Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-17 / 13. szám

1926. január 15. jFítiKinDsis; Szláv veszedelem. Mi itten a nyiriek a nemzetiségi kérdést csak ujabban kezdjük ös­merni. Nemzetiségekkel nekünk közvetlen közelből legfeljebb az arató tótok és rutének, a sonkolyás az ablakos tótok révén akadt nemi ügyünk, egyébként éltünk itt a mi magunk csendes berkei és buckái között gondtalan álmodozással, hogv a szép Tisza mentén magyar szellőt bodroz az alkony és az e, lőt­tünk elterülő végtelen magyar Al­föld isteni biztonságot jelképező hatalmas szőnyeg a magyar géniusz lábai alatt ! ! Olykor, ha erdélyi ösmerőseink, meg liptói atyánkfiai hosszabb-rövi­debb látogatásait élveztük, vagy egy-egy onnani vidékről hozzánk­került tisztviselő társaságába jutot­tunk, akkor hegyeztük a fülünket valami bizalmatlan és hihetetlen hallgatással holmi nemzetiségi kér­désekre, mint mikor valaki kellemet­len dolgokat hall, de szeretné azt hallatlanná tenni. Olyan gyerekes mesének, hihetetlen valaminek tünt az előttünk.,, hiszen itt a magyar folyónak s az Alföldnek közvetlen szomszédságában ki vett volna ilyes­miket komolyan. Most ugy állunk, hogy a Sátor­hegynél egy szláv állam határmes­gyéje integet át hozzánk és Deb­Yecentől, a magyarság szivétől 30 kilométerre egy másik idegen állam {impériuma fenyeget ! ! ! Már nem­-csak nemzetiségi kérdés mered fe­lénk, hanem egy minden lidércnyo­másos álmon túlszárnyaló, uj állam alakulatokat prezentáló kjnos való. A román kérdést most itt nem akarom taglalni, mert az egészen más lapra tartozik. Talán a mienk­hez hasonló sors miatt nekik is jön­nek olykor-olykor hasonló gondola. 1 taik, mint amilyeneket én most itt 1 a szlávkérdésről szeretnék megpen- ' diteni... azért egyelőre csak az utóbbiról kivánok néhány vészjelző , kiáltást hallatni. j A nagy szláv-eszme, amelyben a világ összes szlávjai egyesülnének a szibériai végtelen síkságoktól az Urálon, Kaukázuson és Kárpátokon . keresztül a Balkán legdélibb part- f vidékéig : régi gondolat. Ennek < előtte útjában állott a török, az ­osztrák-magyar monarchia s a ro­mán állam. Ezek közül most már csak egy pi­rinyó osztrák köztársaság, egy icinke-picinke kis európai Török­ország és egy összezsugorodott Ma­gyarország állanak a régi nagyha­talmak közül, erejükben megfogyat­kozva, a világháború következmé­nyeitől kimerült állapotban... s rajtunk kívül a román-állam képez még szigetet a nagy szláv-tenger­ben, amely ujabb államalakulat a szerencsés konjunkturák kedvezésé­ből legújabban megerősödött ugyan, — de a fenyegető szláv­veszedelem ellenében távolról se képes azt a nyomatékos ellenállást reprezentálni, "amit annak előtte a haatlmas osztrák-magyar-monarchia és a török császárság jelentett. An­nál kevésbbé, mert hiszen viszont ugyanannyival, amennyivel Romá­nia erősbödött, ugyanannyival, — sőt még többszörösebben nyert a szlávság egy uj szláv-államalakuiat­tal, nevezetesen a cseh-szlovák köz­társasággal ! ! ! A trianoni és sevresi békediktá­tumok a szláv-eszmének óriási elő­retörését eredményezték és ha ez idő szerint annak rémséges hatásai még nem jelentkeznek, az csupán annak tulajdonitható, hogy a nagy szláv-eszme régi hordozója és rep­rezentánsa : Oroszország jelenleg iszonyatos belső válságokkal küzd, az uj tipus : Csehszlovákia pedig a vezető szerepet még nem tudta magához ragadni és nincs még meg a kellő szilárdsága, hogv a jelenleg általa képviselt szláv eszmének az ejjész hatalmas szlávságra kiható lökő erőt tudjon adni. Isten legyen azonban irgalmas és kegyelmes minden más nációnak a környülfekvő területeken, ha ez a két náció megerősödve és a jelen­legi kríziseket kiheverve összefog a déli szlávsággal és az uj öntudatra ébredő régi szláv eszmét kiírja az összes szlavoknak nemzeti zászla­jára ! ! ! Mi lesz akkor a parányi szigetté zsugorodott magyarságból ! ? ? ? A szlávgyürü Budapesttől 28 ki­lométerre, bármely messzehordó ágyúnak lőtávolában húzódik észa­kon és a szeged-szabadkai vonalon kezdődik délen. Százhetven kilomé­ter távolságra ! ! ! Mi ez a százhetven kilométer ! ? ? Valaha a szlávgyürü Galícia fe­lett. húzódott és délen a Szává­nál kezdődött ! ! ! Másfél ezer ki­lométernél is hatalmasabb volt el­választó távolság déli szláv-államok és északi szláv-államok között. És tessék csak figyelni. Mi folyik itt közvetlen közelünkben : Bereg­Ugocsa vármegyékben ? A ruthéniket, akik eddig katho­likus vallásuk révén még némi kö­zösséget vallottak velünk, a terrot­liak és a sjzjnának minden fegyveré­vel hódítják át a pravoszláv gon­dolat táborába ! ! Ha a jelenlegi helyzet még so­káig megmarad ; — a ruszinszkói megyék lakossága a nagy orosz esz­me előtáborában lesz és a szőke Tiszának habjai Záhonyig a nagy szláv-eszmének merész álmait fog­ják ringatni ! ! ! Mi lesz onnan megtenni még to­vábbi kétszáz kilométert a hatalmas tengernek, hogy elöntse útjából a kisded magyar szigetet ! ! A legutóbbi napok eseményei er­re a kérdésre máris kétségbeejtő tá­jékoztatást nyújtottak. Frankhamisításról volt szó. Ez bi­zony Magyarországon és a francián kívül senki másnak az orrára nem tartozott. Nem-e ? ? Hát bizony nem, — de azért mégis mit láttunk ? Azt, hogy a nagy szláveszmének hivatalos szó­szólója : a dicső Csehszlovák köz­társaság máris kimutatta a foga fe­hérét ! Már a magyfer szuverenitás feleslegességét emlegette, ami kö­zönséges, durva nytelven azt jelen­tené, hogy Magyarországból még lazt a csonka kis maradék országot is meg kell semmisíteni, meg kell szállani, fel kell osztani, amit eddig Trianonban meghagytak belőle ! Hát perszé ! Ez a cél. Ez a törek­vés. Ez a szláveszme ! A rejtegetve, féltve titkolt, de sokszor rosszul leleplezett nagy szláv álom ! ! ! Itt van a kulcsa, itt van, a kapuja a helyzetnek ! A várva-várt meg­valósulásnak ... Csak még ezt a kétszázegynehány kilométert kell elnyelni és meg­van ! ! Csak még ezt a maroknyi kis szigetet kell elnyelni és célnál vannak ! ! Hogy milyen alkalomból, milyen ürügyből ? Az olyan közömbös. Hogy királypuccsnak nevezik-é, vagy frankhamisításnak, az igazán tutti-frutti... Fődolog, hogy egy­szer valóra váljon, hogy egyszer felvirradjon a nagy nap, amikor ke­zet foghatnak holttestünkön keresz­tül északi és déli szláv-szomszé­daink ! ! , Vigyázni magyarok 1 ! Nagyon vigyázni ! ! Itt életről és halálról van szó ! ! Ez itt most a legfőbb, ja legfontosabb kérdés ! Ezt a retten­tő nagy gondolatot kell nekünk ki­parirozni. Ezt a rettenetes nagy tervet kell nekünk át- meg áthúzni naponként, óránként, percenként minden eszközzel, minden gondo­lattal, minden cselekedettel" és minden elhatározással. Minden tervünknél és minden po­litikai célunknál : akár belügyi, akár külügyi téren : — ez a mi zsi­nórmértékünk, amihez igazodnunk kell ! Védekezés és élet-halál harc a nagy veszedelemmel szemben. Mert már kopogtat ! ! Szóló­Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottsága az adók csökkentésót kéri a kormánytól. Csatlakozik Zalavármegye átiratához. Nyíregyháza, január 16. (A Nyir­vidék tudósítójától.) Szabolcsvármegye törvényhatósá­gi bizottságának tegnapi közgyű­lése foglalkozott Zemplén várme­gyének a borfogyasztási adó ösz­szegének leszállítására vonatkozó átiratával és Zala vármegyének az­zal a nagyjelentőségű átiratával, amelyben az adóhátralék több év­re való felosztását és részletekben való befizetésének engedélyezését továbbá az adók összegének leszál­lítását kéri a m- kir. kormánytól és a pénzügyminisztertől és Szabolcs­vármegyét is hasonló szellemű feliratra hívja fel. Zemplénvármegye átiratát, ame­lyet Mikecz László vármegyei fő­jegyző ismertetett a rendkívüli közgyűléssel, egyhangú határozattal magáévá tette a közgyűlés és igy Szabolcsvármegye is felír a kormányhoz a borfogyasztási adó összegének leszállítása érdekében­Zala varmegye átiratát Barkóczy Aladár aljegyző mutatta be a tör­vényhatósági bizottságban- Zalavár­megye törvényhatósági bizottsága Handléry Gusztáv bizottsági tag indítványára foglalt állást az adó­fizető polgárság és közvetve a munkásság érdekeit olyan közel­ről érintő kérdésben. Handléry . Gusztáv rámutatott az ipari, keres­kedelmi, gazdasági élet általános válságára. Hova-tovább arra kerül a sor, hogy felvetik a kérdést, ér­demes-e a mai gazdasági viszonyotr között ezt vagy amazt a vállalatot, üzletet, birtokot üzemben tartani? A munkaadók helyzetének fokoza­tos leromlásával együtt jár majd a munkásság további hanyatlása. A válságot növeli az adók nagysága és behajtások kérlelhetetlensége. — Indítványozza, hogy 1925- decem­ber 31-ével zárják le az adófőköny­vet, állapítsák meg, kinek-kinek mennyi az adóhátraléka és adjon BIABAIB JMlOZGrÓ Januar hó 1G án, szombaton 5, 7 és 9 órai, i7-én, vasárnap 3, 5, 7 és S órai kezdettel: (AZ ŐSERDŐK RÉME!) így emberszívü kutya kalandos törte'nete 8 felvonásban. • BURLESZK KÍSÉRŐ MŰSOR. JON i JÖN: A lángoló ifjúság és Oamjanfí. módot a pénzügyi kormány arra, hogy a hátralékot az adófizető 3 -4 évre felosztva, részletekben, végrehajtási költség nélkül fizethes­sék meg. Indítványozza továbbá, hogy intézen a vármegye a kor­mányhoz feliratot az irányban is, hogy csökkentsék az adóösszegeket az egész vonalon- Zalamegye gyű­lésén ezt az indítványt teljes egé­szében elfogadták­Szabolcsvármegye állandó vá­lasztmánya és törvényhatósági bi­zottsága magáévá tetté ezt a felira­tot és Bogdán Ferenc bizottsági tag felszólalására elhatározta, hogy hasonló szellemű feliratot intéz a kormányhoz azzal a módosítással, hogy az 1925- évről fennmaradt adóhátraléknak 3 4 évre való fel­osztása és részletekben való visz­szafizetése csak azoknak az adófi­zetőknek engedtessék meg, akik ezt az engedményt valóban meg is ér­demlik, azaz ,akik már eddig is fi­zettek annyit, amennyit csak tud­tak s az adó többi részét be igazol­tan önhibájukon kiviil nem tudták megfizetni. Kéri Szabolcsvármegye az adó­terheknek általános mérséklését is, mert elérkezettnek látja az időt ar­ra, hogy az adók általános csökken­tése az államháztartás nagyobb megrázkódtatása nélkül keresz­tülvihető­Szabolcsvármegye törvényhatósá­gi bizottságának' ez a felirati hatá­rozata a legszélesebb körben meg­nyugvást fog kelteni, mert nyil­vánvalóvá teszi, hogy a vármegye polgárságának szószólói nemcsak, hogy átérzik a gazdasági helyzet válságos idejének komolyságát, ha­nem a cselekvés terére lépnek, ami­kor azt látják, hogy az állam érde­keit összeegyeztetve a polgárok­érdekeivel, szót lehet emelnie az adózás csökkentése érdekében. (*) A Tündérujjak, magyar ké­zimunkaujság legújabb januári szá­ma megjelent és kaphat óaz Uj­ságboltban. Duplaszám ára 25000 korona.

Next

/
Thumbnails
Contents