Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-12 / 8. szám

1926. január 12. 5 szombat esti huzísának eredménye: 1043 SZ nyert egy húsdaráló gépet, átvehető Fleiner La jos vaskereskedésében. 2118. SZ. nyert egy selyemkomblnéet, átvehető Irányi Sándor divatáruházában. 415. sz. nyert 3 méter szövetet, átvehető Klein Ármin és Tsa rőfösüeletében. 838. SZ nyert egy nagy diSzQveg kölnivizet, átvehető Lengyel László Divina illatszertárában. 580 *Z. nyert egy nagy diszdoboz levélpapírt, átvehető Deutsch Izidor könyvkereskedésében. Sorsjegyet fenti cégek vevőiknek továbbra is ingyen adják. A nyeremények 3 napon belül át •eeadők. 192 0 Fü-aőt modarn kivitelben, tiszta gummiból és gummival kombinált más anyagból késeit Blumberg, Nyíregyháza. Örök éjszakából a napfénybe. A Romániában életfogytiglani fegyházra itélt hnszti munkást felmentették a beregszászi törvényszéken. Beregszász, január 9. Annakidejen sokat foglalkoztak a lapok Mester János huszti vasúti előmunkás bűnügyével, akit idestova nyolc éve rablógyilkosság bűntettével vádolva állítottak a biróság elé. A vádirat szerint Alexi György munkás ellen követett el merényletet s elrabolta pár ezer koronát tartalmazó pénztárcáját. Abban az időben Huszti a máramarosszigeti törvényszékhez tartozott, ennek folytán a szigeti esküdtbíróság tárgyalta az ügyet, mely Mester Jánost bűnösnek mondotta ki és életfogytiglani fegyházra Ítélte. Az ítélet ellen Mester fellebbezéssel élt a nagyváradi ítélőtáblához, amely megsemmisítette az elsőbiróság Ítéletét és kimondotta, hogy az eljárásra a huszti törvényszék illetékes, miután a bűncselekményt a csehszlovák állam területén követte el. Hosz szas eljárás után a diplomáciai iratok a huszti törvényszékhez kerültek, amely a kassai ítélőtáblához terjesztette fel azokat azzal a kéréssel, hogy miután az összes ügyiratok magyar nyelven készültek, delegáljon a törvényszék más bíróságot. A kassai ítélőtábla a beregszászi törvényszéket delegálta a főtárgyalás megtartására és ennek folytán most tárgyalta az ügyet a beregszászi esküdtbíróság Végh Elemér dr. táblabíró elnökletével. Mester János, a vádlott, 60 év körüli megtört, alázatos, beesett arcú ember. Felesége, két gyermeke van otthon, akiket hét éve nem látott. Azóta ül vizsgálati fogságban. A tárgyaláson azzal védekezik, hogy a rablógyilkosságról mitsem tud. Véletlenül sodródott bele ebbe a tragédiába A bűnjelek megrögzitésénél segédkezett a csendőrségnek és ő maga hivta fel Alexi^ meggyilkolására a figyelmet Érthetetlen előtte, miképpen került a gyilkosság gyanújába A tárgyalás folyamán egy öreg ruszin parasztasszonyt is kihallgattak, aki már mindannyiszor megjelent a különböző bíróságok előtt, de minden alkalommal másképp vallott. A biróság azoknak a tanuknak a vallomását is felolvasta, akik meg nem jelenhettek a tárgyaláson. A biróság a vád- és védbeszédek elhangzása után tanácskozásra vonult vissza, majd kihirdette Ítéletét, mely szerint: Mester János vádlottat a rablógyilkosság vádja alól felmentette és elrendelte azonnali szabadlábra helyezését. Walla Jenő dr, ügyész a vádlott felmentése miatt fellebbezést jelentett be és felfolyamodta a törvényszéknek szabadlábra helyező végzését is. ugy hogy a kassai ítélőtábla döntéséig Mester továbbra is fogságban marad. A hét évig vizsgálati fogságban sínylődött szerencsétlen ember ujult reménykedéssel várja, hogy az uj esztendő meghozza számára a végleges szabadságot. EeztsrQ szárga síarvasbőrből, kitűnő minőségben 120.000 ért, mig a raktár tart; Blumbergnél, Nyiregyhaza. Az 1926. évi házadó kivetése. (A »Nyírvidék« tudósítójától.) —• Az 1926. évi házadó és kincstári házhaszonnrészesedésí kivetési munkálatok most vannak folyamatban. |A kincstári házhaszonrészesedést a negyedévi nyers házbér 12.5<>/o-iban fcsak a folyo év első és második évnnegyedére vetik ki, — mig az év két utolsó negyedére a kincstári házhaszonrészesedés kivetése elmarad. A községek a házadó kivetést már mindenütt befejezték, — a kivetéseket az adóhivatalok felülvizsgálják és a jövő hónap első felében szét,'küldik a házadóról és kincstári házhaszonrészesedésről szóló fizetési meghagyásokat. Egy fiatalember rémületében elvesztette emlékezötehetségét. (A «Nyirvidék» tudósítójától.) Fonyód mellett a Balatonból, tavaly májusban az ottani halászok egy 20—22 év körüli fiatalembert mentettek ki, aki azonban semmi felvlágostást nem tudott magáról adni. A nagy rémülettől a szegény fiatalember elvesztette ugy az emlékező, mint a beszélötehetségét. A szerencsétlenül járt Molnár Gyulát — amint a zsebében talált céduláról a nevét megállapították, — beszállították a kaposvári