Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-24 / 19. szám

12 JSfiÍKBTDÉK 1926, január 2. Nem képez precedenst! Ezzel a mondattal szögezte le a miniszterelnök álláspontját, miután beleegyezett abba, hogy a frankügy megvizsgálására parlamenti bizottság küldessék ki, Egy parlamenti bizottság jogköre és működésének határai valóban sokkal kényesebb kérdések, semhogy ne kívánnának kellő óvatosságot. Mindig fennforog ilyen esetekben' az a veszély, hogy a hatalmi és jogkörök egyes részei *e«6zevegyittetnek és ^ könynyen összekevertetnek. Valóban a bünügyek felett való ítélkezés joga minden országban a független bíróságot illeti s nagyon kell vigyázni arra, hogy az a szuverenitás, amelyet a biróság intézménye élvez, semmiféle ügyből kifolyólag megne sértessenek s erre precedens ne teremtessék. A miniszterelnök mégis elfogadta kivételesen és elvei ellenére a parlamenti vizsgáló bizottság kiküldéséről szóló indítványt; s ezzel tulajdonképpen újból csak azt bizonyította oe, hogy mennyire szivén fekszik ennek az ügynek teljes felderítése. Ez az engedékenység a kormány részéről nem volt deferálás, sőt ahogy az események lefolytak, az egyenesen az erő jele volt. A kormány ereje tudatában a Ház megnyitásának napján állta az ellenzék legdühödtebb támadásait s miután azt látta, hogy az első kirobbanások levezették az indulatokat, nyugodtabbá tették a kedélyeket, egyezett bele az ellenzék kérelmébe s járult hozzá a parlamenti bizottság kiküldéséhez. A miniszterelnök jó pszichológus volt, mert megvárta az alkalmas pillanatot, s egy aktussal egyben megmutatta erejét is, vállalva és visszaverve az ellenzék féktelen támadásait. Hogy mennyire nem deferálás a kormány álláspontja, azt a miniszterelnök az ellenzék' szemébe olvasta a Traite,politique cimü könyvből vett idézetekkel, amely a francia parlament főtitkárának" a müve s részletesen tárgyalja mindazokat a precedenseket, amikor egyes francia kormányok parlamenti bizottságok kiküldésébe beleegyeztek. Anélkül, hogy szükségesnek tartanok az idézett példákat sorra venni, leszögezhetjük azt a tényt, hogy a mindenkori francia kormányok álláspontja az volt, hogy parlamenti bizottság kiküldésének csak a bírói ítéletek meghozása után van helye. A mindenkori francia miniszterelnökök álláspontja tehát egyezik miniszterelnökünk" álláspontjával, de a mindenkori francia ellenzék is sokkal higgadtabb formában kérte adott esetekben parlamenti bizottság kiküldését. Az a modor, ahogy az errevonatkozó kérdéseket a francia képviselőházban felvetették, nyomát sem mutatja annak a sajnálatos vehemenciának, amelynek tanúi voltunk a legutóbbi napokban a magyar ellenzék részéről..-.Ha az ellenzék az ország érdekében ugy véli, hogy a parlamenti bizottság működése az ügy felderítésének előnyére válik, akkor ezt a véleményét kifejezhette volna olyan formában, amely legalább is leleplezi a boszszuállásnak azt a szándékát, amit az egyes ellenzéki képviselők közbeszólásai annyira magufc>n viseltek. Az ügy kényes, szokatlan, s a magyar politikai életben még elő nem fordult. Bizonyos fokig tehát meg tudjuk azért érteni razt az idegességet, amellyel az. ellenzék az igazság kiderítését sürgeti, de nem tudjuk megérteni azt a módot, amelyben ez a sürgetés történik. Szerencsére az első vihar elmultával a kedélyek lehiggadtak s maguk a támadók is kezdték belátni, hogy felszólalásaik konstrukciójában túllőttek kissé a fcélon s a gyűlölet utja éppen nem alkalmas arra, hogy'ez az ügy az ország érdekeinek kára nélkül elintéztessék. Az ellenzék engedékenyebb hangulatát méltányolta épen a kormány, mikor beleegyezett a parlamenti vizsgáló-bizottság kiküldetésébe. A városok külterületi lakosságának pallérozása. Irta : Szohor Pál, Nyíregyháza r. t. város főjegyzője. IV. A tudatlanság nyilvános beismerése minden társadalmi osztálynál szégyenérzettel jár. Találkozunk vele az írástudatlanoknál is, akiknek zöme messze fogja kerülni az analfabéta tanfolyamokat. Szégyel este ugyanabba az iskolába járni, ahol nappal gyermeke tanul, ott ugyanattól a tanítótól tanulni a betűvetést, mely gyermekét már magasabb isretekre oktatja. Pedig a legfontosabb módszer külterületi lakosságunk müvelésére — az esti analfabéta tanfolyamok rendezése. Legalkalmasabb lesz e célra a tanyasi iskolák tanterme, ahol novembertől—februárig, tehát a négy téli hónapon át, amikor legkevesebb a mezőgazdasági munka — maga a tanyasi tanító végzi az analfabéták oktatását. Az önként jelentkezőkön kell kezdeni sl igy terjeszteni ki fokozatosan a népszámlálási statisztikában összeirt minden analfabétára. Sok jelentkező esetén bizonyos -sorrendi szabályokat állithatunk fel. Irányelvül szolgálhat azí életkor, illetőség, foglalkozás és sok más szempont, melyet á helyi viszonyok adnak meg.jA tanfolyam hallgatóit a legfiatalabb korosztályból válogassák ki, hiszen 55—60 éven felül már meghaladják az átlagos életkort. A helybeli lakosoké az elsőség, akit valamely szerény ingatlansággal oda vannak kötve a város határához s nem változtatják évről-évre lakóhelyüket, mint pl. a gazdasági cselédek s más hasonló foglalkozású kategóriák. . j Ez a munka nagy anyagi áldozai tot is követel a városoktól. Tájékozásul elkészítem itt egy 40 hallgatóból álló esti tanfolyam költségvetését : /. Személyi kiadások. 1'. Az oktató tiszteletdija a 40 analfabéta után - 4.000.000 K. II. Dologi kiadások : 1. Fűtés 2 m3 fa á 200000 korona 400.000 K 2. Fa felvágás m3-ként 32.000 korona 64.000 K 3. Petroleum, lámpánként és havonként 3 liter á 5000 korona 120.000 K 4. Négy darab lámpaüveg á 8000 korona 32.000 K 5. Egy darab tartaléklámpabél á 8000 K 8000 K 6. Egy csomag gyufa á 5000 korona 5.000 K 7: Takarítás 400.000 K 8. 40 darab abc. könyv á 20.000 korona 800.000 K 9. Füzet fejenként 4 Hungária á 1500 K és 2 Monda á 500 korona 280.000 K 10. 20 darab tisztatartó á 5000 K 100.000 K 11. Félliter tinta 22.500 K 12. Egy doboz tollhegy 50.000 K 13. 40 drb. itatós papir á 200 K 8.000 K 14. 80 darab ceruza a'1800 korona 144.000 K 15. Egy darab szivacs 30.000 K 6.463.500 K Ebből a költségvetésből is látszik, hogy milyen súlyos anyagi áldozatokat követel ez a városo któl, de vájjon van-e gyümölcsözőbb befektetés, mely jobban meghozza kamatját, mint embertársaink mivelése ? Egy-egy analfabéta oktatása 161.500 koronába kerül, melynél fogva elméleti számítást végezve az alföldi városok egyenként egy-egy milliárdot jóval meghaladó öszszeget áldozhatnának összes

1 analfabétáik kiművelésére. 1 Helyes dolognak látszik a tanfolyamot vezető tanító ambíciójához is kulcsot keresni s a fejenkénti tiszteletdijat csakis azok'után fizetni ki, akik a tanfolyam végén tartandó vizsgát sikerrel teszik le. A A tanfolyamot pedig a városi tanács állandóan ellenőrizze, az elmaradozókat csalogassa vissza szépszóvál, fenyegetéssel, ha kell, tilalmi szóval is. Mindenek felett mutasson türelmet, mert ez a, munka háládatlan és gyümölcseit lassan termi meg. A külterületi lakosság pallérozásának harmadik fázisa az ismeretek általános színvonalának emelése. Ez a munka már nem mérhető meg szá mokkái, nem állitható be táblázatok rideg sorozataiba : területe összeesik az iskolán kivüli népnevelés törekvéseivel. Legjobb rendszernek a vasárnapi