Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-06 / 4. szám

1926. január 9. JÍYÜÖflDÉE S nagy probléma. Irta: Homotinay Tivadar nemzetgyűlési képviselő. ' Lehet, hogy akad valaki, aki. e cimet az alábbi sorokkal kapcsolatban túlzónak, képzelődőnek fogja mondani. Hogy ugy van-e, arra feletet az olvasó fog adni. A nagy probléma a fixfizetésükből élő alkalmazottak gazdasági helyzetének megjavítása, legalább is olykép, hogy nekik kulturemberhez méltó megélhetést biztosithassunk. E nagy közös érdekkörben foglalnak helyet a tényleges szolgálatú állami, közigazgatási, állami üzemekben alkalmazott tisztviselők és munkások s ide tartoznak az állami és állam-üzemi nyugdíjas tisztviselő kön kívül a nyugdíjas és nyégbéres magánalkalmazottak. Hacsak az állami, közigazgatási és állami üzemek 1925—26. évi költségvetése szerinti 171.608 tényleges és 100.596 nyugdíjas és nyugdíjas és nyugbéres alkalmazotton kivül ugyanannyi tényleges és ^nyugdíjas magánalkalmazottat veszünk, — több, mint félmillió család megélhetéséről kell gondoskodnunk. A családot három taggal számítva minimálisan másfélmillió azoknak száma, akik e közös érdekkörbe sorozhatok. Mint már évekkel ezelőtt mondottam, — lehet ennek a megoldását időről-időre halogatni, — de azt végre mégis csak meg kell oldani. Ma már itt van mindkettő a szőnyegen. Az állami közigazgatási és állami üzem alkalmazottaira meg csinálták a státusrendezést. Nem tudták, hogy fizetésük rendezését és nem státusrendezést vártak a közszolgálati alkalmazottak. akik megélhetésért, családjuk fenntartásáért könyörögnek. Státusrendezés is kell idővel, — de előbb megélhetésüket kell biztosítani, az állami szolgálaton belül vagy kivül. Erre külön érdemes megoldási lehetőséget keresni. A fizetésrendezés az érdekeltek túlnyomó részénél teljesen elmaradt — a státusrendezés pedig, - nyugodtan mondhatjuk — általános elégedetlenséget vont maga után, mert még azok is, akik némi fizetésemelésben részesültek, elégedetlenek, mert előhaladásukat nem látják biztosítva. A másik égető kérdés a nyugdíjas magánalkalmazottak vitális érdekeit érintő nyugdijvalorízálási törvényjavaslat. Százezernyi azon családok száma, kiket ez érint, — nem az előnyükre. Az állami és állami üzemi, ugyne vezett közszolgálati alkalmazottak ról óhajtok röviden szólni. Mióta a közszolgálati alkalmazottak ügye a parlament elé került, ugy a parlamentben, mint a parlamenten kivül, szinte a' köztudatba ment át, hogy nemcsak a közszolgálati alkalmazottak, hanem az állam eminens érdeke, hogy a kérdés közmegnyugvásra mielőbb oldassék meg. Ezt javasoltam aktiv politikai működésem első perce óta. Siettetni kell véglegesen rendezni és nyugvópontra hozni, de ne ugy. hogy azok a kérdések oldassanak meg először, amelyek pénzbe nem kerülnek, de annál nagyobb sérelemmel járnak, mert szerzett jogokat érintenek. Az állam szempontjából is leghelytelenebb eljárás az olyan létszámapasztás, mely az elégedetlen tényleges közszolgálati alkalmazottak létszámát csökkenti és a még elégedetlenebb nyugdíjas alkalmazottak számát növeli. A mostan követett eljárásból pedig csak ez 'folyik. Nemcsak szociális, de állampolitikának is egyedül az a helyes, mely a megelégedett állampolgárok számát, ha lassan is, de növeli. Azért helytelen minden olyan megoldási mód, mely nem egy időben segit a tényleges és nyugdíjas közalkalmazottakon s még inkább helytelen az olyan, mely még a ténylegesek vagy nyugdijasok között is külön mértékkel mér. Precedenstől félek ,amelyet már látunk is a státusrendezésnél. Félek, hogy ez követésre talál az elkerülhetetlen nyugdijkérdés rendezésénél. Legyen bár kisebb méretű a fizetések emelésének lehetősége, de élvezze azt mindenki egyformán, legyen az tényleges vagy nyugdíjas. A tényleges alkalmazottaknál megalkotott státusrendezés egy és ugyanazon osztályon belül is külön mértékkel mér, még azoknál a kiváló tisztviselőknél és egyéb alantasabb alkalmazottaknál is, akik egy és ugyanazon munkát végzik. A genfi ut, mint ahogy előrelátható volt, eredménnyel járt a közszolgálati alkalmazottakra nézve is. A miniszterelnöki és pénz ügyminiszteri nyilatkozat némi meg nyugtatást váltott ki a közszolgálati alkalmazottaknak nyugdíjas cso portjánál. Megnyugvással veszik tudomásul, hogy a kormányelnök határozott kijelentése után helyzetünk tényleg jobbra fog fordulni. De még mindig ott az aggodalom, hogy a segítség nem egyszerre s nem az összes nyugdíjas és fiyugj>éres közszolgálati alkalmazottak részére érkezik. Nemcsak igazságtalan, de káros következményekkel járhat ez az eljárás. Ne beszéljünk most a biztosan bekövetkező egymásközti diszharmóniáról. Arról s annak a következményeiről azonban még sokat fognak beszélni, hogy bizonyos intézkedés, például az egyugyanazon munkát végző számosztálybeli és gyermektelen A) osztályba és az ötgyerme.kes B) osztályba sorozott tisztviselők (között megkülönböztetést tesz. Avagy igazságos és szociális érzésre valló rendelkezés-e az, hogy például egyik, mondjuk budapesti ugyanazon szolgálatot tevő s egymás szolgálatát felváltó tisztviselő közül az egyik az a) státusban, a !mási,k a több, mint 100 ezer koronával kevesebbel dotált b) státusba került. Erre az utóbbira talán azt fogja mondani valaki : — »Nem igaz.« Nem igaz pedig azért, mert mind !a kettő a hetedik és nyolcadik vagy inkább a kilencedik fizetési osztályban van. Legyen akár nőtlen, vagy hatgyermekes családapa, teljesítsen irodai, vagy terhesebb 24 órás forgalmi szolgálatot, a majdnem mindig túlfűtött szobában, vagy mint a mult napok bizonyították, 14 fokos hidegben, — mindkettő b) csoportba került ! De igazság -e az, hogy odasorozták ? ! ? Nem, az ilyen státusrendezés nem rendezés, hanem .a végzett munkának kellőkép nem értékelése és a státusba való igazságtalan besorozás. Kell státusrendezés, mint ahogyan kell pragmatika, — ez utóbbi szintén még sürgősebb. Sok az oka annak, hogy miért ! — De mindenekelőtt sürgősebb lett volna és pedig azért, mert az uj pragmatikában biztosított jogokat elvenni nem lehet, sem- aktivaktól, sem nyugdijasoktól, akik között nem szabad különbséget tenni. Ha szük az állam kasszája, adassék kevesebb az egyiknek, de elő ne forduljon, hogy ne adassék semmi a másiknak. A. jó apa sem mondhatja gyermekeinek, hogy ma Pista fiam, te kapsz ebédet, holnap az Ernő, holnapután pedig Károly k:ip, hanem ha