Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-12-05 / 277. szám

JMYÍRYIDÉK 1 925. december 5, Ebből a felfogásból kiindulva és figyelemmel arra is, hogy a csonka ország tisztviselő táborának nagy része feszült érdeklődéssel várja a tisztviselő házak épitése kérdésének megoldását, — az országos nagy­választmány szükségesnek látja, hogy a »Kansz« elnöksége a tisztvi­selő házak épitése kérdésével ha­laszthatatlanul ismét behatóan fog­lalkozzék. Szükségesnek látja to­pábbá a közszolgálati alkalmazottak jogos és méltányos érdekeivel szem­ben megértést tanusitó nemzetgyű­lési képiselők felkérését a célból, vei és annak jelentőségével a nem­zetgyűlés is foglalkozzék és végül szükségesnek látja ebben a kérdés­ben a kormány határozott állásfog­lalásának megismerését Az üzlethelyiségeket csak májusban, a lakásokat pedig csak novemberben lehet felmondani. (Budapest, december 4. (A MTI. rádiőjelentése.) Az Uj Nemzedék irja: Mayer Já­nos földmivelésügyi miniszter az­zal a híreszteléssel kapcsolatban, hogy a vidéki lakásokat már a jö­vő év májusában fel lehet monda­ni, az Uj Nemzedék munkatársa fclőtt a következő nyilatkozatot tette. A kormány felfogása az, hogy mielőbb visszatérjünk a szabad la­kásforgalomhoz. A legtöbb sza­bályrendelet azonban kategoriku­san megállapítja, hogy februárban nincs felmondás, tehát november­ben csak májusra lehet felmondani. Mivei pedig ez év novembere már elmúlt nem lehet szó arról sem, hogy májusban bekövetkezzék a szabadlakásforgalom. Ez áll a vi­déki városokr ais. A kormány lakáspolitikájához mérten a jövő év májusában csak az üzlethelyiségeket lehet felmon­dani s így ezeknél 1926. novembe­rében következik be a szabadforga­lom, mig a lakásokat csak 1926. novemberében lehet felmondani, ennek következtében ezekre vonat­kozólag csak 1927. májusában kö­vetkezik be a szabadforgalom. A kormány azonban figyelemmel van arra, hogy e kérdkésben minden ér­deket kielégítő megoldást találjon. A Nobel dij pénzügyi válsága Budapest, december 4. (A MTI. rádiójelentése.} A Magyarság írja: Szomorú szen­záció hire érkezik Stokholmból. — Alfréd Nobel nemes alapítványa a legsúlyosabb anyagi válságokkal küzd. Az egész világon nagy feltű­nést keltett az a hir, hogy az idén decemberben, Nobel halála évfor­dulóján csij/án csak egy dij kerül kiosztásra. Az a hir kelt szárnyra, hogy nincs olyan érdemes mun­kásság, melyet a dijjal jutalmazni lehetne s a füzikai dijat is csak a legutolsó pillanatban Ítélték oda Siegban upsalai fizikusnak, aki a röntgen spekirum analízis révén tette nevét híressé. Svédországban azonban azt is tudják, hogy nem a tudósok jfiányában van a hiba, hanem az alapítvány pénzügyi po­litikája körül követtek el hibákat. Harisnyák k i?* rti aQ i® nagy választékban legolcsóbban kedvező fizetési feltételekkel is Imú J. divatáruházában Kállói-utca 2. Holnap lesz a Szociális Misszió gyermek­előadása a Városi Színházban. Az előadást hétfőn délután megismétlik. (A «Nyirvidék» tudósitójától.)) A Szociális Misszió holnap szom­baton és holnapután hétfőn dél­után 4 órai kezdettel rendezi gyer­mekelőadását a Városi Színházban, a szegénykonyha javára. Az előadáson természetesen csupa apró emberke szerepel, akiket a gyermekszobákból szólított elő a jótékonyság szelleme, hogy a forró deszkákra lépve ők is teljesítsék «köíelességük»-et az áldozatkészség templomában. Ne várjuk azt tőlük, hogy a csodagyerekek koravén ru­tinjával fognak mozogni és be- J szélni az ezerfejü nézőtér előtt, ne várjunk tőlük valami rendkívülit, a kisgyerekek egyszerű, természetes bájával és félénkségével mondják el majd szerepeiket s mintegy a gyer­mekszoba levegőjét hozzák majd magukkal a színpadra, hogy gyö­nyörködjünk bennük, a jövő nem­zedék zsengekorát élő bimbóiban. Az előadások iránt igen nagy az érdeklődés, a jegyek már legna­gyobbrészt elkeltek. Csekély szám­ban még kaphatók az Ujságboltban s előadás előtt a színházi pénztár­nál. & KERESZT RSSJTT^KMIT! A helyes megfejtőnek a kedd esti előadásra egy páholyt sorsolunk ki. Szombat Egy darab ciaie. Egyik színésznőnk nere állítandó össze D a oetuKboi Vasérnap Hétfő L O L 1 Kedd Gróf Csáky Kálmán a Magyar Film Iroda igazgatója a magyar filmgyártás révén nagy propagandát fejt ki a külföldön. A Magyar Filmiroda által készített Magyar Híradót Európa minden nagy városában bemutatják. Nyiregyházán már négy izben eszközölt felvételeket a Magyar Filmiroda a Magyar Híradó részére. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) — A magyar tudásnak és eredmé­nyes akarásnak nagyszerű példáját szemlélhetjük a Magyar Filmiroda létesítésében és működésében. Nem lehet tehát érdektelen előttünk, közelebbről is megismerkednünk a magyar filmiroda működésével, ha megismerjük ennek a magyar in­tézménynek Szellemi mozgató ere­<jét. Nincs ma már Magyarországon mozgóképszínház, ahol időnként ne kerülne bemutatásra a Magyar Híradó, melynek tárgykörét a ma­gyar városok, falvak, s az egész magyar társadalom életének neve­zetesebb eseménye képezi. Kiállítá­sok, országos jelentőségű esemé­nyek, sport és levente ünnepélyek mind-mind megörökítést nyernek a filmkockák hosszu sorozatában. — Ezzel természetszerűleg közelebbi kapcsolat keletkezik az ország la­kásai kőzött s a kultura, az ország egyes részeinek megismerése mind intenzivebbé válik. Ha városunkra gondolunk csupán, ugy lehetetlen el nem ismernünk, hogy e város megismerését nagyban előmozdí­totta az a tény, hogy ezideig már négy ízben fordult meg Csáky Kál­mán gróf személyes vezetése mel­lett a Magyar Filmiroda operatőr­je nálunk s ennek nyomán négy izben volt alkalma az ország kö­zönségének bepillantani e város éle­tébe a Magyar Hiradó révén. Az első filmfelvételt a centenná­ris kiállítás és ünnepségek idején eszközölte a Filmiroda, azután a levente-ünnepélyen, a kuUuszminisz ter látogatása s pár nappal ezelőtt a belügyminiszter beszámolója al­kalmával vett felvételeket a Magyar Hiradó számára. A Magyar Hiradó néven ismert filmsorozatok azonban nagy nem­zeti propagandára is alkalmasak. Különösen a sport események, po­litikai és társadalmi jelentőségű na­gyobb események azok, melyek a Külföldön is természetesen élénk érdeklődésre tartanak számot. Igy válik a Magyar Hiradó kulturánk propagáló eszközévé. Ma már Lon­donban, Prágában, Berlinben, Bécs­iben s a kontinens más nagy váro­saiban rendszeresen beillesztik a műsorszámok közé a Magyar Film­iroda filmjeit a Magyar Híradót ami jelentős esemény, ha tekintetbe vesszük, hogy mindennek, ami ma­gyar, nagy küzdelmet kell foly­tatnia a külföld fejlett versenyé­vel, a filmgyártás pedig éppen­séggel nagyon mostoha elbánásban részesült nálunk. Annál nagyobb érdeme van hát gróf Csáky Kálmánnak, — aki egyébként a honvédelmi miniszter öccse — abban, hogy piacot tudott teremteni a külföldön is a magyar filmnek. Gróf Csáky Kálmán ket és fél évtizeden keresztül tanulmá­nyozta a külföld nagy filmvállala­tainak életét, üzemi berendezkedé­eét/Iátta a fényt, a pompát, a hatal­mas tőke erejét s talán éppen ez vezette arra a gondolatra, hogy a csillogó mesterséges színjátszás helyett a kisebb tőkét igénylő, de magyar levegőt, magyar életet su­gárzó felvételeket fogja a világpiac­ra 'dobni Tervét rövidesen mégis valósította. Öt is utolérte a kez­deményezők sorsa. Habár nem gáncsolták el tervét, de nem is se­gítették elő munkájában. Teljesen a maga erejére volt hagyatva. De mert több volt benne az akarat, mint a közmondásos magyar szal­maláng, ma már virágzó intézmény­nyé 'fejlesztette ki a Magyar Film­irodát s a Magyar Hiradó néven ismert felvételek közkedvelt kisérő műsordarabjai a tnozgószinházaik­nak. A vállalat erkölcsi támogatá­sunkat megérdemli, mert magyar akarat hozta létre s mert nemes célokat szolgál, a tudást ápolja, fej­leszti, az erkölcsöt nemesiti, ellen­tétben sok idegen gondolatvilágu filmmel, mely csak az erkölcs zül­lesztésére alkalmas. A belügyminiszter nyiregyházi beszámolóján eszközölt felvételt először az egységespárt vacsoráján mutatják be, onnan Nyíregyházá­ra jön, majd szétmegy az egész or­szágba, hogy hirdesse e város bel­ső életműködését Se zongora, se cim­balom. Egy nyíregyházi kisiparos találmánya. (A »Nyirvidék« tudósítójától.} — Sohasem tudja az ember, mikor és hol éri utói szerencséje. Im évek­kel ezelőtt is egy egyszerű ember feltalálta a patent kapcsot, s lovag­gá ütötték, megkapta a becsületrend piros kis szalagját; viszont a moz­gókép feltalálója »csupán« csak mil­liomos címet érdemelt ki : Amerika egyik leggazdagabb embere lett. Se zongora, se cimbalom. Voltaképen nem jelent forradal­mat ennek az uj hangszerek a for­galombahozatala, azonban szép hangjával, könnyű kezelésével elis­merést arathat, s nagyon rövid időn belül elterjedt népszerűségre tehet szert Egy háromszögalaku húros hang szer ez, cimbalomhurral és cimba­lomnál valamivel csengőbb hanggal de zongora-beosztással. Iiletve a hurok elhelyezése épen olyan, mint a zongoránál : merőlegesen áll a játszási vonalra. Két kis parafa-ve­rővel lehet rajta a legklasszikusabb s a legdzseszebb hangot kicsalni. Isten tudja, hogy feltalálója nem lesz-e rövid időn belül milliomos, (persze pengőben), mert máris több darabot megrendeltek nála. Érdeklődőket nagyon szívesen lát kis házában a felaláló : Laczó And­rás kőműves iparos, Viz-utca 24. szám alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents