Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-09 / 6. szám

Imin- nna ri in— n i mniiaggwsa-VMiww 1926. január 9. JÍYÜÖflDÉE S Aranymérleg s jó osztalékpolitika. A magyar gazdasági élet mindenkor nagy érdeklődéssel várja a népszövetségi főbiztos jelentéseinek közzétételét. Ezek a beszámolók olyan tárgyilagos képet adnak közgazdasági és pénzügyi állapotainkról, amelyet minden skrupulus nélkül bátran elfogadhatunk fokmérőjéül kibontakozásunknak. A főbiztos megfigyelései a hibák és módok elevenére való tapintásával nem gáncsvetésül szolgálnak, hanem elősegítik feladataink megoldását, legtöbbször rávezetnek a helyes útra és egy magasabb szempont szemelőtt tartását teszik számunkra kötelezővé. A viszonyaink mögött okokat kutató és a kivezető megoldások tekintetében sohasem érzelmi, hanem mindég reális, irányt elénk táró jóakaratú semlegessége annyira hasznára van közéletünknek, hogy valósággal iskolázó hatást gyakorol az elmékre. Most megjelent 19-ik főbiztosi jelentéséből különösen a tőzsde helyzetével foglalkozó külön fejezet az, amely az utóbbi évek folyamán az értékpapírok árfolyamkialakulása iránt felfokozódott érdeklődést kívánja kielégíteni azzal a biztatással, hogy az aranymérlegek és egy megfelelő osztalékpolitika magukkal hozzák rövid időn belül a tőzsde irányzatának megjavulását. Az értéktőzsde állandó tétlensége elégedetlenséget kelt széles rétegekben. Ezt megállapítja Mr. Smith és azt is megjegyzi, hogy az értékpapírok árának csökkenő irányzata kedvezőtlenül befolyásolja a külföld véleményét Magyarország gazdasági helyzetéről és kilátásairól. Rámutat továbbá arra is, hogy a kereskedő és bankvilág részérői mind sürgetőbb nyomásként irányul a magyar kormány felé az a közóhaj hogy az értéktőzsde feléléflkitésére rendszabályokat léptessen életbe, de hozzáteszi a főbiztos azt is, hogy a külföld véleményére az értékpapírpiac lanyhasága alighanem kevésbbé kedvezőtlen befolyást gyakorol, mint amilyen az árfolyamoknak mesterséges eszközökkel, vagy spekuláció utján felhajtott színvonala gyakorolna, nem szólva az inflációs útról, mely mint láttuk a múltban, a külföld véleményét a lehető legrosszabbra stimolta. A legbiztosabb politika : bevárni az aranymérlegek közzétételét és az uj helyzetnek megfelelő osztalékpolitika kialakulását. Addig hagyni kell az árakat, hogy maguktól alakuljanak ki a maguk színvonalán, sokkal inkább mint felfokozni erőszakosan olyan nívóra, amelyről egyesek azt hiszik, hogy üdvös volna, másoknak viszont romlását idézné fel. Smith főbiztos okos, nyugodt, előrelátó megállapítása és józan Ítélete pálcát tör azok felett, akik türelmetlenül intervenciót sürgetnek az árfolyamok általános alátámogatása éraekében, vagy bizonyos meghatározott értékpapírok színvonalon tartására. Az ilyen, egyes érdekköröket érintő beavatkozás sohasem bírna a közérdek szem előtt tartásával, hanem a részrehajlás gyanúját keltené. Nemcsak az állami háztartás rendbehozatalában, hanem a mezőgazdasági viszonyokbán teremtendő rend és biztonság tekintetében is elsőrendű fontosságú, ha a pénzpolitika járatlan utakat nem keres, hanem a gazdasági törvényszerűségek és az eleven élet szabályai után igazodik. A főbiztos jelentése elismerő kritikája a magyar pénzügyi gazdálkodás céltudatosságának és megfontoltságának, s ez a legnagyobb eredmény. Harmincnyolc éve volt olyan nagy a Tisza, mint most, az árviz idején. A házak