Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-26 / 20. szám

Adakozzunk az árvíz­károsultaknak ! Szent karácsony estéjén meg­csonkított hazánkat súlyos csapás j érte. Amikor más helyütt a kará­csonyfák gyertyái kigyúltak, elemi, erővel tört rá Békés, Bihar és Zemplén vármegyék egy részére a vizáradat. Elsöpörve mintegy 47 ezer hold termését, földönfutóvá tette közel 600 tanya lakóit és romba döntötte házaikat. Az a se­gítség, amelyet a hatóság és a tár­sadalom nyújtottak, csak arra volt elég, hogy á menekültek betevő fa­latot kapjanak és fedél alá kerül­jenek. A kárj azonban igen sok mil­liárd s most még teljesen fel sem becsülhető, mert egész terjedelme­iben majd csak az árviz eltakaro­dása után mutatkozik, de az már most bizonyos, hogy a károsultak­nak még unokái is attól lesznek kol­dusok, hacsak segítségükre nem sietünk. Ezért fordulunk a magyar tár­sadalomhoz. Színmagyar családok százait, ta­lán ezreit kell talpraállitanunk, a pusztulás helyébe virágzó, dolgos életet teremtenünk. Országos Se­gélyalapra van szükség, akkorára, hogy a veszedelemnek nyomait is eltüntethessük. Kérő, sürgető szóval kiáltjuk ezt bele a magyar; társadalomba az Or­szágos Segitő Bizottság nevében r nyújtsa mindenki segitő kezét sze­rencsétlen testvéreink felé. Min­den adomány az erős magyar sze­retet meleg kézszorítása lesz, amely megérezteti a károsultakkal, hogy bízhatnak, mert a nemzet nem hagyja el őket. Az Országos Segitő Bizottság a kormány erkölcsi vér­tezete alatt eszközli a gyűjtést és az adományokat az utolsó fillérig a károsulták támogatására fogja fordítani. Hisszük, hogy minden magyar anyagi erejéhez képest meghozza áldozatát és hogy a fel­támadás húsvéti szent ünnepére fel tudjuk támasztani a rombadült ma­gyar tűzhelyeket. Minden összegyűjtött adományt a Népjóléti és Munkaügyi MinísZ­'.térifum alábbi bankffolyószámláirá a csatolt postatakarékpénztári be­fizetési lap felhasználásával kell beküldeni. Bankfolyószámlák: «Pesti Hazai Első Takarékpénz­tár Egyesület Országos Segélyalap», «Magyar Általános Hitelbank Országos Segélyalap®, mely folyószámlákra adományok készpénzben közvetlenül is befizet­hetők. ! Az adományokat állami számve­vőség kezeli, s az Országos Bi­zíottság meghallgatásával a kor­mány osztja Id. Az Országos Segitő Bizottság hi­vatalos helyiségei: Budapest, IV., Eskü-tér L I. em. 40. sz. alatt vannak. Telefonszám: Népjóléti minisz­térium 5. mellékállomás. Dr. Vass JóXsef, m. kir. népjóléti; és munkaügyi mi­niszter, az Országos Segitő Bizott­ság elnöke. Kezt^Q sárga szarvasbőrből, kitűnő minő­ségben 120 000 ért, mig a raktár tart: Blumbergnél, Nyíregyháza .JWÍHffinEK yjaffejs-ya-J*.' •fcmmraan».fi« mmsMnsa Mikecz István alispán a legnagyobb örömmel üdvözli á" tiszántúli bajózható csatorna tervét. Az alispán nyilatkozata a „Tiszántúli Ipar és Kereskedelem" számára. Nyíregyháza, január 24- (A Nyir­vidék tudósítójától ) Dr. Radó Rezső, a debercem ke­reskedelmi és iparkamara agilis fő­titkára az elmúlt héten Nyíregyhá­zán a Kereskedők és Gazdák Kö­rében nagyszabású előadás kereté­ben meggyőzően fejtegette a ti­szántúli hajózható csatorna szüksé­gességét. A csatorna kérdését állan­dóan