Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-10 / 7. szám

1926. január 9. JÍYÜÖflDÉE S • <<zxf4itmÉf**m* EEsaKt r< H PAN ÁCSÉHOZ ATAL ki<*i iiwrrii—t wflrttintti <ÍU^ujwui Eleven njság a Korona nagytermében. Nyíregyháza, január 9- (A Nyir­vidék tudósítójától.) Több mint tiz esztendő telt el a háború kitörése óta és igy hosszú évtizede nem láttunk igazi békebeli derűvel áthatott műsort- Lassan­ként azonban elhalványodnak a sö­tét emlékek s ha rövid időre el is veszi az ember kedvét a szanálás­sal járó gazdasági depresszió, a iobb jövő reménye és hite egy-egy ldválóan sikerült műsoros, táncos esten feledtetni tud minden but­bajt, gondot. Ilyen estnek Ígérkezik az izraelita Nőegylet január 23-án rendezendő táncos, műsoros estje, amelyre szórói-szóra lázas érdeklő­déssel készül a nyíregyházi közön­ség. Az agilis rendezőség nagy kö­rültekintéssel és gazdag ötletesség­gel készíti elő az est nagy szenzá­cióját az eleven újságot, amely tele lesz frappáns nyíregyházi aktualitás sai s amelyhez fogható csak a bé­ke éveiben volt Nyíregyházán- A nőegyleti estre Ferenczi könyves­boltja árusítja a belépőjegyeket­A Budapesti Gyakorló Gyors­írók Társasága nyíregyházán és Szegeden rendezi tavasz­szal kerületi versenyeit. A Nyiregyh4zi Gyorsíró Egye­sületet, mely még csak egy éve hogy Budapest legelső gyorsíró­egyesülete, a Oyakorló Gyorsírók Társasága, Nyíregyházán rendezi tavasszal egyik kerületi versenyét. A másikat Szegeden. Annál na­gyobb örömmel közöljük ezt a hirt. mert ugy tudjuk, hogy a Budapesti Gyakorló Gyorsírók Társasága, mely leginkább parlamenti gyors­Írókból áll, versenyeit mindig a legnagyobb vrárosokban tartja... Eddig Szegeden, Miskolcon, Deb­recenben. Ugy értesültünk, hogy a verseny alkalmából gyorsíró kon­ferenciák lesznek s e megbeszé­léseken résztvesznek az ország leg­jelesebb stenografusai. Németor­szágban, a különböző gyorsirási rendszerek hazájában, a mult év­ben alakult ki az egységes német gyorsírás. Nálunk most forr e nagyfontosságú kérdés s szakem­berek véleménye szerint nem telik el pár esztendő és a különböző rendszerekből kijegecesedik az erős alapú egységes magyar gyorsírás. A nyíregyházi kongresz­szuson az egyes gyorsirási rend­szerek leghivatottabb képviselői je­lennek meg — vidéken első ízben — együttes megbeszélésen s tarta­nak előadásokat az egységes ma­gyar gyorsírásról. Ez alkalom­mal Nyíregyházára érkezik a Bu­dapesti Oyakorló Gyorsírók Tár­saságának elnöke, dr. Téglás Géza törvényszéki bíró, a magyar gyors­írástörténelem tudós kutatója. Szakelőadásokat tartanak dr. Dengl 'János, közgazdaságtudományi egyetemi r. tanár a Gabelsberger —Markovits-rendszer reformere, az Országos Gyorsíró Tanács előadó­ja; dr. Nosz Gyula parlamenti gyorsíró, országos gyorsiróbajnok; R Nagy Sándor-rendszer vezére, Kovács Alajos, budapesti felső ke­reskedelmi iskolai igazgató; dr. Katona D., gyorsirási tankönyvíró, a Szegedi Gyorsíró-Egyesület" igaz­ÉRETT NYUGATINDIAI BANÁN A LEGJOBB TÁPLÁLÉK gatója s dr. Radnai Béla, buda­pesti főgimnáziumi tanár, a Rad­nai-rendszer megalkotója. A Nyíregyházi Gyorsíró Egyesü­let örömmel értesült a készülőben levő gyorsirási eseményekről, az ifjú egyesület átérzi nehéz fel­adatának