Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-21 / 16. szám

H26. január 21. *\ Iliiéin—i fimiiM—iaw i:nfXUBGMÖPS wm asx*,*í I sorra tűzni a .Bánatos uccá"-t. Hugó Bettauer nevét az elmúlt három esztendő kapta szárnyra, hiszen a mai irodalomban egyedülálló egyéniségnek mutatkozott. A mai iroda lom legfájdalmasabb baja az, hogy az irók nem találnak témát. A Ma eseményeihez, a Ma nyomoruságához, a mai élet sötét hátterű motívumaihoz nem mernek nyúlni, mert attól félnek, hogy a közönség irtózik tőle, a régi, emlékeink mélyére sülyedt békevilág témái pedig alavultaknak, üreseknekuek látszanak. A világirodalomban jelenleg Hugó Bettauer müvei azok, amelyek merész kézzel és merész tollal a mi mai életünket írják le. Hugó Bettauer Bécs inflációs esztendőinek bátorszavu krónikása volt, aki e bátorságáért meg is halt. Bettauer jépp ugy lehetett volna Berlin vagy Budapest monografusa is, hiszen mindazok a típusok, amelyek a bécsi élet körvonalait adták, nálunk is, Berlinben s megtalálhatók voltak. A legyőzött országok minden fájdalma ott vonaglik Bettauer soraiban és könyveiben és az, amit Bettauer megfestett, valóságos tükör, amelyben minden torzítás nélkül ismerünk a mai életünkre. Az amerikai és francia filmek romantikája után jó néha egy kis realisztikus képet is látni magunk előtt. A siberek, hadimilliomosok, a grandkokottok, a nagyvárosi rejtelmek, amelyek csak az újságok riportjaiban szoktak szerepelni, de ott aztán falja őket a közönség. Bettauer regényeiben irodalmi szinvonalat kapnak és miután Bettauer fantáziája gazdag, szines és modern, regényei mintha a legmozgal masabb, legraffináltabb riportok volnának. Egyik legérdekesebb riportregénye Bettauernek „A bánatos ucca". amelyet most a berlini Sófár gyár készített el filmen. Asta Nielsen, Greta Garbó, Eszterházy Ágnes, Werner Krauss, Einer Hansson, elevenítik meg azokat az alakokat, akik Bettauer regényében szerepelnek és akikkel az elmúlt években nap-nap után találkoztunk. Modern, mai napjainkból, mindennapi életünkből vett izgalmas korkép ez a film, amelyet csütörtöktől kezdve hoz a közönség elé az Apolló Ha skolasztikus szempontból nem is, de irodalmi és művészeti szempontból mindenesetre kulturesemény ez a regény, amelyben mi magunk élünk, lélekzünk, szenvedünk, örven dünk és pusztulunk. * Aki „A bánatos uccá" t, e realisztikus korrajzot ismeri, tudja mit várhat a filmből, amelyet a cenzúra érthetően csak 16 éven felülieknek engedélyezett. Jegyek már csak korlátolt számban kaphatók. * Az Apolló ezúton is felkéri a mozilátogató publikumot, hogy a publikumot, hogy a filmhez 16 éven aluli gyermeket ne hozzon el, mert semmi szín alatt nem engedik a nézőtérre. Baliagi Aladár történettadós kritikája Herczeg Ferenc legújabb darabjáról „á fndrór-ról. „Nem lehet Kossuth nagyságát lerántani". — „Herczeg úgy bánik Kossuthtal, mint Szekíü Gyula Rákóczival". (A «Nyirvidék» tudósítójától ) Egy amerikai magyar lap, a «Szabadság» ,szenzációs cikket közöl Herczeg Ferenc legújabb darabjáról «A hid»-ról- A cikk éles kommentár kíséretében közli Ballagj Aladárnak, a különben kiváló történettudósnak a kritikáját Herczeg darabjáról. Bár nem mindenben értünk egyet a szokatlanul erős hangon megirt nyilatkozattal, mint érdekességet mégis leközöljük- A szóban forgó cikk egész terjedelmében igy hangzik: A Szabadság napi tudósításában az óhazai hírek sorában