Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-30 / 24. szám

}KtimiBÉ& isit. január 30. — Pénzügyi fogalmazók könyvviteli tanfolyama* A pénzügyminisztérium az Adóügyi utmutató és ellenőrző hivatal könyvszakértőinek bevonásával pénzügyi fogalmazási tisztviselők részére Budapesten négyhetes könyvviteli tanfolyamot rendez, amelyen a vidéki pénzügyigazgatóságoktó/-'- összesen 63 pénzügyi tisztviselő vesz részt. Az előadásokat a közgazdasági egyetem egyik tantermében tartják és a tanfolyam előreláthatólag február hó 14-ig fog tartaniFolyó hó 28-án a tanfolyam hallgatói Budapesten a parlamenti vendéglőben ismerkedési estélyt rendeztek, amelyet a pénzügyminisztérium és a pénzügyi fogalmazói kar országos vezetőségének képviselői is megjelentek- A kitűnően sikerült estélyen a nyíregyházi pénzügyi tisztviselők részéről drWaltér Géza szólalt fel, akinek verses, humoros előadása nagy tetszést aratottSCeartsrö sárga szarvasbőrből, kitűnő minőségben 120 000 ért, mig a raktár tart; Blumbergnél, Nyiregyhaza Nagy mesterek alkotásai a képtárlaton. Vastagh Gyula képkiállitása Mindenesetre kulturális célt szolgál az a képkiállítás, amely a városháza nagytermében több magyar festőművész alkotásaiból van gondos kézzel összeállítva s rajta van a márkája annak, hogy vérbeli ember rendezte. Amidőn Vastagh Gyula mutatót hozott Nyíregyházára, jóhirü Váci-utcai "szalonjából, tudta,'hogy a nyíregyháziak kényes Ízlése megköveteli, I hogy a kiállított képek mesteri próbával legyenek ellátva és ezt tartotta szem előtt, amidőn nemcsak hozzáértéssel, de szeretettel és Ízléssel állította össze azt a nivós gyűjteményt, amelyben 9 napon át gyönyörködhetik városunk közönsége. S hisszük, hogy közönségünk, amely minden kulturális vállalkozással szemben mindig kellő megértéssel volt,"ezúttal is méltányolni fogja a kiállítás ügyeskezü rendezőjének költséges es fáradságos vállalkozását annál is inkább, mert az árak igazán a mai nehéz viszonyoknak megfelelően igen szerényen vannak megszabva s amint halljuk, még ezeket sem k«ell egya városháza dísztermében. szerre lefizetni. Minden különösebb kritikától, már csak a helyszűkére való tekintettel is, eltekintünk s éppen erre való tekintettel az abc sorrendjében említjük fel az itt résztvevő művészeket, külön felsorolva el-. hunyt nagyjainkat, úgymint Benczúr Gyula, Lotz Károly, Markó Ferenc, Mednyánszky László, Székely Bertalan, Vastagh György és. Vastagh Gézát. Az élők közül itt vannak Bachmann, Berkes, Ed vililés, Éder, Glatter, Gergely, Hever, Glatz Oszkár, Innocent, Juszkó, Karlovszky, Molnár, Nagy Vilmos, Neogrády, Pálya, Pap, Nánay, Szepesi-Kuszka, Szirmai, Zoskócsy, stb. Néhány nagy szép állatszoborral szerepel a hírneves állatszobrász ifj. Vastagh György Ezen felette érdekes tárlat holnap, szombat reggel nyilik meg s 9 napig marad nyitva s igazán önmaga ellen vét, aki azt meg nem nézi, hisz reggei 9 órától este 7-ig egyfolytában díjtalanul megtekinthető. ******* Tánc és bál Nyíregyházán. Mi az oka a nagy bálok sikertelenségének ? — A házi bálok jegyébe léptünk. — A társadalom természetszerű orientálódásában rejlik a tartózkodás. — A selymek és csipkék világa — a családapák zsebeit kifosztja! Nyíregyháza, január 29. — (A' g «Nyirvidek» tudósítójától.) Á farsang a naptárban éppen ugy kezdődik, mint régen, Szilveszter apó megrázza vén bozontos lejét s e szilaj mozdulattal el kell jj tűnni az óév szigorú adventjének, áhítatos ünnepeinek, mintha kinyílnék egy nagy szigorú száj, vigyori nevetésre billenne s belőle egymásután hullanak ki táncba hajló lábacskák