előadásokat találjuk, ahol gazdasági, történelmi és természetrajzi ismeretek vésődhetnek bele a tanyai lakosság lelkébe. Az előadásokat vetített képekkel tesszük színesebbé s megtanítjuk háziipari munkákra, melyet a hosszú téli hónapok alatt jövedelmezően űzhetnek. Célszerű lesz mintagazdaságokat berendezni, ahol magnemesitést, uj gazdasági eljárásokat, gyümölcstermelést tanulhatnak. A vezetők leleményessége minden "városban meg fogja találni a legalkalmasabb formákat, melyek a helyi viszonyokhoz simulva elősegítik a műveltség általános színvonalának emelését. A városnak sietve fel kell ismernie a külterületi lakosság elmaradottságában rejlő veszélyeketA nagy műveltségi differencia szétTöbb ezer hazai és külföldi orvosi biznnyitvány igazolja, 8 hogy a & hi*9 » anos természetes keserűvíz hatása mindenkor bevált. választja a két különböző néprétegetA tanya nem élvezi a kövesutcák, villany vezeték áldásait, nerfi vesz részt a társadalmi mozgalmakban, lassanként egész félrehúzódik a várostól- Az alföldi városok hovatovább ketté fognak szakadni, lakosságuk felére csökken s nem lesz más összekötő kapocs bel- éa külterület között, mint a közigazgatás egységeA tanyák magának élő lakosságát pedig nem lehet jobban beédesgetni a városba,mintha fokozatosan emelik kulturigényeiket- Ma még nem is kulturáról, csak közös nemzeü nyelvről, betűvetésről ábrándozunk-. Ezzel a munkával a városok nem csak saját jövőjüket alapozzák meg, hanem szilárdan megépítik a nemzeti élet alapjait isHogyan lehet háziipart folytatni. á házikenyérsütés, női szabóipar, takácsipar, papucskészités. Az uj ipartörvén}- kilátásba helyezte olyan rendelet; kiadását, mely a háziipar kérdését szabályozni/ fogja. Ez a rendelet, bár még ma sem jelent meg, mégis egyes krnkrét esetekben a házi iparrá vonatkozó határozatáról értesítette a kereskedelemügyi miniszter a kereskedelmi és iparkamarákat, amelyek a közönség körében általános érdeklődésre tarthatnak számot. A ndi szabó háziiparnak gyakorlását az uj ipartörvény tulajdonképen szabályozta is akkor, amikor kimondotta, hogy a háznál dolgozó házivarrónők is kötelesek iparigazolványt váltani. Az iparigazolvány váltására módot nyújt azáltal, hogy az ilyen házivarrónők, ha igazolják,, hogy 20 évesek elmultak, illetőleg, hogy 2 éven át, bár nem tanonci és segédiminőségben, de mégis szakba vágó munkát, végeztek, szakvizsgára bocsájtásukat kérhetik. A női ruhavarrás, .mint háziipar elvesztette jelentőségéi és' azt csupán abban az esetben lehet háziiparnak minősiteni, ha valaki más főfoglalkozás mellett mellékfoglaikozásképen, idegen munkaerőseikül, alkalomszerűen végzi. A házikenyérsütés kérdése az 1924-ben kiadott miniszteri rendeleti ől- nyert már megoldást. Ennek a megoldásnak az előzően követett gyakorlat elejtésével az az alapja, hogy a kenyérsütés csak abban az esetben marad a háziipar keretein belül, ha valaki' a háziszükségletére szánt kenyér megsütése alkalmával a saját háziszükségletére szükséges kenyérrel együtt több kenyeret is süt értékesítés ciljából, Ezen a szűk kereten tul a íáenyérsü téssl a sütőipar gyakorlásává minősül. Akik hosszú évek óta foglalkoznak házikenyér sütéssel a miniszteri rendelet ertehnében csupán a kenyérsütés gyakorlására iparigazolványt válthatnak, ha a szakvizsgálatot sikerrel letették. Ez a jog csak a rendelet megjelenése előtt már házikenyérsütéssel foglalkozó nőket illeti meg és azok el halálozásain tán a kenyérsütőipar, mint külön iparág, megszűnik. A háziiparnak vannak ágai, melyeknél a háziipari jelleg tekintetében kétség alig merülhet fel. Ilyenek pl. az úgynevezett mezőgazda-