Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 1-25. szám)
1926-01-14 / 10. szám
1926. január 15. jFítiKinDsis; Cseh aknamunka. Már tiszta képünk van arról, hogy a frankhamisitási ügy, amelynek főbünöse Windischgraétz herceg, távol áll minden — »hazafiságtól«, mert ép olyan közönséges bűncselekmény, mint más pénzhamisítás. Jó alkalmat szolgáltatott azonban ellenségeinknek arra, hogy hazánk jó hírnevét, minél inkább aláaknázni igyekezzenek. Elől jár ebben a bűnös machinációban a cseh sajtóiroda. Dacára annak, hogy a magyar kormány a legmesszebbmenő erélyéről tett tanúbizonyságot, biztosította az ország belső rendjét és nyugalmát, dokumentálta a külföld előtt, hogy a bűnösökre a legkegyetlenebb szigorral sujt le. Csehország mindezzel nem elégedett meg. Ádáz hadakozást folytat a külföld nagy nemzeteinek sajtójában ellenünk, felszólitván Európa nemzeteit, hogy éljenek retorzióval hazánkkal szemben. Nyilvánvaló ma már, hogy ez az aknamunka nem vezet sikerre,'mert az angol és francia körök loyalitása nem hajlandó felülni Benes sajtóirodája ugratásainak. Nagyon figyelemreméltó jelenség, hogy nemcsak a nagyantant körében érte Csehországot ez a kudarc, de a kisantant országaiban is. Tudva lévő, hogy Jugoszlávia és Románia úgyszólván a cseh sajtóiroda irányításának van kiszolgáltatva s még ilyen körülmények között sem sikerült ennek a két országnak közvéleményét hazánk ellen ugy átgyúrni, amint azt Benes szerette volna. A radikális cseh felfogás, amelyik hazánk ellen retorzióról és holmi demarsról álmodott, nem talált támogatásra Jugoszlávia hivatalos köreiben, mert ennek az országnak a kormánya hivatalosan jelentette ki, hogy amennyiben Csehszlovákiának ilyen szándékai volnának, ahhoz ő nem csatlakozik. Ép ugy meg fog törni az a cseh óhajtás is, amelyik a Népszövetség elé szeretné vinni a frankhamisítás közönséges bűncselekményét. Lehetetlenség, hogy ez megtörténjen, mert sem a trianoni békeszerződésben, sem pedig a népszövetségi egyezményben nincsen olyan jogi támpont, amelyik lehetőve tenné, hogy Magyarország gal szemben ezzel az egyes emberek altal elkövetett közönseges pénzhamisitási üggyel kapcsolatban konkrét követelést lehetne támasztani. A magyar államnak, mint hivatalos hatalomnak semmi köze nincs egyes emberek bűnös machinációhoz s így a pénzhamisitásí ügyet is közönséges bűncselekményinek tartja s a tettepek ellen a legkíméletlenebb eréllyel fog eljárni. Ugyan mi köze volna ehhez a dologhoz a Népszövetségnek, amely nemzetközi szervezet, nem ilyen kérdések intézésére alakult. Csehszlovákia ebből az aknamunkából súlyos vereséggel fog kikerülni, mert főpatrónusa, Franciaország sem hajlandó felülni izgatásainak. Jellemző, hogy azokat a híreket, amelyeket a cseh sajtóiroda költ, a francia nagy lapok le senyközlik, ami miatt érthető módon méltatlankodnak Benesék. Nagyon érdekes, hogy- a francia kormány hivatalos közleményt adott ki, amelyik szól a cseh távirati irodának, hogy bizik a magyar kormány erélyében s nem látja szükségét annak az akciónak, amit Benesék indítottak. Ugyancsak erélyesen fellépett a cseh izgatások ellen Olaszország is. Ma már tisztán látjuk, hogy ez a bűnös' aknamunka teljes kudarccal fog végződni s hazánk emelt fővel állhat meg továbbra is a becsületes nemzetek között. (») Molnár Henrik szén fa és épitőanyagte fepének A magyar viziutak kiépítése, a Tiszántúl hajózható csatornái. 