súlyát, de az egységes magyar gyorsírás szolgálataban készséggel vállalja a rendezést a budapesti társegyesülettel karölt­ve. Munkájában számit minden nyíregyházi gyorsírónak a közre­működésére, a nyíregyházi lelkes gyorsíróknak és gyorsírás iránt ér­deklődőknek még szorosabb tömö­rülésére. Véres vallásháború Rabon. A fanatikus templomszolga vészharanggal csődítette össze a népet. — Kézitusa fejfákkal. Ungvár, január 9. A meggondolatlanul felidézett vallási harc újból véres eseményt idézett elő Ruszinkóban, ahol fel­támadtak a hetedik század véres, fanatikus vallási harcai az óhitűek s a konstantinápolyi pátriárka hí­vei között. A kormánypolitika a görögkatho­likus egyház gyöngítésére elősegí­tette és támogatta a pravoszlávia terjeszkedését, amely a ruszin pa­rasztok primitív ösztöneit feltüzel­te s mit sem törődve a tulajdon szentségével s a vallási érzés tisz­teletbentartásával, egymásután vette erőszakkal birtokba a katholi­kusok templomait. Valóban közép­kori képek elevenednek meg, ami­kor a felfegyverzett fanatikus tö­megek törtek rá a béke hajlékaira, kikergették az egyházi funkciót végző papokat az oltár mellől, a papiakból s exaltált kalugereket ül­tettek be az egyházjog felrúgásá­val a parochiákba. Természetesen független biróság nem nézhette tét­lenül, a ruszinszkói törvényszékek­nél megkezdődtek a skizmatikusok s katholikusok közti pörök, me­lyeknek során a biróság kénytelen volt a jog s igazság álláspontján az elkobzott templomokat s pap­lakokat visszaadni jogos tulajdo­nosaiknak. Az Ítéletek meg voltak papiro­son, de gyakorlati végrehajtásuk igen nagy nehézségeket okozott. Az elvakult tömeg nem tiszteli a jog törvényét s ellenszegül a fel­sőbb akaratnak. így történt ez most Aknarahón is, a kis márama­rosi ruszin községben. Szombaton reggel 6 órakor a hatóság képviselői a csendőrség fe­dezete mellett megjelentek Rahón, hogy az elkommunizált templo­mot visszaadják a görögkatholiku­soknak. A pravoszláv lelkész, Pri­"kop Jesimov, éppen Istentiszteletet tartott, a kiküldöttek megvárták, mig a szertartást befejezi s azután a betóduló görög katholikus s a bentlevő pravoszláv hivők jelenlé­tében a hatósági kiküldött meg­állapította, hogy a templomban minden rendben van és ezennel a templomot visszaszolgáltatja a gö­rögkatholikus hívőknek. Közben Brána Miklós templom­szolga felrohant a toronyba és megnuzta a vészharangot. Szállt, szállt a kísérteties hang a völgyben s gyűltek a falusiak a templom körül. Három csendőr felment a toronyba, hogy onnan lecipeljék a harangozót, de a szűk ajtóban fejszét forgatott fe­léjük a fanatikus templomszolga s a csendőrök nem akarták az Isten házát vérrel beszennyezni, inkább eltávoztak. 1 A harang zúgott tovább, rövid időn belü/ vagy négyszáz főnyi tö­meg csoportosult a templom körül. A görögkatholikus hivek erre be­zárták a templomot. A katholikus lelkész a templom felé közeledett, hogy hivatásat megkezdje, amint azonban a templom előtti kis tér­ségre ért, a pravoszláv tömeg fe­nyegető zúgása fogadta. Az óriási zaj megrémítette a pa­t, aki a csendőrség védelmét érte- A tömeg azonban a csend­őrségnek rohant s le akarta fegy­verezni. A toronyból pedig a fa­natikus toronyőr minden