napirenden tartó Tiszántúli Ipar és Kereskedelem c- kiváló szaklap munkatársa a tiszántúli ha­józható csatornáról kérdést intézett Mikecz Istvánhoz, vármegyénk alis­pánjához- A Tiszántúli Ipar és kereskedelem a következőkben szá­mol "be Mikecz István alispántól nyert interjújáról". A Tiszántúli Ipar és Kereskede­lem, amely a kerületi kamara akció­ját a legmelegebb érdeklődéssel kí­séri és támogatja — kérdést intézett a tiszántúli csatorna nagyjelentő­ségű problémájára vonatkozólag Mikecz István, Szabolcsvármegye alispánjához­«Mikecz István igen nagy tekin­télynek és népszerűségnek örvend Szabolcsmegyében- Az ő nagy koncepciójú egyéniségét mutatja a Tiszántúli Ipar és Kereskedelem részére adott alábbi s nagy figyej fémre méltó nyilatkozata is: A legbensőbb örömmel tölt el az a nagyméretű akció, melyet a szerkesztésében megjelenő időszaki lap a tiszántúli hajózható csatorna kiépítése érdekében kifejt. Közpályára lépésem óta minden­kor szilárd meggyőződésemet ké­pezte, hogy az ország mezőgazdaságának és iparának virágzóvá tétele, valamint a kereskedelmi tevé­kenységének sike essége érde­kében elsőrendű kö élességet képez — sajnos — nálunk a kö zeimultban még olyannyira elhanyagolt úthálózat teljes és rendszeres kiépítése és köz­lekedésügyünk gyökeres ren­dezése. Hivatali pályámon és hatáskö­römben meleg támogatásra találva Szabolcsvármegye lakosságának rit­saját gazdasági érdekei idejekorán való felismerésén alapuló és a leg­súlyosabb viszonyok között a legje­lentékenyebb áldozatoktól vissza nem riadó támogatásban, a várme­gyei közlekedési útrendszerünk ki­építését tartottam legfőbb becsvá­gyamnak és büszke örömmel tölt ei az a tudat, hogy fáradozásomnak miután arróf mindenki, aki e vár­megyének korábbi és jelenlegi köz­lekedési viszonyait ismeri, meg­győződést szerezhetett, már meg is van a szembetűnő eredménye­Ezekkef a gondolatokkal eltelve, magam részérői a tiszántúli hajózható csatorna 1926. január 26. megvalósításának tervét is, an­nak korszakalkotó ts egyetemes jelentőségére tekintettel, a leg­nagyobb ö'ömmel üdvözlöm azt a gyakorlati alkalmazásra elvileg alkalmasnak és ismer­ve a tiszántúli érdekeltség vi­szonyait, kivihetőnek is tartam. Hangsúlyozni kívánom azonban, hogy a tiszántúli hajózható csator­na létesítése nézetem szerint oly kérdés, mely gazdag előtanulmá­nvozást és az aktív vezetőségtől oly emelkedett felfogást és oly elő­relátást igényel, amelyet nem té­vesztenek meg helyi jelentőségű elő­nyök, de amely kizárólag a közér­deket tartván szem előtt, a lá­bainknál parlagon heverő Tisza fo­lyó vizierejét az egész Tiszántúli Magyarság érdekeit kielégítő mó­don kívánja belhajózásra, vízi út­rendszerünk kiépítése - és hasznosi­tasa szolgálatába állítani./ Szabolcsiak küldöttsége a kormányzó és a miniszterelnök előtt. Nyíregyháza, január 25- (A Nyir­vidék tudósítójától-) Megírta a Nyirvidék, hogy a deb­receni Tisza István egyetem fel­építése és közgazdasági fakultással való kibővítése érdekében a Tiszán­túlról impozáns küldöttség járul a Kormányzó őfőméltósága és gróf Bethlen István miniszterelnök elé­A küldöttségben Szabolcsvármegye lakossága képviseletében Mikecz István