2 99 telefonszáma 4x Nyíregyháza, január 13- A (Nyirvidék tudósítójától.) Dr. Radó Rezső a debreceni kereskedelmi és iparkamara főtitkára folyó hó 16-án, szombaton este 9 órai kezdettel a magyar viziutak kiépítéséről, a Tiszántúl hajózható csatornájáról felolvasást tart a Kereskedők és Gazdák Körében. A Tiszántúl hajózhatóvá tétele régi — megoldásra váró problémája a magyar kereskedelemnek és mezőgazdaságnak- E feladat megvalósítása a kegyetlen trianoni békekényszer után még szükségesebbé (vált s ugy a gazda, mint a kereskedő társadalom napról-napra • sürgetőbben kívánja a tiszántúli ha1 józható csatorna megépítését. Dr. Radó Rezső e megoldásra váró feladat lelkes apostola nagy tudással és a róla ismert alapossággal fogja megvilágítani a Tiszántúl hajózhatóságának nagy liorderejét, óriási közgazdasági jelentőségétAz előadás iránt igen nagy az érdeklődés. Értesülésünk szerint a Kereskedők és Gazdák Köre álta» rendezett nivós előadások között drRadó főtitkár előadása egyike lesz a legszebbiknekAz egyesület készséggel kiván az érdeklődőknek rendelkezésére állani, ezért vendégeket is szívesen lát, belépődijat nem szedNyíregyházán még alig van bicsérdista. Mi az a bícsérdizmns ? — Az új természetes élet- és gyógymód ismertetése. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Mindenki előtt ismeretes, hogy a legutóbbi időkben egy olyantamiás lépett a közérdeklődés homlokterébe, mely nagy vonásokban újszerű szabályokkal akarja az emberi szervezet (élettartamát meghoszszabbitani és a betegségektől mentesíteni- Ez a tanitás, melyet alapitójáról, Bicsérdy Béla ' tanítóról «bicsérdizmusnak» neveznek, ország szerte nagy port vert fel és ugy ellenségeinek, mint követőinek tábora nagy arányokban megnövekedett- Minthogy Nyíregyházán alig van bicsérdista, nem tartjuk érdektelennek, hogy leközöljük a Deb recenben megjelenő »Hajduföld« c. lap munkatársának az interjúját a debreceni bicsérdisták egyik vezérével, Csender György selyemtenyésztési főfelügyelővel, aki mint lelkes bicsérdista, az uj tanokra vonatkozólag a következőket mondotta : > . Mielőtt Bicsérdy Béláról nyilatkoznék, ki kell jelentenem, hogy egy dologról valóságnak megfelelő j téletet addig nem mondhatunk, míg azt a dolgot lényegében és vonatkozásaiban meg nem ismerhettük és mégis sokan vannak olyanok, akik bár nem olvasták Bicsérdy könyvét, nem ismerik tanait és ennek ellenére lekícsínylőleg nyilatkoznak rólaHuszonkét évig szenvedtem súlyos gyomorbajban és tüdőm is beteg volt, 22 évi időtartam alatt több hirneves specialistával kezeltettem magam. Beszedtem 22 évi betegségem ideje alatt annyi port, pirulát és kanalas orvosságot, hogy azokból — ha most mind meg volna — egy kisebbszerü patikát lehetne berendezni. Mégsem sikerült betegségemből kigyógyulni. 1925- augusztusában Bicsérdy Béla «A halál legyőzése» cimü könyve a kezembe került, melyet egy volt súlyos tüdőbajos, | ma már makkegészséges ismerősöm adott át- Azt rögtön áttanulmányoz- \ tam és aszerint kezdtem táplálkozni és élni • Hogy miként táplálkoztam és táplálkozom és a természet törvényeit Bécsérdy könyve szerint hogyan használtam ki, nem tartom érdektefennek röviden elmondaniA kura megkezdése napján az alkoholt, dohányzást, hust, husievest, fűszeres és zsíros ételek élvezetét egyszerre elhagytam. Hangsúlyozom, hogy semmiféle leölt állati terméket magamhoz nem veszek, hanem naponta kétszer, délben és este étkezem és pedig: gyümölcsökből, alma, körte, szőlő, őszibarack, dió, mogyoró, dinnye, I kajszinbarack, geszteny re, datolya, i málna, füge, narancs, aszalt és préselt összes déli gyümöfcsök és befőttek kenyérrel. Továbbá nyerstej, vaj, friss sajt, friss turó, tojás csirátfanitva és higan rantva és méz kenyérrel. Főzelékekből: a főzelékek mindég olaj vagy vajjal főzDIADAL MOZGÓ Január 18-14-én, szerda-csütörtök 5, 7 és 9 órakor Blasko Ibanez világhírű regénye: A csábító círce (Circe the Enchantress.) Elragadóan bűbájos sujet egy félvilági nő életéből 7 felvonásban. — 30 legújabb divatkreáció! — 3 uj tánc! Grandiózus és a kedélyekre ható raestermü. — Főszerepben: mAE MÜRRAY Kisérő műsor: Örökké várok rád szinmü 6 felv. JONi JÖN: Rin-Tin-Tin: iz őserdők réme! ve, spenót, sóska, zöldbab, zöldborsó, káposzta, petrezselyem, paradicsom, karfiol, sárgarépa, kelkáposzta, lencse, "krumpli, karalábé stb-, továbbá tejbe rizs, tejbe köleskása és száraz sülttészta. A főzelékféléket csak átmenetileg használtam, pár hét után áttértem teljesen a helyesebb és egyedüli egészséges étrendre, a nyers kosztra, mely áll: nyerstej, vaj, friss sajt, friss turó, méz, finom olaj és 1"gyümölcsökből kenyérrelEmellett az étkezés mellett naponta reggel 15—20 percig tornászom, naponta minden reggel hideg vízben lemosom lehető.eg az egész testem .reggelenként 20—30 perces sétát végzek, futássaf felváltva, napsütéses időben 20—30 perces kúrát veszek, ha tehetem, mindennap légfürdőzöm 20—30 percig. Hetenként egyszer langyos vízben fürdöm, állandóan nyitott ablak mellett alszom családommal együtt . Ezek Bicsérdy tanainak a főbb vonásai, melyeket követve, 8—10 hét után súlyos bajomból teljesen kigyógyultam, megegészségesedtem és megerősödtem s azóta a legjobb egészségnek örvendekMég meg kell említenem, hogy minden héten 24, vagy 36 óráig kop ialok: ugy érzem, hogy hetenként egy napi koplalás az emésztőszerveknek javára válik, a gyomor kitisztul és a természetes étvágy, az egészség annáf jobb- Hogy ezek miként következnek be, arról nem beszélek, az irva van a Bicsérdy könyvében . Ezt a kúrát és étkezési módot minden szenvedő felebarátomnak nyugodt lelkiismerettel ajánlhatom és aki szereti a legdrágább kincsét: az egészségét és életét — és akinek nagyobb a lelki ereje, mint a testnek mérgező kívánságai, rossz szokásai, az legyen bátran és nyugodtan bicsérdista, mert nem azért élünk, hogy együnk, hanem helyesen cselekedve azért eszünk, hogy éljünk. — Az időközi tápmegvonás mértékfetes nyerskosztos életmódnak egyik eredménye a szellemi regenerálódás. A másik a jó egészség, — kitűnő közérzet —•, ameiy valósággal életre hivja az idealizmust, ambíciókat, munkakedvet, felébreszti az emberben a hit, remény és szeretet érzéseit. Itt emiitjük meg, hogy Csender György információja szerint Debrecenben körülbelül 200 híve van a bicsérdfzmusnak A debreceni bicsérdistáknak az a szándékuk, hogy legközelebb valamelyik nyilvános helyen összejövetelt rendezzenek és egy asztaltársaságot alapítsanak, mély hivatva lenne a bicsérd izmus tanait hirdetni. Szobor az ismeretlen cserkésznek. Az amerikai cserkész szövetségben felmerült az a gondolat, hogy Londonban szobrot emeltet annak áz ismeretlen cserkésznek, akinek napi jótétté eredményezte a cserkészet létrejöttét az Egyesült Allamoküan. Ennek az egyszerű jótettnek' a története jellemző és hallhatatlan. Sok évvel ezelőtt egy idegen amerikai London utcarengetegében kétségbe esve állott egy utcasarkon, midőn egy fiu, aki észnevette kékényelmetlen helyzetét, hozzálépett köszönt és megszólította : — Nem lehetnék valamiben a se-