Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-22 / 17. szám

j^UanuÉE 1926. január 22. OKVETLENÜL VEGYEN 195.000 koronáért egy pár lakk-, vagy antilopclpőt a«ak 35 30 nagyságban Telefon: 351. «•? runk túlozni — szinte az egész Csonkamagyarországnak egyik legjobban képzett, európai műveltségű közgazdásza, aki a mqga földjét mintaszerűen műveli meg s európai utazásain szerzett tapasztalatait mindenkoron sietett másokkal is közölni, hogy igy azok az ország érdekében is hasznosíthatók legyenek- , A könyv a «Dohánytermelők Könyvtárában» jelent meg s számos illusztrációval van ellátva- A füzet rendkívül lebilincselően, érdekesen van megírva, egészen eltérőleg a szakmunkák száraz stílusától, melyeket még az érdekeltek sem szívesen vesznek a kezükbestílusa oly élvezetes, tapasztalatait véleményét oly lendületesen, meggyőzően adja elő, fejtegeti, hogy még a nem szakemberek is, sőt még azok is, akik semmiféle alakban nem dohányoznak, azok is szívesen olvassák a széles látókörű közgazdász e müvét. A legnagyobb tárgyilagossággal mutat rá a hibákra, legyenek azok a hibák akár a termelőnél, akár a dohányjövedék vezérkaránál- E részletes munka ismerteti először a magyar dohányt, annak kiválóságait, a magyar földnek azt az átalakító erejét, amellyel megnemesiti a másutt talán vadul növő növényeket is. Rámutat a dohánytermelés mikéntjére, elkezdve a gazdánál, a müvelés munkájánál, a nemesítésnél és az értékesítésnél. Rámutat a termelés körüli tennivalókra, de rámutat a jövedék körüli tennivalókra is. Kitér a talajmüvelés hibáira, ismerteti a helyes módozatokat, a trágyázást, melegágy készítést, magnemesítést s a dohánytermelés legkülönbözőbb részleteit s megadja a maga szakszerű tanácsait. De rámutat a jövedéknél, tehát az értékesítésnél előforduló hibákra is, hogy a jövedéket át kellene szervezni, hogy az hivatásának magaslatán álljon, kapcsolatba kellene hozni a jövedéket a termeléssel, tehát a dohánytermelő gazdákkal, s pl. dohánytermelési kísérleti állomást kellene létesíteni, ahol a Németország mintájára -felszerelt laboratóriumban különböző kísérleteket lehetne folytatni, amelyek csak a minőség és mennyiség emelését céloznák- Rámutat arra, hogy hogyan kellene a dohánymunkásokat is kiképezni, hogy azok kevevesebb munkával is elérjék ugyanazt az eredményt- Megmutatja, hogy milyen módon lehetne a minőséget fokozni, mely iránt az egész ország szívesen érdeklődik, t. i, hogy hogyan lehet olcsóbb pénzen jobb dohányhoz, szivarhoz hozzájutniA 48 oldalra terjedő füzet, amely j igen ízléses kiállításban a Buda- j pesti Általános Nyomda Könyv és t Lapkiadó RT.-nál jelent meg, igen j nagy feltűnést keltett ugy Budages- í ten, mint a^ egész országban, sőt a 1 jövedéknél is 3 hisszük, hogy a nyíregyházi közönség, amely örömmel veszi tudomásul, hogy nyíregyházi szerző Nyíregyházának ily nagy dicsőséget szerzett, szintén igen szívesen fogja lapozgatni ezt az igazán élvezetes kis munkát. (-y->Gróf Csáky honvédelmi miniszter, a gávai kerület képviselője a szabolcsi árvízkárosultaknak. sára példát adó nagy férfiak élén maga a kormányzó Őfőméltósága áll. A szabolcsvarmegyei árvízkárosultak megsegítésére az elsők között a gávai kerületnek, a tiszai árvíz által legjobban sújtott kerületnek nemzetgyűlési képviselője, gróf Csáky Károly honvédelmi miniszter mutatott példát az áldozatkészség erényének gyakorlására, amikor magánpénztárából harminc millió koronát ajánlott fel a szabolcsi árvízkárosultak megsegítéséreGróf Csáky Károly honvédelmi miniszter, nemzetgyűlési képviselő nemes elhatározásból eredő adományát ma küldötte el dr. Kállay Miklós főispánnak. ESTELYI Nyíregyháza, január 2Í- (A Nyirvidék tudósítójától-) Az árvízkárosultak iránt országszerte feltámadt a lelkek mélyén a legszebb szociális erény, a részvét és a segítés készsége- Az árviz nagy pusztítást okozott az oláh trianoni határmenti részen, de sok családot sodort anyagi romlásba és a bizonytalan jövő kétségébe a Tisza kiömlő áradata is- (Szabolcsvármegye tiszamenti községeiben is számos család jutott nélkülözésbe az árviz miatt- A károsultak meg segítésére irányuló országos akció még a szervezés stádiumában van, de közéletünk nagyjai sorában mát; most többen ajánlották fel anyagi támogatásukat s a r(észvét gyakorlá. Az izr. nőegylet szombati estélyén „Eleven Ujság"-ban gyönyörködik a publikum. (A «Nyirvidék» tudósítójától.)! — Az izr. nőegylet január 23-iki műsoros estélye nagysikerűnek ígérkezik. A műsor tulajdonképen az agilis rendezőség által összeállított «Eleven Ujság» lesz, amelynek szövege nyomtatásban is megjelenik a bál napján, egyes részeit, u. m. beköszöntőt, vezércikket, tárcát, a különböző rovatokat és hirdetéseket pedig külön erre a célra felállított színpadon fogják bemutatni v egyes cikkek megszemélyesítői. Az estélyre jegyek a Ferenczi-féle könyvkereskedésben kaphatók. SZÍNHÁZ. 1 HETI MOSOR: anuár 21. Csütörtök: Marika. anuár 22. Péntek : A nagy nő. anuár 23. Szombat: A nagy nő. anuár 24. Vasárnap d. u. : Orlow. Este : A nagy nő. „Oedipus király" A tegnap estét a klasszikus irodalomnak szentelte a Városi Színház. A régi görög kultura klasszikus korának egyik legnagyszerűbb alkotását, Sophoklesnek, a dr. Csenged János egyetemi tanár eredeti fordításában megjelent «Oedjpus királyát) mutatta be. Az ókori görög dráma — mint ismeretes — nagyon sok dologban különbözik az uj kor drámájától. Különbözik pedig főképen a tárgyában és jellemzésében. Tárgyukat rendszerint a mithológiából merítik s igy hősüknek a tetteit nem a szabad akarat, hanem emberfeletti erejű lények irányítják. Ennélfogva a jellemek nem egyéniek, hanem inkább tipikusak. Oedipus király is, kinek már születésekor megjósolják, hogy apagyilkos lesz és tulajdon anyját fogja elvenni feleségül, hiába küzd a végzete ellen. Saját akaratán és tudtán ,kívül teljesedik rajta a jós szava. Amikor pedig rájön a szörnyű'valóságra, önkezével oltja ki két szeme világát. De maga az ókor;' színjátszás is nagyban eltért a maitól. A színészek álarcban játszottak s igy a mimika, a mai színész művészetének; egyik legfontosabb kelléke teljesen hiányzott a görögöknél/Mindezeket tudva, elképzelhetjük, hogy mily alapos munkát és mélyen járó tanulmányt kellett végezniök a mai modern dráma levegőjében élő színészeknek, hogy kellőképen bele tudjanak illeszkedni egy az V. században, Athén virágzása idején keletkezett drámai alkotás atmoszférájába. Elmondhatjuk, hogy színészeink ezt a nehéz feladatot tegnap este az «Oedípus király» előadásában derekasan meg is oldották. Az előadást Bihari László rendezte s ugyancsak ő játszta Oedipus, Theba királya szerepét is. Ugy a rendezésért, minta címszerep művészi alakításáért méltó elismerés illeti Biharit, Megrázó drámai erővel játszta meg Oedipus klasszikus alakját. Ugyancsak jól beillett a klasszikus keretbe Jokastet, Oedipus király feleségét megszemélyesítő Koppány Erzsi játéka is. Lédeczy Antal, kit komikus szerepeiben sokszor volt alkalmunk dicsérni, mert — mint drámai színész is megállta a helyét. De a klasszikus dráma-irodalom teljes átértésével játszottak Magyary László, Földessy Oéza, Szabó István és Lengyel Antal is. y