alispán, dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos, polgármester Szohor Pál főjegyző, Kardos István kulturtanácsnok, Nagy Lajos vár­megyei levéltáros, Erdőhegyi Fe­renc dr. főszolgabiró, Krasznav Sándor dr. ügyvéd, Nánássy Aurél, Szabó Zoltán, dr. Erdőhegyi La­jos szabofcsvármegyei nemzetgyű­lési képviselők vettek részt- — A szabolcsiak a debreceniekkel együtt az Országház kihallgatási termében gyülekeztek, ahol a küldöttségek­tagjait dr. Lencz Géza, a debreceni Tisza István Tudományegyetem rektora fogadta, aki az egyetem négy dékánjával együtt az impozáns küldöttséget rendezte s annak élén a várban a Kormányzó, majd a miniszterelnök előtt a Tiszántúl la­kosságának kérését tolmácsolta. — ___ _ A küldöttség fogadásának részle­ka egyértelműséggel, a haladás és f tej már ismeretesek- A kérelem két DIADAL MOZGÓ 1924. januar 25-én és 26 án, hétfőn és kedden 5, 7 és 9 órai kezdettel: ji TfJWJJ^ (Königsgrenadiere.) Történet b béke és a munka hőseiről 7 felv. Rendezte: Bolváry Géza. Fősz : Kompóthy Gyula. Az átmeneti férj! First National 7 felvonásos atírakciós burleszk vígjátéka. Főszerepben: Sidney Chaplin. Jövünh: ZORO-HURU részre tagozódott- Először a Tisza István Tudomány Egyetem építé­sének tavasszal való megkezdését, másodszor közgazdasági 'fakultással való kiegészítését kérte a küldött­ség- A kormányzó is, Bethlen mi­niszterelnök is meleg szimpátiává 1 fogadta az előterjesztett kérelmet, de minthogy a Tisza István Tudo­mány Egyetem építési költségei a költségvetésbe még nem vétettek fel, tavaszra az építkezés megkezdé­sét nem ígérhették- A közgazdasági fakultás érdekében előterjesztett kérelemről a miniszterelnök azt mondotta, hogy e tekintetben való­ban a debreceni egyetemé az első­ség s a kérelmet azzal veszi tudo­másul, hogy Debrecen prioritását elismeri. Előbb az illetékes reszort­minisztereknek kell tárgyalás alá bocsátani ezt a kérdést, mert tisz­tázni kell, hogy á közgazdasági fa­kultás kinek a hatáskörébe tartoz­zék. Az építkezések tekintetében a küldöttség azzal a megnyugtató ér­zéssel távozhatott, hogy ha az 1925 -26- költségvetés " keretében nem is, de a jövő évi költségvetés­ben biztosítani fogják Tiszántúl egyetemének, a debreceni Tisza István Egyetemnek felépítését­Akik földkörüli ntjokban Nyíregyházára érkeztek. A világotjáró berlini cser­készek. Nyíregyháza, január 25- (A Nyir­vidék tudósítójától) 'Tegnap idegen nyelven beszélő cserkeszek vonták magukra a járó­kelők figyelmét. A cserkészek föld­körüli titjokban érkeztek Nyíregy­házára. Mostanában többször elő­fordult, hogy cserkészruhába öltö­zött fiatalemberek félrevezették a közönséget, azért az első pillanat­ban gyanakodva néztünk ezekre a berlini cserkészekre is, de csakha­mar kiderült, hogy a messze föld­ről érkezett cserkészek végre való­diak- A Nyíregyházára érkezett cserkészek 1925- junius 1-én Berlin­ből indultak el, hogy igy gyalogo­san bejárják a földet- Cramér Her­mann, Prohaska Ferenc és Wermke Ernő a három cserkész neve- — Wermke Ernővel együtt gyalogol felesége is- Az érdekes utazótársa­ság képeslapokat árusít az egyes városokban s az igy befolyt pénz­ből fedezik cserkeszesen szűkösre

Next

/
Thumbnails
Contents