megemlékezett arról, hogy Herczeg Ferenc most bemutatott A Hid cimü történeti színmüvében Széchenyi dicsőítéséért Kossuth Lajos alakját nemcsak elejti, hanem meghamisítva, mint valami zugprókátort állítja be. Ezt megállapította a legtöbb kritikus és azóta Kossuth Lajos tisztelői közül — és lehet-e olyan magyar ember, aki Kossuthot ne" tisztelje?! legtöbben nyilatkoztak arról, hogy a Széchenyi darabban Kossuth alakjának kicsinyítése épugy a napi politikát szolgálja, mint annak idején II- Rákóczi Ferenc alakja az Ocskay brigadérosbanBallagi Aladár, a kiváló történettudós a következőket mondotta most a Herczeg darabról: Amióta Magyarország fenn áll, nem volt államférfi, aki Kossuth Lajosnak csak a nyomába is léphetett volna- 1848—49-ben Magyarország centruma lett a müveit világ érdeklődésének és az általános világszellem vezetője- Egységes gondolatkört alkot, amit most elmondok és igy ki kell térnem bizonyos eseményekre- 1848-ban Palermóban kezdődik a forradalmak sorozata- A nápolyi és római forradalmakhoz a pápa is csatlakozott. Februárban Párisban, márciusban Németországban tör ki a forradalom, március 13-án pedig Bécsben. És itt kapcsolja be Kossuth Magyarországot az egyetemes emberiség nagy mozgalmába. Mert a bécsi forradalom megindítója Kossuth Lajos, aki a pozsonyi országgyűlésen 1848 március 4-én beszédet tartott, amelyet Pulszky Ferenc azonnal németre fordítottEz a beszéd hódította meg Bécset a forradabm számára. A bécsi március 13-ika elsodorta Metternich-et kormányzati rendszerével együttEzután következett a mi március 15-ikénk s ekkor kezdte meg Kossuth Lajos Magyarország modern átalakítási munkáját, teljesen törvényes alapon, a király hozzájárulásával és a felelős *jagyar minisztérium kinevezésével, amely azt jelentette, hogy Magyarország teljesen modern alapokon regenerálódik s jelentette Kossuthnak az) a törekvést is, hogy Magyarország ezentúl a magyaroké legyenMindenki üdvözölte a ((vértelen forradalmat)), amelyet Kossuth maga nem tartott forradalomnak, mert a politikai átalakulást, a régi magyar alkotmány alapján vitte keresztül a jogfolytonosságra hivatkozva, amely az ő szava és nem Deák Ferencé. A magyar nemzet ellen azonban a bécsi kamarilla a horvátot, rácot, erdélyi szászt, sőt még a rutént és- a tótot is fellázította. A kamarilla még az ördöggel is szövetkezett volna a nemzet szabadságtörekvései ellen és szomorú jelenség, hogy amikor magyar gyilkolásról volt szó, a kamarillában mindig magyar ember vitte a prímhegedütt. A kamarilla a magyar Jósika terve alapján dolgozott. —- Magyarország egy ilyen elvetemedett ^politikával és a beszámíthatatlan fejedelemmel szemben minden eszközzel küzd- Rettentő feladata ellenére is megállja a helyét. A kor legnagyobb csodája Magyarország, ahol" egy maroknyi nemzet vívja' élet-halál harcát, kilenc nemzettel szemben- Ez a szabadságharc a modern emberiség szabadságküzdelmének olyan képét nyújtotta, amelyben a magyarság alapjelleméből kiforgatva tűnik fel, mert ez a küzdelem a magyar ember jellemét illetően mint szalmaláng ismeretes, ugy a történelemben, mint a szépirodalomban- 1848—49-ben pedig az emberiség közös nagy eszméje mellett, a világ nagy népei közül legtovább a maroknyi mjigyar nemzet tartott kiEnnek a csodálatos jelenségnek kell, hogy kulcsa legyen, mert a népek nem' változtatják jellemüket: ez a kulcs nem más, mint egy nagy államférfiú: Kossuth Lajos egyénisége- Kossuth Lajos seregeket teremt a semmibői, azokat fenntartja és egymaga vezeti az egész küzdelmet" :ez a Kossuth Lajos nem demagóg, nem prókátor Elfogult pártszellem és nagyfokú tudatlanság kell ahhoz, hogy Kossuth Lajosról valaki kicsinylőleg nyilatkozzékSzéchenyivel — folytatta Ballagi röviden végezhetünk- Korábban jelent meg az arénán ,mint Kossuth, mert nála sokkal idősebb volt. Nagy tehetsége, tapasztalatai, világlátottsága, lelkes hazaszeretete az angol típusu gazdasági és társadalmi törekvések követelésére indítottákMegemlítem, hogy van <(A Hid»-nak egy olyan része is, ahol Kossuth és Széchenyi találkozás jelenetében Kossuth kijelenti, hogy a gazdasági reform törekvések szabadság nélkül semmit sem érnek, mert igy Magyarország gazdagításával csak «Ausztria fejőstehenét hizlaljuk.» Ugy van! Széchenyi, akit Kossuth tényleg a legnagyobb magyarnak nevezett, Metternichbe fogódzkodott és igy világos, hogy Széchenyi vezetésével soha sem jutottunk volna ki a provinciális állapotból, Széchenyi pozitív szempontja között ez az egy a szabadság nélküli gazdagság álma "légvár volt, mert egyetlen kiszipolyozó államtól sem lehet azt várni, hogy a gyarmatját maga tegye meg vele eg}

renlő állammáEz a Széchenp: Tisza IstvánHuszadrangu, rongy szempontokkal pedig nem lehet ehhez 4 halálosan komoly témához nyúlniHerczeg ideáljai* a Gyurkovics lá. nyok bakfisaiban és Horkaiban testésültek meg- Ezektől pedig a gentry szinte gusztust kapott a le, csúszásra. «A Hid» ugy bánik Kossuthtal, mint Szekfü Gyula Rákóczival- Ez «A Hid» merénylet a magyar szabadelvű szellem ellen. STELYI rr CIPÓK arany, ezüst, brokát, moaré, selyem minden minőségben párja 360.000 K-ért, l&hkcípols 280.000 K-tó! feljebb kaphatók •eutsch József cipőüzletébsn, Rákóczi u. 4. Telefon szám: 336. 332-3 i ELEGÁNS LEVÉLPAPÍR az Ujságboltban. ^^-^as^ataaasfe^agí'ii, aáWMHi,' .w* — Conrad Veidt — Conrád Veidt Fekete gróf Az Apollóban (*) A Divat Szalon, Legújabb Divat, januári 9záma megjelent és kapható az Ujságboltban e heti húzásának eredménye: 2096. SZ. nyert 1 füszerállványt 6 dobozzal, átvehető Fleiner Lajos vaskereskedésében. 2317. sz. nyert egy selyem női® nadrágot, átvehető Irányi Sándor divatáruházában. 2545. sz. nyert 5 m. batiszt siffont, átvehető Klein Ármin és Tsa rőfösüzletében. 1917. és 1520. sz. nyert 1 — 1 doboz levélpapírt, átvehető Deutsch Izidor könyvkereskedésében. 1207. és 1233 sz. nyert l-l toillette készletet, átvehető a Divina iUatsscrtárban. í Fenti cégek továbbra is ingyen adják a sorsjegyeket vevőiknek. S07-6 - fii ríf iiir?-, I -.11> -.tin •r

l,irilrt#ti.rtr

l • iffr K : 1542/1926. Hirdetmény. Szabolcsvármegye alispánjának 712/ 1926. sz. rendeletére közhírré tesszük, hogy a magán mén vizsgálat f. évi február hó 13-án d. e. 9 Órakor a Bundi korcsma melletti téren fog megtartatni, amikorra is az össaes egy (1) éven felüli mének büntetés terhe alatt a bizottság elé vexe tendők. Nyíregyháza 1926. január 18. 328 2 VÁROSI TANÁCS FELHÍVÁS. A nyíregyházi ,,Erzsébet" közkórháznak 1926. évre 7000—7500 mm. tűzifa szükséges, annak szállítására versenytárgyalást hirdetek. A feltételek a vármegye székházában I. em. 8. ajtó megtudhatók. Az ajánlatok tolyó év február hó 3-ig az alispáni hiratalb adandók be. A tárgyalás határnapj 1926. év február hó 4. napja. Nyíregyháza, 1926. január 19. 324-1 MIKECZ