i Külön elismerés és külön köszönet illeti azonban Gulyás Menyhért igazgatót is, ki csak azért, hogy a klasszikusok iránt érdeklődő közönség igényeit is kielégítse és hogy a színház kulturnivóját is fenntartsa, a legnagyobb anyagi áldozatok árán ilyen darabokat is felvesz programmjába, amelyről különben évtizedes tapasztalatok alapján szinte előre tudja, hogy nem fog telt házat vonzani. Igazán kár, hogy Nyíregyháza kultur-közönsége oly kevéssé honorálta Gulyásnak eme önzetlen törekvését ési oly kevés érdeklődést tanúsított a számára igazán nem kisj fáradsággal megrendezett klasszikus est iránt. (D—us.) Ma este megy harmadszor a «Marika», Zágon István 3 felvonásos vígjátéka. Hegedűs Rózsi a színház bájos kis naivája játsza a címszerepet benne és elragadó kedvességével meghódítja a közönséget. Szereposztása egyébként a következő: Orbán Sándor —'Bihari László Ella, a felesége — Koppány Böske Marika — Hegedűs Rózsi rr arany, ezüst, brokát, moaré, selyem minden elképzelhető kivitelben, a legnagyobb választékban kaphatók: Telefon: 351. j4

6-? Káli Ferkó — Magyari László A színész — Földessy Géza János, öreg inas — Lédeczy Antal Fóni — Lengyel Antal Heller — Szabó István (Galambos — Pajor Sándor Gönczi —• Kun Emil Virág — Cser József j Veron — Keleti Manci Bence — Sarkadi Imre Lídia — RózsásSy Ágnes Elza — Bányai René Péter — Faragó Dezső II. ur — Czombál Lajos I. hölgy — Monti Boris Pincér — Szadváry Sándor * Kétségtelen, hogy a modern vígjáték vonzóereje Nyíregyházán a publikum széles körében a legfényesebben érvényesül. Ha vígjátékot ad a szjnház, mindég van olyan arányú az érdeklődés, mint a legszenzációsabb operettek premierjein. Ez természetes is, mert a modern vígjáték karakterisztikus sajátossága, hogy komoly tartalmat, groteszk formában nyújt, ami értéket és humort képvisel, de kielégíti a zene-rajongók igényeit is, mert a darabokat zenével és tánccal színezi. Ez jellemzi Zágon István »Marika» cimü vígjátékát is és az első ikét előadás (viharos sikere garancia arra, hogy a harmadik előadása is telt ház előtt fog leperegni. , * ( Péntek este les;z^ «A nagy nő» prömierje. Különösen a férliak körében kelt nagy izgalmat «A nagy nő» megér kezese a színházba, de a nők érdeklődését is fölcsigázta a prömier híre, mert a nőket is csiklandozza a kkiváncsiság, vájjon milyen is az a veszedelmes rivális, aki képes Nyíregyháza egész férfiseregét meghódítani. Tehát a «Nagy nő» hatásának ellensúlyozása céljából ajánlatos a nagyságos aszszonyoknak férjeiket elkísérni az előadásra. Megsugjuk egyébként, hogy «A nagy nő» a férfiakra valóban veszedelmes hatású Harczos Irén,a színház tűzről pattant szubrettje lesz. (*) A legolcsóbb és a legszebb fényképek, íényképnagyitások életnagyságig már 3U ezer koronától felteié készülnek, 6 darab művész laphoz 1 darab 18X24-es fény képnagyítást ajándékba adok. Csépány műterem, Bessenyei-tér 7. (*) A Star, Juno, Elité Smart tavaszi számai kaphatók az Ujságboltban-