kevesebbet is juttathat, de arányosan osztja fel gyermekei között azt a keveset ami van. Hatöblesz, — többet ad. Higyjiik el, a közszolgálati alkalmazottak ténylegesek és nyugdíjasok is, mint a jógyermekek, megelégedettebbek lesznek, habár látják azt, hogy kevés az, amit kapnak, de mindanynyian részesülnek benne. Az egymásutáni megsegítés rendszerének legyen vége ! Egyforma gyermeke az államnak a tényleges épugy, mint a nyugdíjas, az a)' csoportbeli épugy, mint akit a b) csoportba soroztak és nem tudom miféle más csoportbeli. Mérjenek egyforma mértékkel, mert igenigen fájdalmas és káros volna későn rájönni arra, hogy ha Pista fía^ helyett Ernő kapta volna holnapután helyett ma az ebédet, — meg élne. Élni kell a tényleges szolgálatban álló és nyugdíjas, valamint nyugbéres alkalmazottaknak egyaránt. Az államnak mindegyik édes és nem mostoha gyermeke. Nyíregyháza mult évi népesedési statisztikája kedvezőbb az 1924-esnéI. Több születés, kevesebb halálozás, több házasságkötés. (A «Nyirvidék» tudósítójától-) Az anyakönyvi hivatal vezetője Krska Gyula most állította össze Myiregyháza elmúlt évi népesedési statisztikáját, amely sokkal kedvezőbb adatokat tartalmaz az 1924évi statisztikánál. így például 447 házasságot kötöttek, tehát 82-vel többet, mint az előző évben- A születési statisztika is jóval kedvezőbb. 135 újszülöttel többet anyakönyveztek 1925-ben, mint 1924-ben, viszont 17 halálesettel volt kevesebb 1925-ben, mint az előző évben- A részletes statisztikai adatok egyébként a akövetkezők: 1. Házassági statisztika. Az 1925-ben megkötött 447 házasságból ev. Tóm. kath. 49, ev. gör. kath. 30, kedden Az évad világattrakciója! ,DICK TURPIN" A GÁLÁNS BANDITA Romantikus kalandor regény 7 felv. — Főszereplő: TOM MIX. Rlajomparádé J A patent ház burleszk 2 felvonásban. burleszk 2 felvonásban Bgl Blőadásokikezdete: kedden 5, 7 és 9, szerdán 3, 5. 7 é

s 9 órakor. LESZÁLLÍTOTT HELYÁ^lcKAíTr" Csütörtöktől A sárga ördög Poia Negrivel ev. — ref. 20, ref. -róm. kath. 37, ref gör. kath. 14, róm. kath.—gör. kath. 41, unitárius—róm. kath. 2, ref- izr. 2. Ugyanezen felekezethez tartozó házasságok megoszlása a kővetkező: ev. ev. 118, róm. kath. róm. kath. 53, ref. ref. 19, izr- izr. 49, gör. kath.-—gör. kath. 12, ' gör- kel.—gör. kel. 1. A gyermekek vallására nézve 76 esetben történt megegyezés a következőképen: az ev- vallás javára 22, róm- kath. javára 24, gör. kath. javára 15, . ref- javára 15. Külföldi állampolgár 34 kötött házasságot Nyíregyházán- Idegen anyakönyvvezető felhatalmazása alapján 15 esetben működött közre a nyíregyházi anyakönyvvezető. 2- Születési statisztika. Az elmúlt évben 1608 születési esetet [egyeztek be a nyíregyházi anyakönyvbeEbből 796 fiu, "812 leány volt- Az újszülöttek közül 152 házasságon kívül iviszonyból származott- Gyermekelismerés 20 esetben történt, míg a gyermekek vallása megegyezés alapján 94 esetben jegyeztetett be- Utóanvakönyveztetett 16, utónevet nem kapott 14, külföldi kivonat alapján bejegyeztetett 5- Az újszülöttek számának egyéb szempontokból való statisztikai megoszlása a következő: ev- 657, róm -kath. 425, gör .kath. 187> ref. 174, izr. 98, baptista 1, unitárius 1,