Nyírvidék, 1926 (47. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-20 / 15. szám

JfUKUDÉi: Trianon számlája. Pillanatig sem akarjuk szépíteni a frankhamisitók bűnös cselekede­tét, amikor azt állítjuk, hogy Tri­anon számlája növekedett egy pasz­szussal. Amit az utóbbi esztendőben Magyarországgal cselekedtek, Szin­te példátlan a nemzetek történeté­ben. Hogyan képzelhető el, hogy egy teljesen porba sújtott, nagy kulturáju s becsületére büszke nem­zet máról holnapra megtalálja lelki egyensúlyát, amikor ártatlanul Ieg­csüfosabban hurcolták meg és tép­ték szét testét. Régóta hirdettük, hogy Magyarországot teljesen el­jalkanizálta a trianoni békeszer­ződés s ha azon ideje-korán nem változtatnak, a lelkek békétlensége aligha fog helyreállani. Szomorú helyzetünkben is örömmel tölt el bennünket, hogy kezdenek rájönni a klülföldön is Magyarország meg­csonkításának égbekiáltó hibáira. Egymásután okolják a trianoni bé­keszerződést Európa nagy sajtóor­gánumai s közülük nem egy vezeti vissza a frankhamisítás eléggé eL nem ítélhető bűncselekményét is erre az eredőre. A világháború és a forradalmak, de még pénzünk ér­tékének teljes leromlása sem ingatta meg annyira nemzeti társadalmunk erkölcsi érzékét, mint tette azt az a békeszerződés, amelyik minden lelkiismereti furdalás nélkül dobta oda hazánkat a minket környező éhes nemzeteknek. Van-e még nem­zet a világon, amelyik annyi meg­aláztatást és korbácsütést ke­resztül élt volna, mint keresztül élte szüntelen kálváriáját á ma­gyar? Egyenesen melegágyat vetet­tek Trianonban a bűnnek s hogy abban örökre el nem vesztünk, an­nak egyedüli oka nemzetünk élet­ereje és rendületlen ragaszkodása ezer esztendős becsületéhez. Ezt a oecsületet megtámadta most: a frankhamisítás bűncselekménye, de rendületlenül bizunk abban, hogy a külföld rövid idő mulva bs fogja látni e tekintetben is az igazságot, hogy a pénzhamisítás tette egy csöppnyi sarat sem nemzíetünk jó hírnevére. Éveken keresztül sú­lyos letargiában sínylődő nemzeti érzésünkből egyenesen ki akarta öl­ni a trianoni békeszerződés a kol­lektív erkölcsi felfogást. Dacára minden romboló hatásának, ha nemzeti erényeink tekintetében,­időlegesen el is tompultunk, azo­kat kiirtani nem lehetett. A/magyar nemzet áldozata valóban a béke­szerződéseknek s ha ennek igazsá­gát sikerül megértetni azokkal, akik ma Európa ügyeit intézik, bízvást remélhetjük, hogy el fog érkezni a reparáció. A legutóbbi hetekben két megrendítő dolog mutathat rá legjobban a trianoni békeszerződés rettentő botlásaira. A magyar Al­föld árvízzel történt elárasztása s mérhetetlen kincsek veszendőbe me­nése, mind az ő számláját terhelik, de anélkül, hogy bárkit is bűnében enyhíteni próbálnánk a frankhami­sítással kapcsolatban, ugyancsak az ő számlájára tartozik az is, hogy ennek a nyugodt nemzetnek lelké­ben gyökeret tudott verni a kalan­dor szellem, amelyik efféle mély­ségesen elitélendő bűncselekmény­től, pénzhamisítástól sem rettent vissza. Ezalatt a kényszerbéke alatt nyögő nemzetünk munkában keres vigasztalást és reményt. Előkészül az elközelgő szebb időkre, amikor az igazság legvőzi a hazugságot s diadalát üli az a nemzetépítő mun- . (*) ügyvéd u^k figyelmébe! — ka, amelynek élén gróf Bethlen Ist- | Tisztelettel közlöm, hogy a telefont ván miniszterelnököt látjuk elő- I lakásomba bevezettettem, száma munkásként. | 437. Labay, végrehajtó. 