérdéses éjszakán hagy­ja nyitva az ablakot. H. M. nem tudott arról, hogy ők betörést akarnak elkövetni, azt hitte, hogy szerelmi látogatásról van szó s miután" Falkovitsné meg­halt a rablás .után, ü. M.-nek lel­kiismereti furdalásai voltak és fel­jelentést akart tenni a rendőrségen. Amikor a leány ezt közölte velük, akkor ők megfenyegették, hogy ha följelentést tesz, megölik. Ugy látszik tehát, a szerencsét­fen urileány félelmében követte el az öngyilkosságot, az elvetemült betörők kergették a halálba. An­csát és Kfapot beismerő vallomá­suk után a vizsgálóbíró letartóz­tatta. (*) Pengő átszámítási táblázat, a legpraktikusabb kivitelben kapható az Ujságboltban. Megérkeztek a tavaszi újdonságok és jutányos áron beszerez­hetek Tóthi Máris női kalap szalonjában, Nyiregyháza, Vay Ádám-utca 7. az. A rádió hóditó utján elhagyta ! $nár a városok területét és a messze tájak, falvak, tanyák népét is be­vonja a civilizáció uj áldásába, a villamos áramhullámok utján való érintkezés bűvös körébe. Nyíregy­háza városától 10 kifométer távol­ságra a Nádasy-bokorban is van már rádió, amelyet az egyik kiváló minden kulturális kérdések iránt érdeklődő gazda, Miskolczy Mi­hály szrzett be és szereltetett fel. A Nádasy bokorban vasárnap Nagy Elek műszaki tanácsos elő­adást tartott az egészséges lakásépí­tés feltételeiről. A gyakorlati életbe vágó, nagyon sokszor hasznosan ér­vényesíthető ismereteket hálás ér­deklődéssel hallgatta a tanyabokor népe. Előadás után Nagy Elek mű­szaki tanácsos megtudta, hogy a Nádasy-bokor miden más nyír­egyházi tanyabokort megelőzően az­zal dicsekedhetik, hogy ott már rádió is van. Felkereste Miskolczy Mihály tanyáját, ahol jól felsze­relt rádiókészüléket talált. Estén­kint mély figyelemmel hallgatják a tanya gazdái a rádió szavát, és akik közül csak néha-néha látunk egyet-kettőt a nyiregyházi színház­ban, most a rádió utján a fővárosi bécsi és más nagy metropolisbeli operaházak, orfeumok muzsikáját hallgatják. A tanyai kultura fej­lődésében az utóbbi időben bizo­nyos elevenség észlelhető. A rádió egy csapással megnyeri a módos ta­nyai gazdákat a városi kultura iránt való érdeklődésnek talán, ami lassú fejlődés utján csak évtize­dek multán következett volna be, a tanyaiak kulturálódása egy csapás­sal célhoz ér. „Hagyarországot a znlnkafferekkel helyezi egy nivóra missziói területté nyilvánítása" Amerikai lap visszhangja a magyar református egyház be­lépésére a Hit és Szervezet világkonferenciájába. Az amerikai „Magyar Egyház" cimü lap első számából vesszük át ezt az érdekes cikket, amely frappánsul világit rá az amerikai magyarságnak a régi hazában /evé­kenykedó és segitő* ame­rikai felekezetekről meg­alkotctt véleményére. Duquesne, 1926. február. A debreceni „Lelkészegyesület"­ben érdekes indokolását találtuk Lencz Géza dr. egy. tanár tollá­ból annak, hogy n magyarországi ref. Egyház miért lépett be az internacionális Fait and Order világkonferenciája tagjai közé. Az értékes cikkból itt közöljük a kö­vetkező részleteket : „ .. A Hit és Szervezet világ­konferenciájának éppen most meg­jelent ágendája erősen hangsu­íyozza, hogy nem a régi jeliem­vonások feladásával történő újjá­alakításról, hanem konszolidáció, ról, barátságos megbeszélések alapján létrejövő megegyezések­ről van szó ... Ai emberiség konszolidációja kétségtelenöl az egységes keresztyénség nagy ideálja felé halad, persze az egy­házak egyéni vonásainak meg­tartásával. Tehát előttünk sem lehet közönyös, hogy a magunk hitét tartsuk az igazi keresztyén­ságnek, juttasuk diadalra a vi­lágkeresztyénség fóruma előtt... Sok szó esett nálunk nagyon is erőszakosan terjeszkedni akaró szektákról, melyeknek külföldi mozgatóik kétségtelenül nagy, alsősorban amerikai denominá­ciők, melyek velünk rokonság­ban állanak ugyan, de amelyek itteni történelmi helyzetünket nem ismerik... Ennek az egészségtelen riralitásnak megszüntetésere is alkalmas a hit és szervezet vi­lágkonferenciájában tagul jelent­kezés. Hiszen ott kölcsönös fel­világosításra alkalom kínálkozik. Éppen a vezetőket lehet meg­gyózni, hogy itt az apostol által is aratásról, tehát zavarcsinálás­rtíl van szó... Ki tudja, hogy ennek követ­keztében az ugy lehet hazulról önző érdekből szított rivalitás nem változik-e át? Mindedesetre elérjük azt, hogy békén fognak bennünket hagyni és nem tekintik Magyarországot missiöi területnek, hanem Egyházunkat velük egyenlő jogos egyháznak ismerik el..." A magunk részéről tökéletesen egy véleményen vagyunk a Lel­készegyesiilet cikkével s annál in­kább kívánjuk ezt leszögezni, mi­vel csak nemrégiben olvastuk az egyik amerikai u. n. református lapban, hogy öltömmel üdvözölte Magyarország „tnissiói területté" tőrtént nyilvánítását. Akkor el­ha lgattuk a dolgot, mert egy­szerű tudatlanságnak minősítet tük az afeletti örömujjongást, hogy valaki magyar létére di­csőségnek veszi a kongó-négerek, eszkimók vagy zulukafferekkel egy nivóra helyezését, most azon­ban, amikor a magyarországi egy­ház egyik tekintélye is tiltakozik az ilyen megtiszteltetés és .se­gítség* ellen, jónak látjuk meg­állapítani, hogy mi kezdettől fogva ellene voltunk az olyan segítés­nek, amely végső eredményban a magyar református hit és egy­ház tönkretételét vonná maga után. Zoro és Hurn a bécsi biróságr előtt. Bécs, február 25. (A »Nyirvidék« bécsi munkatársától.) A töfrényszék egyik polgári ta­nácsa előtt két érdekes alperes ál­lott hétfőn: Charles Shemstren s Henri Madsen, kiket a moziláto­gató közönség Magyarországon Zoro és Huru néven, a világ többi államaiban pedig Pat és Patachon néven ismer. A világhírű komikusokat a bé­csi Lothar Stark filmközvetitő ál­lította bíróság elé névbitorlás cí­men. Stark előadta a tárgyaláson hogy Shenstremet és Madsent, ami­kor először felléptek, a, kopenhágai Palladium-filmgyár Lokomotív és Hajtány művészi néven reklá­mozta, majd amikor ez nem bizo­nyult jónak. Watt és Félwatt né­ven szerepeltek. Jelenlegi közismertté vált nevü­ket, a Pat és Patachon t, — mondja ja Stark — ő adta nekik 12^-ben amikor megvette a dán gyártól a komikus filmjeinek kizárólagos ter­jesztési jogát. A filmügynök Berlinben mint névszabadalmát be is jegyez­tette a kél nevet. Később megszűnt az összeköttetés 1 Stark és a dán filmgyár között, amelynek képviseletét a bécsi Eme lka filmcég vette át. A bécsi filmgyár 1924-ben két filmet ál­líttatott elő a komikus-párral, aki­ket természetesen bevált művészi nevükön, Pat és Patachon néven szerepeltetett. Lothar Stark ezért beperelte a gyárat és a két művészt, azon az alapon, hogy a Pat és Pa­tachon név az ö tulajdona s azt nincs joga másnak használni, még — Patnak és Patachonnak sem. A panaszos kérte a biróságot, hogy kötelezze az Emelka-céget, vegye le a Pat és Patachon nevet a filmjeiről. Zoró és Huru, mint alperesek kijelentették, hogy a Pat és Pa­tachon nevek nem a felperes talál­mányai, mert már a németországi bejegyzés előtt köztudomásu volt a két szinész-név. Zoro ujságmetsze­tekkel és hirdetésekkel bizonyította hogy már 122-ben Franciaország­bari ismerték a Pat és Patachon ne­vet. A bíróság nem hozott ítéletet, hanem szakértők beídézését rendelte el és a tárgyalást elnapolta. Zengi a dalnok, hogy nem tudja A szép lány hol terem ? De fényképetek eredete : A Csépány-műterem. F landriai hőét! Biohard Barthelmess Hétfőtől az Apollóban Magyar Általános Fordító Iroda Nyíregyháza, Városház-udvar 52 szám Telefon: 287. sz. (Magyar Távirati Irodában.) Bármely nyelvről magyarra (és viszont) el­fogad fordításokat (okmányok, keresztleve­lek »tb.)^J_ "fO nap melyek alatt belügyminiszteri hitelesí­téssel elkészülnek. 968-2

Next

/
Thumbnails
Contents