brokát cipőben, a frakkos urak vakító ingmellel, fénylő, sima hajukkal; a felviharzó uj nóták, végnélküli csárdások, modern mozdulatok az uj táncokban ; selymek, csipkék; büszke mamák feketében s mély dekoltással fiatal asszonyok, akik mintha gyermekkori játékot érzékeltetnének villanó szemükkel "Tüzet viszek, nem látjátok, ha látnátok, oltanátok...f> A farsangi élet eléri csúcspontját, hogy aztán egy csipetnyi hamuba bele fulladjon, amit szomorú, áhítatos emberek homlokához érint az egyház szolgája. Igy volt s igy kellene lenni — félénk is a báli naptár, minden hétre jut 4—5 mulatság, kivilágítva a bálterem, de 1 a báli rendezők hossza orral járnak keresztül a báltermen, ' nincsenek táncosnők, hacsak nem fejtenek ki szinte erőszakos agit&ciót. , Az emberek egymásra n&enefc s önkénytelenül felvetődik a.., kérdés: miért van ez igy? Mi ennek az oka? A közelmúlt évek alatt nem volt elég a farsang, dühöngött a táncvagy, mindenki táncolt: ifiu, vén, gazdag, szegény; nem volt társadalmi kasztkülömbség sem, vagy legalább is nem volt olyan hataroltan. Az emberek egy-\ szerűen: felejteni akartak, narkotikumot kerestek s belevetették magukat a tánc szilaj, vagy lágyan ringató forgatagába. Most pedig áthágva a konjunktúrákon, az uj gazdagok feszengő. 'Megjelenésén, lassan elérkeztünk a bélisztáig, a pénztelenségig s odáig, hogy a pénzen kivül egyéb emberi érték is van, ha nem is hatalmasabb, de tiszteletet követelőbb. Feltűntek a régi világ intim jellegű házi báljai, hogy meghódítsák a ma elfáradt vagy sok küzdelemben megedződött emberét. Itt is, amott is nagysikerű házi bálokról hallani, ahol jóc- érezték magukat az

1 emberek, táncoltak rogyásig a fiatalok. Igaz, a nyilvános báloktól visszatartja a családokat az is, hogy minden bálra uj ruha kellene, ami mindég súlyos milliókat jelent. Mig régen a bájos fiatal leány egyszerű fehér vagy rózsaszínű batiszt ruhácskában ment a bálba, habkönnyű fodrok röpködtek karcsú testén, apró szalagok, kis virágok,'egyszerű kivágott cipő kellett csupán, ma drága selymek, brokátok, csipkék; gyöngyö* cipők, selyem fehér ne miiek jöhetnek számba, mert nem röpködő fodrok, de idomokhoz lapuló, lágyan ölelgető selymek a divatosak sfa hódító elegancia tartozékai, Ez nem mindenkinek áll módjában, azonban még sem ez a fő ok, mert a házibál ennél is többe kerül. Én inkább — s másoknak is ez a véleménye — a különböző irányú társadalmi orientálódásban találom a fő okot. A házibálon mindenki azzal találkozik, aki társadalmilag hozzátartozik, sőt lehetőleg azzal, akivel fo- • konszernéi, a nagy báloknak azonban nehéz megőrizni szigorúan zártkörű jellegét. Ez nem antiszociális irányzata a társadalomnak, de természetes, hogy egyenlő műveltségű emberek érzik magukat jól egymás társaságában, hasonló szokásokkal, hasonló gondolkozássalmóddal. A házibál a mai pénztelen, kevés fizetéssel rendelkező fiatalembernek azt jelenti, hogy nincs horribilis vendéglői számlája, de mégis nagyszerűen vacsorázik, intim körben van, frakk sem keli | s még sok minden, ami a nyilvá• nos bálokon szükséges; viszont a I leányok nem árulnak petrezselyj Imet, mert a | vendégül látott fiatal urak : nem állhatnak cinikus képpei j a szoba közepére