közkórházba, ahonnan a gondos ápolás után gyógyultan távozott- Megtanult ismét beszélni, irni és olvasni, de állítása szerint emlékezőtehetségét nem nyerte vissza. A kaposvári rendőrkapitányság ebben az érdekes ügyben megkeresést intézett a rendőrkapitánysághoz, amelynek alapján a rendőrség kéri a közönséget, hogyha valaki az alábbi személyleírás után ráismer, valami közelebbi felvilágosítást tud adni a szerencsétlen fiatalemberről, közölje azt a rendőrkapitánysággal. Az állítólagos Molnár Gyula személyleirása a következő: 160 cm. magas, sovány termetű, haja sötétbarna, hátrafésülve hordja, barna szemű, tétova nézésű, fekete bajusza van, szakálla borotvált, arca hosszúkás és sápadt. KÖZGAZDASÁG. A karácsonyi árviz mezőgazdasági kárai. Irta: Nagy Endre dr. Gyakran hallani hozzánemértők részérőf azt a sóhajtást, hogy milyen szerencse volt nagy szerencsétlenségünkben a téli árviz, mely igy «legalább nem tett kárt vetéseinkben-» A könnyen Yjgasztalódók felvilágosítására, ha nem is számszerű

1 adatokban, jávilágitok azokra a mérhetetlen károkra, melyeket a szernnyes jégtáblákkal tarkázott áradat a nyakunkba zúdítottAmostani árviz karakterisztikuma sokban eltér elődeitől- Mint folyamparti lakós, gyakran láttam márvciusi és «zöld» áradásokat s ezek mindenikénél azt tapasztaltam, hogy veszedelmük még jóval magasabb vízállás mellett is sokkai" kisebb volt a mostaninál. Különösen a késői — «zöld» — áradás az, amely rengeteg kára mellett mindig kellemes emléket is hagy maga után. Ennél a viz fokozatos emelkedése sohasem én ei azt a szédületes gyorsaságot, mint a mostaninál. Műiden parti gyom és fűszál egy-egy őrtálló katona, amely millió meg milliárd tagjával mérsékli az ár robbanását és szilajságát tompítja. Most téli álmukat aludták kis katonáink s nem állhatták útját a hullámoknak. Ta. tavasszaf es nyáron a puha földből rengeteg iszapot visz magával a xnegduzzadt folyó, mely már önmagában is mérsékli rohanását, nem is beszélve arról, hogy a rétek ,szántóföldek növényzete felfogja a vastag iszapot, leülepedésre kényszeríti és a következő évre már termőtalajt varázsol belőle. Most a fagyos hegyek semmi' mást nem adtak, csak vadul száguldó hullámokat, meg piinden rombolásra kész jégtáblákat. A folyók nem hagytak üledéket, de magukkal sodorták az utjukban talált felszántott földek termőtalaját, mint egyedül mozgósítható földet- Jaj volt az őszi szántásnak, jaj a buzavetésnek, ha utjukba került- A Szamos, s azt hiszem a többi folyó két partja is, ma egy nagy temető gazdasagi értelemben véve, amely alatt az őszi" buzavetések ezer meg ezer holdjai nyugszanak örökre elhantolva Aviz vagy gyökörestől, termőfői destlő együtt söpörte el a vetéseket, vagy álló s másnap már befagyott tócsákat hagyott hátra, amely alatt tavaszig megfullad a buza- A gazda segitő szerepe ilyen időjárás mellett majdnem a semmivel egyenlőértékü, mert a visszamaradt tócsák többnyire fenékig befagytak, lép mentesen elzárva az alájuk került növényzetetMerhetetlen a gazdák károsodása takarmány és szalmafélékben- — Nyáron még csak gondol a fofyóparti ember arra, hogy kiönthet a viz, de ősszel már nyugodt lélekkel hagyja kint téli fogyasztásra szánt takarmányát és szalmáját- — Ezeket bizony elsodorta magával az áradat s ma egy kemény tél keflős közepén nagy gondot ad mást szerezni helyetteA karácsonyi árvíznek van még egy mindenkit érdeklő, fájó mementója. Merem megjósolni, hogy árvizekben ezután gyakrabban lesz részünk és viharokban, jégesőkben is. A nyáron bejártam Erdélvt. — Valami rettegő szorongás szállt akkor a szivembe. Egyes helyeken már nem erdőkitermelés, nem is irtás, hanem erdőgyilkolás folyik. Dül-dül a szálfa s utána nem friss sarjadzás, de kecskék, szarvasmarhák és juhok jelennek meg a hegyoldalakon- Csak a kökény és csipkerózsa birja még egy ideig ezt a vandalizmust. A fejsze veti, marha szántja, juh és kecske boronálja a jövő erdeit. Tudjátok-e mit jelent ez? Nemcsak azt, hogy nem lesz tüzelőfánk. Nem, ez a kisebbik baj. Lesznek egyre gyorsabban rohanó patakjaink, lesznek hegyszakadásaink, eltemetett falvaink és útjaink, meg füvetlen legelőink, jégzivataraink. HoPa hatóság, hogy mindezeknek útját állja egy a lavágott erdők legeltetését nemcsak megtiltó, de ha kell szuronynyaf is kierőszakoló hatalmával? A szeretet ünnepén reánk szakadt a nyomor a kiirtott erdők bosszújaÁlljatok meg e nagy és fájó mementonál- Szeressétek az erdőket! MELLPASZTILLÁl — • — <Köhöqé5,?efe<2dt&áq éb etnqáCteá&ocláí> efícn <ó5 év? óta. b<2A3cxCtcs.k, , — oqqa. Megfojt ex ax ^ TCapható minden qqcqqsza^ rcwttpasxtiOacsxakáthozott feőhóqis! tárban «& droqeriában. hamarmeqbxnbadUcí