tárgyat, mi a kezébe került, ,edobált a csendőrségre. ícéi DIADAL MOZGÓ Január 9-én és 10-én, szombaton 5, 7 és 9, vasárnap S, i, 7 és 9 órai kezdettel A szerelem gyermeke (Élő plakát) dráma 7 felvonásban Rendezte; Irán Mosjoukia. Főszereplő : Nafhalie Lissenho. A szerelem harcosa dráma 6 felvonásban. Főszerepben: Petrovich Szuetiszláv * Jön Marion Davies nagy filmje: JOLANDA (A burgundi leány) BPJtUF0M:l82-8Sl Egy görögkatholikus hivő vér­ző fejjel a földre bukott. A' csend­őrök most sem akartak fegyver!­hez nyúlni, botokat ragadtak s ugy zavarták szét a tömeget. Vasárnap reggel 9 órakor a gö­rögkatholikusok s a római kathof­likusok is ismét a templom elé vonultak. Most formális harcra került a sor. A templomot körülvevő kis teí­metőből kitépték a kereszteket s a két fanatikus tábor egymásnak ment. Pillanatok alatt történt mindez. Suhogtak az ütések, jajszó töl­tötte be a levegőt, két ember sú­lyos sebekkel borítva összeros­kadt. A főszolgabírói hivatal kikül­döttje a csendőrökkel oszlatta szét a tömeget. Kilenc embert, köztük Bráma Miklós templomszolgát letartóztat­ták. A községben csak nagynehezen állt helyre a rend. A nyíregyházi soffőrök válasza a gyorshajtásért ka­pott büntetések ügyében. A valasí Méltatlankodó, de humoros Nyíregyháza, Január Q. (A Nyir­vidék tudósítójától-) A nyíregyházi soffőrök válaszai­nak arra a cikkre, amely tudatja, hogy gyors hajtásért súlyos bünte­tést kaptak a nyíregyházi soffőrök­A válasz méltatlankodó, mert a soffőröket ért büntetést nagymér­tékűnek tartják, de egyben humo­ros is a válaszuk, ami romlatlan ió kedély, jó egészség jele- A válasz a következő: _ «Folyó hó 8-án megirta a Nyir­vidék, hogy tíz nyíregyházi soffőrt megbüntettek gyors hajtásért- Mi sainálatosnak tartjuk, hogy Nyir­egyházán is büntetik a soffőröket, ahol évtizedeken keresztül nem xolt egyetlen baleset sem, annak ellenére, hogy itt már 1924-ben majd<iem annyi autó .szaladgált Nyíregyházán, mint ma. A soffőrök éveken át hirét sem hallották a büntetésnek, baleset nem történt, de ez nem az «áIdozatjelöltek» hi­degvérén múlott- Mert mikor a gyalogjáró újságot olvasva megy át az úttesten s bele van mélyedve a soffőrökről szóló hírekbe, csak természetes, hogy nem fogja meg­hallani az autótülkölést, csak mi­kor a kocsi közvetlen közelébe ért. Ekkor természetesen megijed s ijedtében éppen az autó alá ugrik Most vájjon kinek a hidegvérén múlik, hogy nem történik baleset? Legjobb volna, ha a gyalogjárók­nak volna a kürt és az autó reagál­na a kürtölésre- Vagy itt vannak a tanyáról bejött gazdálkodók- — Nekiereszti a lovat az ut közepé­nek, nem törődve azzal, hogy a többi jármű miként közlekedik- — Neki nem fontos a baloldali hajtás, hajt a jobboldalon. Ha utána autó­val jön egy kereskedő, akinek más városban is fontos ügye van, vá­laszthat, vagy megvárja, míg a gaz­da egy baloldali korcsmánál meg­áll, vagy balra előz s ezért félmil­lió konona büntetést kap- Ha Buda­pestet veszem például, azt látom, hogy ott minden napra egy bal­eset esik, és ott a büntetés har­mincezer koronával kezdődik és I MEGNYÍLT Borbély Sándor Korzó-illatszertára 1 | 8 91 la VI I 1 I I la I JTyire(fyhé»a, Paroohia-ipülot. mnriTTiwmm

Next

/
Thumbnails
Contents