összeomlásárai szóló hirek túlzottak. nyakig gázoltak az utca vizében. A lovak Nyíregyháza, január 9- (A Nyirvidék tudósítójától.) Tokaj lakossága könnyebben léíekzik- Szinte elfeledte az árvizet, a rettentő napokat, a szomorú karácsonyt, az árviz veszedelmét- Ma már Tokajon nem a közelmúlt veszedelemről, hanem a szomszéd birtokos Windischgraetz herceg bűnös üzelméről esik szó és sürün hallani a felháborodásnak, a jpagyar lélek keserű fájdalmának eruptív erejű megnyilatkozását, a 48-as idők Windischgraetz hercegéről, Rákóczi szent emlékének, a pataki várnak beárnyékolásáról- Mikor a kitűnő Fakerstein bácsival az árvízről beszélünk, ő is minduntalan a frankhamisításról akar ujabb szenzációkat hallani- Az első, amit az árvízről mond, jóizü emlékezés a tokaji veszedelemről hajmeresztő históriákat költő riporterekre, akik itt, az ő jó! védett korcsmájának észtvesztő szomorodnija mellett virrasztva irták riportjukat. Voltak olyanok, akik a jó bor hatása alatt egy betűt sem tudtak a vizrői jelenteni. Volt, aki negyven ház ÖSÜszedültéről irt az ijedt pestieknek. Feuerstein bácsi jót nevet, mikor róluk beszél, aztán hiteles részleteket mond ef az árvizveszedelemről. A legöregebb emberek; akikre olyan gyakran hivatkozunk, mikor nagyot akarunk mondani, azt mondják^,> hogy a mostanihoz hasonló nagy árviz 1888-ban, tehát 38 évvel ezelőtt volt- Akkor a Tisza vize fél méterrel* magasabban kulminált, mint most, amikor 8.60 méter magas volt a vízállás. Nyolc napig rettegett Tokaj népe, mig végre a bős árkászok robbantása sikerrel járt és a veszedelmet okozó jégtorlaszok elvesztették ellenálló képességüket. Harangszőra menekülni kell. A városban kihirdették, hogy harangszóra mindenkinek azonnal menekülnie kell a magasabban fekvő helyekre. Szerencsére erre már nem került sor- A kirendelt és önként vállalkozó lakosság éjjel-nappal minden erejét megfeszítve dolgozott a töltésen. Szakértők megállapítása szerint a Tisza töltése már csak harminc centiméternyi emelkedést bírt volna meg. — Kilakoltatiák a lakosakat A veszedelem növekedtével a mélyebben fekvő utcákból karhatalommal lakoltatták ki a lakósokat, meg az aránylag magasan levő Rákóczi-vár fákósait is. A veszélyeztetett házak valóban erősen megrongálódtak, ugy hogy legtöbbje alapos renoválásra szorul, de azok a hirek, amelyek szerint több ház összedűlt volna, nem felelnek meg a valóságnak. Szerencsére ilyen nagy csapások nem sújtották Tokaj lakosságát. Nyakig vízben. A város főutcájának lakásaiban fél méteres volt a viz- Az utón halakó lónak csak a nyaka és a feje látszott ki a vizből- A Bodrogkeresztur felé vezető uton és Tokaj mélyebben fekvő utcáin kocsival ma sem lehet járni ugy hogy a közlekedést a magasabb fekvésű mellékutcákon bonyolitják le . Az iszap temetője. A szennyes ár iszapja a víz elvonulása után sok bútort, háztartási eszközt temetett el, de az iszap nem egy disznótorra váró hízónak is csendes és hűvös temetője lettAz árvízi események sok érdekes epizódja közül sokat beszélnek a Gelényi-tanya csőszének és családjának veszedelméről. A timári halászok hőstette A csősz házát teljesen körülvette az áthatolhatatlan ár. A kis család a padlásra menekült és annak nyílásából "tekintett a végtelen vízre, de sehonnan sem érkezett segítségA csősz családja napokon át ott kuporgott étlen-szomjan a padláson, míg végre a derék timári halászok tudomást szereztek a veszedelembe