t hanem a I szives vendéglátás fejében táncolniok kell! i S én azt hiszem, szívesen te; szik. De végül még súgok valamit j önöknek: az az érzésem, hogy a régies jellegű házibálok megújítása melegebbé fogja tenni az emberek egymáshoz való viszonyát, felviszi a fiatalembert a családi tűzhely közelébe, megmutatja neki bájos, szelíd lobogását s ki tudja? Felélednek a mostanában hivatástalanul ténfergő; tipegő öreg nénikék, akik kicsi szobájuk mélyén kötögetés közben házasságot közvetítettek s akik csak akkor örültek; igazán, mikor már a fehér arcú menyasszony s az örömtől izgatott vőlegény a templom lépcsőjéről haladtak a kocsi felé. Vájjon jól sejtem-e? A házibállal ez kezdődik-e? Ha nem lenne annyi bélisztás, annyi állásnélküli és kisfizetésű fiatalember, mint eljövendő tünetet ezt merném jósolni. Igy azonban majd csak a férjekkel merek beszámolni egyszer. T. Stima Ilona. Egy primadonnát pántlikával díszített fánkkal dobáltak meg. Kovács Teras véresen elájnlt a színpadon. Megszakították „Nóta végét". A szerelmes cnkrászlegény tragédiája. Győrbői jelenü a Nyirvidék tudósítója: Nem kell megijedni, tulajdonképpen nem is történt semmi más, mint az, hogy egy szerelmes cukrászsegéd kedveskedni akart ^ Kovács Terusnak, a gvőn szinház primadonnájának és valami igen furcsa és igen speciális módon akarta forró szereimének tanújelét adni- A szándék mindenesetre szép volt és nemes s hogy azután e tett nyomán a primadonna fejébői Vér serkent, ez csak a furcsa véletlen müveA Nóta vége cimü operett egyik esü előadásán történt, hogy miközben Kovács Terus a színpadon énekelt, a primadonnának egy karzati tisztelője, egy szerelmes cukrászsegéd, nemzetiszínű pántlikával átkötött csomagot dobott a színpadra. A csomag Kovács Terus primadonnának volt címezve és amint a karzatról lerepült a színpadra, olyan szerencsetlenül esett, hogy pont az éneklő primadonnának a fejebubját érte, aki annyira megijedt, hogy azonnal elájult. Az előadás természetesen azonnai abbamardt, hihetetlen zürzvar támadt a nézőtéren- A primadonna segítségére siető orvos azután megállapította, hogy a kis csomag megkarcolta a primadonna fejbőrét, annyira, hogy az vérzik- A függönyt is fe kellett bocsájtani, de öt perc sem telt el, újból felhúzták és az előadás zavartalanul folyt tovább és a primadonna jókedvűen játszott- i Az ügyeletes rendőrfelügyeld azonban nem elégedett meg ezzel és a tettes kézrekeritéséhez fogottFelment a karzatra, ahol nem kellett sokáig kutatnia, mert hamarosan sikerült kinyomoznia a merénylőt. A «mercnyiő» tudniillik személyesen jelentkezett a szerelmes cukrászsegéd személyében, aki bevallotta, hogy a csomagot ő dobta le tiszteletből és hódolatból és hogy a csomagban nyolc darab E

irosra sült fánk van, amelyet a edves primadonna részére sajátkezüleg készített és sütött meg- — A jószándék azonban itt is csütörtö köt mondott, mert Kovács Terus primadonna nem ehetett a frissen sütött fánkból, „mert a rendőrség bűnjelként elkobozta és könyörtelenül megindította a kihágási eljárást a szerelmes cukrászsegéd ellon. . Kalocsáról Bécsbe menekült egy leány, a kényszer-házasság elől. Visszajövet a határon letartóztatták és bekísérték a soproni rendőrkapitányságra. Gsóti Juliska kálváriája egy gazdag cseh kérő miatt. A nagy alföldi városban: Kalocsán született, élt és nevelkedett nőtt nagy leánnyá Csóti Juli-ka. Szép, nyílott rózsa lett tizennyolc éves korára, barna és mélységesen feketeszemű, mint azok, kik kora tavasztól késő őszig az Isten szabad napia alatta homokbuckás földön dalolva róják az élet mindennapi robotját. Kétkezi família volt a családfája, az apja nyáron tanyás,i télen városi polgár, Jór anódú,, a maga kenyerén élő.. A Juliska virulása nem maradhatott titok. Minthogy Minthogy arra felé sincs másképen, össze1 találkozott egy deli legénnyel és addig csacsogtak, addig susogtak, annyiszor fénylett felettűk a vén hold, mígnem egymásé lettek. Csak