Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 26-48. szám)

1926-02-02 / 26. szám

/ J^YŰüíIDEK 1926. február 2 Szószegők. Mohácsi napokat él ismét nemfíefüri^ s a történelmi idők eme visszatérése, amikor a rövidlátás, a pártharcok, hatalmi aspirációk csúnya, önző célok, a nemzet kárára, történő marakodás vezetik közéleti férfiainkat, mélységesen elszomorító' jelenség. Trianon és Mohács analógiája gondolkozóba kel-' lene, hogy ejtse politikusainkat, akik között ma is ott látjuk sánta Báthoryt a háttérben, Szerencsés, Imrét, sok-sok pártoskodó, viszály-; kodó:rnagyar főurat, akik között az! ország érdekeit Szem előtt tartó Fráter György tjtáni erőfeszítéseiket ..tesz nemzete jövőjéért. Ma Bethlen Istvánban látjük az ő szellemét, aki öt esztendő óta szinte bámulatos elszántsággal irányítja az ország rúdját. Ezer gáncs és támadás éri, de kitart a posztján, ahová a sors rendelte. Ellenfelei mp,st/a frankhamjsitási ügyet akar* ják felhasználni, hogy kilőjjék pozíciójából s helyébe üljenek. Felhasználnak ellene a burkolt és alattomos támadásoktói kezdve a szószegésig mindent, de a kormányelnök mindezek ellenére sziklaszilárdan áll. A frankügy kivizsgálására az ellenzék kívánságára parlamenti'bizottságot küldtek ki, amibe gróf Bethlen Istvánt is belement. Paktum

1 jött ugyanis létre az ellenzék és a kormány között, hogy a frankhamisjtási ügy politikai részét, ahová a felelősség kérdése is tartozik, a dolog kivizsgálásáig ez a bizottság tárgyalja. Amikor az ellenzéki miniszterek és magasáUásu közífunkcüonáriusok meghallgassa után ebben a bizottságban" részletes információt szerzett a bűnügyről, elérkezettnek látta az jidőtarra, hogy szószegés árán is a; parlament plénuma dlé vigye a botrányt, mielőtt ez a bizottság megállapodás szerinti jelentését megtenné. Előljártak ebben a szociális ták, de a hátuk mögött verték a cirkuszi nagy dobot a radikálisok ép kaján arccal kisérték figyelemmel az eseményeket sánta Báthory poljtikai örökösei. A szocialisták két szónokot vonultattak fel a minapivnemzetgyülésen azzal az'ütasitással, hogy kíméletlen hangon támdják Bethlent, fogják rá, hogy jóieleve tudott a frankham te.it,ís-j ról. Nagyon helyeseljük, hogy a miniszterelnök a szocialisták szószegését csak visszautasította, mert mindaddig, amig a parlamenti bizottság jelentés ea Ház elé nem kerül, az ilyen rosszhiszemű machH nációkat cáfolni sem érdékes. Kortörténeti szempontból is érdekes jelenség, hogy ezt a szószegést a parlamentben hallgatólagosan he-' lyeselték, orgánumokban pedig aktívé is szolgálták azok, akiket politikai felfogás tekintetében a jobboldal szélső területein látunk. Olyan kíméletlen és eléggé el nem ítélhető hangon vették ujságjukbán támadás alá gróf Bethlen Istvánt, ami szinte példátlannak mondható közéletünk terén. Történik ez akkor, amikor a miniszterelnököt a legmesszebbmenő elismerés és dicséret illeti minden ténykedéséért és ezt az elismerést megkapta már a külföld részéről, ahol Szintén a legnagyobb bizalommal tekinteneakszemélye felé, mert bíznak bentie, hogy ezt a frankhamisítási ügyet is teljes eréllvel fogja elintézni. Eeztfü sárga 9za>-vasbőrból, kitűnő minőségben 120 000 ért, mig a raktár tart; Blumbergnél, Nyirsgyháza Dr. ántal István előadása a Bessenyei Sörben a iocarsói konferenciáról. (A «Nyirvidék» tudósítójától-) Azokhoz a magas színvonalú előadásokhoz, amelyeket a Bessenyei Kör szabadliceumában az idén hallottunk, méltán kapcsolódik drAntal Istvánnak a locarnói konferenciáról tartott előadása- — Az előadó kétségtelenül olyan témát választott, amely minden intelligens ember érdeklődésére számot tarthat s amelynek ismerete nélkül a jelen és a közeljövő nemzetközi eseményeinek rugóit ezeknek az eseményeknek a magyar közélettel való vonatkozásait felismerni nem tudhatjuk. A külpolitikai kérdéséknek a magyar szemek előtt még mindig chaosnak tünő tömkelegéből az előadó biztos kézzel ragadta ki azokat a jelentős momentumokat, amelyek a mai idők történelmét determinálják s ezeknek az adatoknak az alapján biztos vonalvezetéssel, kristályos logikával rajzolta a hallgatóság elé annak a nemzetközi helyzetnek a képét, amelyben á'rnagyar nemzet vagyait s céljait érvényesíteni akarjuk Dr. Antal mindenekelőtt arra a szerepre utalt, amely a. nemzet külpolitikai közvéleménye és a külpolitika hivatalos tényezői között kell, hogy fennálljon s annak a több ízben tapasztalt sikertelenségnek az okát, amelyet külügyi politikánk szemére vetünk, nagy részben annak tulajdonítja, hogy a nemzet külpolitikai közvéleménye most van fejlődése ,első stádiumában s még messze alatta marad a külpolitikai iskolázottságnak ama fokától, amely a nyugati államok/ ban olyan hathatósan tudja támogatni, sőt néha irányítani a hivatalos diplomácia munkáját- Ez a tudatlanság az oka azoknak a sokszor naiv, ostoba és káros egyéni külpolitikai akcióknak, amelyeket csirájukban fojtana meg a nemzet külpolitikai közvéleménye, ha az egyáltalában létezne. Ismertette az előadó, azt a hatalmas és bizonyos mértékben nekünk például szolgáló nmkát, amelyet Massaryk és társat minden hivatalos szervezet nélkül a cseh állam felállítása érdekében folytattak s amellyel szemben nekünk, minthogy nemzeti diplomáciánk nem volt s ment magyar külpolitikusaink egyáltalában nem voltak, védekezni nem volt módunkA békeszerződéssel a győztes hatalmak három kérdést akartak megoldani, a német birodalom kérdését, a keleti kérdést és az osztrákmagyar monarchia kérdését- Az a dásai biztosítják Franciaország keleti határait, viszont Németország jogot nyert a keleti határainak egye lőre békés uton történő megváltoztatására. Ezzel a francia diplomáciai fronton áttört a békerevizió gondolata s ez a gondolat előreláthatólag hosszú ideig uralni fogja a közeljövő minden diplomáciai akcióját. - A locarnói konferencia egyelőre nyugvópontra juttatta a német-francia kérdést, megoldatlan maradt azonban a volt osztrák-magyar monarchia kérdése s ennek a megoldására mindsürübben felhangzik egy «keleti Locarno» megteremtésének a gondolataA magyar külpolitikai előtt ma a legfontosabb kérdés, melyen állást foglaljon s milyen akciót indítson a keleti Locarno gondolatával szemben. Kétségtelen, hogy nélkülünk e kérdést megoldani nein» lehet, viszont mi semmi olyan megoldásba nem mehetünk bele, amely stabilizálja a mai lehetetlen állapotokat. A magyar diplomácia feladata más nem lehet, mint minden vonalon lehetővé tenni, különösen a határmegállapitásokra vonatkozólag a békeszerződés re\iziójának elvétEz az ut az amelyen újra koncentrálhatjuk a nemzet erőit s előkészíthetjük a nemzetet a külpolitikai helyzet esetlegfs változásából várható előnyök kihasználásáraA gondolatokban gazdag, mindvégig érdekes előadást a közönség amely a város intelligenciájának legértékesebb elemeiből rekrutálódott, feszült figyelemmel hallgatta s iaz előadás végén Szívből ünnepelte a kiváló előadótmód, ahogyan ezeket a problémákat a békeszerződések megoldották politikai es gazdasági tekintetből egyaránt Katasztrofálisnak bizonyultak nemcsak a legyőzött, hanem a semleges sőt a győztes hatalmakra s az ő kegyükből született uj államokra is. Az a politikai és gazdasági helyzet, amelyet különösen Németországban és Középeurópában a békeszerződéseknek a francia doktrína szerinti kíméletlen végrehajtása előidézett a minimálisra csökkentette ennek a hatalmas fogyasztó területnek a vásárlóikcpessegét s másrészt a Ruhr megszállással egy a német nagyipari koncentrációnak a kialakulásával biztatott- Anglia hadbaszállásának pedig tuláajdonképen a német nagyipari preponderancia megtörése volt a célja. Ezért változott az angol külpolitikai közvélemény, amely a háború befeieztekor telje- i sen egy vágányon haladt a francia ! külpolitikával, egy csapásra revíziós pártivá s kezdte az angol diplomáciát egy francia-ellenes külpolitikai irány követésére szorítani. A francia gazdasági élet felett megvillant a szövetségközi adósságok kérdésének Damokles kardja s már ennek első fölvetésére a francia valuta ßO százalékot vesztett értékébőr. A francia diplomácia minden ügyessége ellenére meg kellett, hogy kezdje az angol szász akció nyomására a visszavonulást s ennek a visszavonulásnak egyik legjelentősebb stációja a locaruoi konferencia, amelynek megállapoAz épitő kisiparosok panaszkodnak az uj ipartörvény reájnk vonatkozó rendelkezései eilen „Egy napi elzárásra átváltoztatható ötvenezer Korona pénzbüntetésre ítéltek azért, hogy egy egyszerű sipkéményi mertem építeni, amikor azelőtt középületet is építettem" - mondja a küldöttség vezetője. A legkisebb képesítésű épitő-iparosok: az úgynevezett kisebb kőműveseknek egy küldöttsége keresett fel bennünket, kérve arra, hogy hallgassuk meg exisztenciájukba vágó sérelmeiket és ha a panaszukat jogosaknak, vagy orvosolhatóknak találjuk, adjunk hangot kívánságaidnak. ' i Mi mindig készséggel állunk rendelkezésére a kisembereknek és ha a panaszukat a törvényes rendelkezések keretein belül vagy legDIADAL MOZGÓ 1926 február 1-én és 2-án, héttőn 5, 7 és 9, kedden 3, 5, 7 és 9 órai kezdettel EUB BEAUC (FIGARÓ ŐFENSÉGE) Filmjáték 10 felvonásban. — A fő»zerepben: RUDOLF VALENTI&O, DOBiS KEftiYON, BEBE DANIELS ÉS LOUiS WiLSON. Kisérő műsor: 2 felvonásos amerikai burleszk. Jön: Jön: A pünkösdi kiv-álynő é® Efgy qtörbe jssesks* alább is azok szellemében — mint ez esetben is — orvosolhatóknak találjuk, szívesen nyujtunk segítőkezet az illetékes tényezők figyelmének a felkeltése érdekében. A küldöttség vezetője — társai" nevében is — a saját estén, mint konkrét példán ismertetve előadja, hogy az üj ipartörvény nekik kisebb'kőműveseknek csak egyszerű javitó, tatarozó építőmunkát, gijged meg, olyat,. amely az épület szerkezeti részét nem érinti s amelynél'az állványozás a földszinti magasságot tul nem haladja. Mindezek a munkálatok — mondja a panaszoló — olyanok, amelyeket egy teljesen laikus ember is el tud végezni, Legjobb esetben 'pedig, mint számtalan példa bizonyítja, | a munkáltató a festővel szokta el; végeztetni, akinek a munkáját legtöbbször megelőzik a javítás vagy ar tatarozás előmunkálatai. 'Ezek folytá^ teljesen gúzsba vagyunk kötve és^a kenyerünk forog kockán. Mosf tessék nézni tekintetes Szerkesztő ur — folvtatja a küldöttség vezetője—én például egy 55 éves. j nagv családu ember vagyok. "Az (egvik fiam a harctéren halt hősi halált. én is sulvos vésebajjal kerültem haza a háborúból. Közel 30 éve dolgozom az épitő szakmában, melv idő alatt tömérdek vándorúton. tanulmányi uton voltam. Ezelőtt 18 évvel már Budapesten négyemeletes ház éoitésénél alkalmaztak, mint munkavezetőt. Azóta és — az uj inartörvénv — életbelépéséig - - több házat énitettem teljesen önállóan. Így például a