jutott családról- A halászok valóban önfeláldozó, hősies elszántsággal eveztek a haragos ár vizén a csőszházhoz és az utolsó percben megmentették a csősz és családja életét- A tanya földbirtokos tulajdonosa az életmentő halászok hősiességét tíz mázsa búzával jutalmaztaMég ott zaioijg a haragos Bodrog és a Tisza Tokaj mellett, de már nem tartanak a veszedelemmmm. a DIADAL MOZGÓ Január 8-, 9-, 10-én, pénteken és szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor ÜL s^er-elem gyermeke (Elő plakát) dráma 7 felvonásban, Rendezte; Ivan Mosjoukin. Főszereplő: Nafhalie Lissertho. szerelem harcosa dráma 6 felvonásban. •Főszerepben: Peíro\nch Szvetiszláu Jön Marion Davies nagy filmje: JOLAüD A (A burgundi leány) tői. Egy derűs arcú tokaji ifjú halad el mellettem és Murgács Kálmán irredenta dalát fütyöli : Zavaros a Tisza vize, megáradt... Hogy is végződött ez a lelkesítő, szép dal? Beszélhetnek Párisban,mit akarnak, De a Tisza csak megmarad ma[gyarnak. A Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdíjintézetének tagsági dijai nem változtak. Januártól a késedelmi dij 1—111. osztályban 200 K, a IV -VI. osz tályban minden hátralékos hétre 400 K. A hátrelékos hetek a tagdij szerint fizetendó'k. Az 1926. év folyamán a rokkantak sorába kerülő tagok segélye a 150 es nyíregyházi fióknak megküldött .Utmutató'-ból állapit ható meg. Az „Útmutató" 7 és 8. oldalain a fiók vezetői tájékoztatnak arról, hogy milyen okmányokkal szerelendők fel a segély iránti kérvények. A közpőnt kéri a segély iránti kérvényezőket, hogy kérvényeiket teljesen felszerelve küldjék, ellenesetben kérvényeik elintézetlen maradnak. A rokkantnak jelentkező tag az „Utmutató"-ban levő táblázatban feltüntetett időpontig fizesse be a tagdijat, a kérvényével együtt küldjön be 50 000 koronát s januártól kezdve a szakorvosi felülvizsgálat kérelmezése esetén 100.000 koronát. A központ az eddigi kezelési dijat kiegészítette azzal, hogy, januártól kezdve a beiratási, késedelmi és tagdij utáni összegből vonható le a 6 százalék, mely dijból azonban 1—2 százalék a különalapot illeti. (A különalapra eddig csak a pénzintézetek és a választmányi tagok adakoztak.) A különalapból fedezendő a fióknál felmerülő költségek (posta stb), az alapszabályszerü segélyre nem jogosult hátramaradottaknak a helyi választmány" által megszavazott rendkívüli segélye és különösen küldött közgyűlésre kiküldendő nek költségei. A kiadások és a különalaphoz csatolandó levonása után fönnmaradt részt a működő tisztviselők kapják. A központi vezetőség elhatározta, hogy az egylet hirdetményét a nagyobb forgalmú helye ken kifüggeszti, hogy a tagszerzési agitációval a vezetőség munkáját eiősegitse. E hirdetmény megtekinthető a városháza hirdetési tábláján és a 150-es nyíregyházi fiókpénztár helyiségében, a városi kézbesítő hivatalban, hol az egyletbe belépni szándékozók -— minden orvosi vizsgálat nélkül — tisztán a beiratási dij Iefieetése mellett felvétetnek. Rendes tagul felvétetnek mindkét nembeli, 14 ik életévet betöltött munkaképes egyének. Nem vehetők fel : elemi, közép-, felsőiskolai tanulók, katanák, magánzók, önáiló keresettel nem biró hajadon nők, kivéve azokat, kik a háztartást önállóan végzik; nyugdíjból, könyöradományból élő, tehát rendes kereseti foglalkozást hivatásszerüleg nem üző egyének ; keresetképtelenek, nyomorékok. Ez áldásos intézmény alapszabályait minden belépő