3x A szabolcsi gazdák ma már nem érdeklődnek a földvásárlás és a földbérlet iránt. Az ingatlan forgalom vármegyénkben az elmúlt évben. Nyíregyháza, január 19. (A Nyír­vidék tudósítójától-) Az elmúlt évben a folytonosan rosszabbodó gazdasági viszonyok miatt leginkább házas belsősegek, beltelkek cseréltek vármegyénkben gazdát, nagyobb ingatlan eladása csak abból az okból terjesztetett be a vármegyei albizottsághoz, mert annak idején telekkönyvileg nem Íratott át. Adás-vételi ügyietek Az elmúlt évben 339 adásvételi és 54 haszonbérleti jogügyletet nyújtottak be a vármegyei albi­zottsághoz- Az adás-vételi ügyle­tek közül házas beltelekre 149, 1—100 kat. h-ig terjedő szántóra 143, 100—1000 kat. h-ig terjedőre 2, 1—5 kat. h-ig terjedő szőlőre 44, 5 holdon felüli szőlőre 1 jogügy­let. v. Haszonbérletek. A haszonbérletek közül pedig 1—100 kat. h-ig terjedőre 27, 100— 1000 kat. h-ig terjedőre 24 és 1000 kat. h-on felülire 3 jogügyletet kö­töttek­A benyújtott 339 adásvételi jog­ügyletből 280-at tudomásul vett az albizottság, 55-nek tudomásul vé­telét megtagadta, 4 ügy elintézetle­nül maradt. Az O. F. B. az eddig felterjesztett jogügyletekből 137-et vett tudomásul, 37-től a tudomásul­vételt megtagadta és 161 ügyletben döntés még nem érkezett­Az 54 haszonbérleti jogügylet kö­zül az albizottság 43-at tudomásul vett, kettőnek tudomásul vételét megtagadta, 9 elintézetlenül ma­radt. A határozat ellen 4 felebbezést nyújtottak be, amelyet az O- F. B.­hoz terjesztettek fel- — Ebből az O- F. B. egyet megváltoztatott, a jogügyletet tudomásul vette, 3 eset­ben pedig még nem döntött­Kevés ingatlant dara­boltak fel. Ingatlan feldarabolására a főfel­ügyelőség 4 Tanúsítványt adott ki, de az eldarabolások még az 1921 — 24. évben történtek. Állami elővá­sárlást egy 75 k- holdas szántóra és 3 beltelekre gyakorolt a földmű­velésügyi miniszter. A kisgazdák nem vesz­nek, nem bérelnek. A vételek és haszonbérletek iránt ma már a kisgazdáknál nincs meg fi nagy érdeklődés éa a múlttal sziem ben, jóformán nem is jelentkeznek a haszonbéri szerződés közhirrététele­kor annak átvételére, sőt a mult év tavaszán jelentkezésük folytán megszerzett haszonbérleteket sem akarják átvenni- Ezek a körülmé­nyek mind a megromlott gazdasági viszonyoknak tulajdonithatók, me­lyet egyformán érez kis és nagygaz­da és enyhülést csakis méltányos kamat mellett, hosszabb lejáratú mezőgazdasági hitel hozhat­A szabolcsmegyei gazdasági felügyelők élénk figyelemmel kisérik a mankásviszonyokat Nyíregyháza, január 19- (A Nyir­vidék tudósítójától-) A m. kir. minisztérium a mező­gazdasági munkások munkaereje jo­gosulatlan kihasználásának meg­gátlásáról szóló 1923- XXV. t. c. hatályát a. folvó évre is kiterjesz­tette. Az elmúlt évben a dadái al­só járásban volt szükség a legki­sebb munkabéreknek a bermegálla­pitó bizottság által való megállapí­tására. A vármegye gazdasági 'fő­felügyelője felhívta a járási felügye­lőket, hogy a munkásviszonyokat kisérjék éber figyelemmel, alkalmi kiszállásaikkor a munkásszerződé­Iseket, a munkások elhelyezését Vizs­gálják meg és a hiányok, mulasz­tások eloszlatása végett forduljanak a járási főszolgabírókhoz­"Vflji® Csak egyszer! Csali egyszer! ^Aiu (Sxex dán) Oedipus ki (a SKinhizbno) Nagy nő! Nagy nő! l$fcj8mwf'j&A wmm 1928. január 20. A nyíregyházi tanítók közös értekezlete. Folyó hó 16-án, az ág- ev. köz­ponn iskoia nagytermében értekez­letre gyűltek össze a helybeli ösz­szes eiemi iskolák tantestületei, hogy az aktuális tanügyi kérdése­ket megtárgyalják­Tóth György nagyhatású elnöki megnyitójában felsorolta azon oko­kat, melyek miatt a folyó tanévi ér­tekezletek eddig szüneteitek­Napirend előtt, Murányi testneve­lési igazgató előterjesztést tett a levente intézmény érdekében. Kérte tanítóság lelkes pártfogását és buz­gó közreműködését­Ezt követte az értekezlet (tulajdon­képeni tárgya: «Az uj tanterv gya­korlati ismertetése-» Az előadói széket Neumann Al­bert foglalta el és alapos felkészült­ségű szabadelőadásával egy teljes órán keresztül kötötte le a nagyszá­mú hallgatóság feszült figyelmét és kitartó érdeklődését- Kiváló szak­avatottsággal ismertette az ösz­szes eddigi- tanterveket Mária Te­réziától — a legújabb időkig. Ügyesen csoportosított fejtegeté­seivel odakonkludált, hogy az uj tanterv végső célja: kulturfölé­nyünk biztosítása. Á szép és tanul­ságos előadást általános helyeslés és lelkes ováció jutalmazta. Többek hozzászólása után elhatá­rozták, hogy a legközelebbi érte­kezleten az osztatlan iskola tanter­vét fogják tárgyalni. Mindkét elő­adást memorandumba foglalják, azt illetékes helyre való továbbítás cél­jából — a kir. tanfelügyelő elé ter­jesztik • Midőn az értekezlet még hálás elismeréssel honorálta a felekezeti iskolafenntartók azon dicséretes ál­dozatkészségét, mellyel tanitóik arc­képes igazo hiányainak megújítási illetékét magukra vállaltáéi, Tóth György a nivós értekezletet bere­kesztette­Friedmann Berta!a n» A zebegényi szeretőgyilkost egy évi börtönre itélték. Budapest, január 18. M.T.I. rádiójeientése. Pdcs Kálmán zebegényi szerető gyilkos bűnügyében ma tartották a folytatólagos tárgyalást a buda­pesti büntetőtörvényszéken. Pöcs az utolsó szó jogán beszélt. Azt hangoztatta, hogy közö3 elhatáro­zással készültek az öngyilkosságra. Az öngyilkosság napján annyira ittas volt, hogy az erdőben mind­untalan el akart aludni s csak Polónyi Róza, a szeretője sürgette, hogy kövessék már el az öngyil­kosságot, mert ha most elmulaszt­ják, akkor soha sem kerül sor reá. A biróság ezután tanácsko­zásra vonult vissza s másfél órás tanácskozás után kihirdették Pöcs előtt az ítéletet, amelynek értel­mében egy évi börtönre itélték, amelyből az elszenvedett vizsgálati fogsággal 4 hónapot és 3 napot kitöltöttnek vett a biróság. Eeztyü sárga szarvasbőrből, kitűnő minő­ségben 120 000 ért, míg a raktár tart; Blumbergnél. Nyíregyháza MEGHI70 csütörtök, péntek, szombat, vasárnap vagy hétfő estére a színházba RANDEVÚRA mmmamam •assimBmKmjmimmm ®mmmHu£mmm uMm& r ^mwma^mxaitunatsMn A NAGY NŐ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents