Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-12-02 / 274. szám

Nyíregyháza, 1$25. december 2. * Szerda XLTL évfolyam. * 274. szám. wa ot t'wafti'aM aawii ait se EMföx*té«l érái: és vifefeMt: VL& SöOOO K. Siagyadéw® 80000 K. '^iite^sdselókcek te tani&feoa* 2f.»/« esgedmtay. •m AíepíiotUi JÓBA £U£P PSsMrkMKtö; Dr. 8. SZABÓ LÁSZLÓ. «?a»rk<w*í« : VERTSE K. ANDOR. $s»rk*sxtds«s és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM, Tasiafon sbébi 130. Poatachaqu* 29666. Késlratokat nsm adunk vissza. R nemzetgyűlés mai ülése. Budapest, december 1'. M. T. I. rádiójelentése. A nemzetgyűlés mai ülését egyne­gyed 11 órakor nyitotta meg" Sci­tovszky Béla elnök. Napirend előtt Meskó Zoltán szólal fel s bírálat tárgyává teszi a nyugdíjas tisztvi­selők vasárnapi nagy gyűlését, amelyen olyan felszólalás hangzott el, melyet nem lehet szó nélkül hagyni." Ujfalussy tábornok kijelen­tette ezen a gyűlésen és arra kérte az elégületleneket, hogy ha a kor­mány nem teljesiti követeléseiket, lépjenek be valamennyien a szo­ciáldemokrata pártba. — Propper Sándor : Joga van hozzá ! — Meskó : Nem hiszi, hogy a szo ciáldemokraták szívesen vennék-e a tábornok belépését. (Nagy zaj és ellentmondások a szociáldemokra­ták körében.) — Meskó : Ujfalussy tábornok ugy látszik nem tudja azt, hogy a nemzet egy vesztes háború után ke­rült ebbe a súlyos helyzetbe s nem tud többet tenni annál, mint amit eddig is megtett s vannak ennek az országnak olyan rétegei is, me­lyek még az általa képviselteknél is súlyosabb helyzetben vannak. — Csáky Károly honvédelmi mi­niszter Meskó felszólalására kije­lenti, hogy a kormány mindenkor azon volt, hogy a nyugdijasok szo­morú helyzetén segítsen. Meg kell azonban állapítani azt, hogy sokan a nyugdijasok helyzetével sokat foglalkoznak. Nagyon sajnálatos­nak tartja, hogy a régi és ujabb nyugdijasok közö'.t különbség van, azonban ez nem a kormány hibája, sőt a kormány azon van, hogy ezek az ellentétek mielőbb kiküszö­bölődjenek. A nyugdijasok ügyé­nek rendezése sem nem példátlan, sem jogtalan. A honvédelmi tárca költségvetése 1343 piilliártiot tesz ki s ebből 388 milliárdot forditot­(fcak a nyugdijasok részére, ami bizo­nyítéka annak, hogy a kormány tőie telhetőleg igyekszik a nyugdi­jasok helyzetén segíteni. Jelenleg is emelkedést mutat a honvédelmi tárca költségvetése. De. megadja a lehetőségét is annak a kormány, hogy a nyugdíjas kato­natisztek sérelmeik orvoslására lé­péseket tehessenek, hiszen megen­gedték részükre azt, hogy részt ve­gyenek a politikában. Ami pedig azt illeti, hogy a szó­ban forgó katonatiszt olyan kije­lentéseket tett volna, mint amilyet a felszólaló neki tulajdonit, arra vonatkozólag kijelenti, hogy amíg nincs a kezében pozitív adat a ki­jelentések elhangzásáról, illetve ha beigazolódik az, amj,t a lapok közöl­tek, ugy megindítja az eljárást. — Megindítja, mert nem engedheti meg azt, hogy egy politikamentes gyűlésen politikai izgatást lehessen elkövetni. (Helyeslés a jobboldalon és jobb középen.) Ezután áttérnek az igazságügyi tárca költségvetésére. őrffy Imre előadó ismerteti a költségvetést. Rámutat azokra a kü­lönféle megjegyzésekre, melyek a birák, ügyészek és ügyvédek hely­zetével kapcsolatban hangzottak el. Egy közbeszólás kapcsán kijelenti, hogy ma Budapesten 3000 ügyvéd él. Ezeknek a fővárosban való • el­helyezkedése és megélhetése nem indokolt. Képtelen a főváros közön­sége arra, hogy kenyeret pyujtson mindannyiuknak. — Lendvai: Elmennek majd kép­viselőnek. (Derültség.) — Őrffy: A státusrendezéssel kap csolatban különféle vádak hangzot­tak ei a külön birói státus miatt. — Elismeri, hogy voltak egyes téves Ítélkezések, éppen ezért tiltakoznia kell az ellen, mintha minden ítél­kezés téves lenne. Általánosítani nem szabad sohasem. Aggályosnak tartja, hogy a forradalom óta a bí­róság munkakörében nagy torló­dás halmozódott fel. A javaslatot elfogadásra ajánlja. — Pesthy Pál igazságügyminisz­ter: Az igazságügyi tárca keretében bekövetkezett változásokról szól. — Györki kifogásokat emelt az igaz­ságszolgáltatás ellen, mert szerin­te az államfogház és fogház bünte­tés között elenyésző csekély a kü­Iömbség s olyanok is szenvedtek fogházbüntetést, akiknek cselekmé­nye szerint államfogház járt volna. Erre az a válasza, hogy a törvény fennáll s az szabályozza a bünteté­sek kiszabását. A bíróságnak ez a gyakorlata mindenképen megfelel a törvény intencióinak. Azt is állította Györki, hogy a ki­vételes törvények érvényben tartása Jsérti a 'bírói önérzetet. Ki kell jelen­tenie, hogy a kivételes törvenyek fenntartására szükség van mindad­dig, mig az emberi lelkek teljesen meg nem nyugodnak. E kiveteles törvények fenntartását a forradalom igazolja. Györki egy kijelentését cá­folva kijelenti, hogy á büntető tör­vénykönyv rendelkezései kapcsán semmi olyan más rendelkezés nincs érvényben, mely ne nyugodna a törvény alapján. Piklér a magántisztviselők jogi viszonyainak rendezésére vonatko­zólag intézett hozzá kérdést. Bár ez nem tartozik hozzá s a kereskede­lemügyi miniszter erre vonatkozólag részletes felvilágosítással fog szolgálni, kijelenti, hogy az erre vonatkozó törvényjavaslat befeje­r zés előtt áll. Rupert Rezső kifogást emelt a birói zárt tárgyalások ellen. Kije­lenti, Jiqgy ennek megállapítása teljesen a biró legjobb belátásától függ. Amennyiben a felek a birói intézkedést sérelmesnek találják, a törvény módot ad nékik arra, hogy jogorvoslattal éljenek. Rupert kifogást emelt az ellen is, hogy az esküdtszékek még mindig nin­csenek helyreállítva. Rupert ebben a tényben pártpolitikai vonatkozáso­kat keres. Jogi véleménye szerint Rupertnek éppen ez a megállapítása helytelen, mert semmi sem .alkal­masabb, mint éppen a mai kor arra, hogy az esküdtszékek hely­reállítása esetén azok a pártpo­litikát szolgálják, ő maga örülne ánnak a legjobban, ha elkövetkez­ne az az idő, amikor az esküdtszé­keket vissza lehet állítani. Ugyancsak Rupert volt az, aki kifogásolta a festi épség elleni me­rényletek elkövetőivel szemben gyakorlatban levő kiadatási eljárást. Ezt a kérdést nemzetközi jog sza­bályozza s Magyarország ez elől a megállapítás elől nem térhet ki. Vádak hangzottak el amiatt is, hogy nagyon sok egyént tartóztat­nak le nálunk. E váddal szemben számszerű adatokkal igazolja, hogy mig 1923-ban 12600, 1924-ben 14800, addig 1925-ben csak 10500 ember került letartóztatásba. Ez a szám azt mutatja, hogy örvendetes javulás következett be. Egyébként is utasítást adott az ügyészségek­nek, hogy a letartóztatást csak a legindokoltabb esetekben rendel­jék el. Tiltakozik az olyan megállapitá­feok ellen, mintha a biróság az ítéle­teit pártpolitikai szempontok szerint hozná meg. A biróság az ítéletek meghozatalában nem politizál, ha­nem éppen a pártok igyekeznek az Ítéleteket pártpolitikai szempontok szerint mérlegelni. (Nagy zaj a baloldalon, különösen a szociálde­mokratáknál.) Amikor Márffyt elitélték, akkor nem beszéltek pártpolitikáról. Mi­kor azonban a Tábla felmentette Márffyt, egyszerre pártpolitikai ten­dencia megnyilvánulásáról kezdtek beszélni. Amikor a Népszavát vala­milyen perben felmentik, akkor nincs partpolitika, mikor azonban elitélik, rögtön elhangzik a pártpo­litikai tendencia vádja. Hogy a bi­róság nem elfogult, éppen ezek a divergáló ítéletek bizonyítják. Nin­csen olyan biró, aki elfelejtené azt, hogy a tárgyalásokon egyedül csak a törvény alapján állhat s magyar biró mindig ezen az alapon fog is állni. (Éljenzés a jobb oldalon és középen.) Rámutat arra, hogy a biróság tui van terhelve munkával. A perek sokaságának okát abban látja, hogy a konjunktúrák idején igen sokan könnyelműekké váltak, melyeknek tilost a birói eljárás a következmé­nye. Nagyon szaporítja a munkát a valorizációs perek száma is. Re­méli azonban, nogy a készülő tör­vényjavaslat enyhületet fog be­hozni ezen a téren is. Elismeréssel •kell megemlékeznie a felsőbírósá­gok munkaképességéről. Dacára an­nak, hogy ott is nagy torlódás állott be, örvenoetes javulást lát az ügyek gyors elintézésében. A hagyatéki eljárás egyszerűsíté­sével foglalkozik s a készülő tör­vényjavaslat csökkenteni fogja ez­által a járásbiróságok munkáját. Az okirat kényszerbevezetése is nagy­ban hozzá fog járulni ahhoz, hogy, a perek száma csökkenjen. Le fog­ják szállítani az értékhatárt. A külön birói státus fenntartását szükségesnek látja, mert csak ezál­tal látja a birói munkát függetle­nítve. Rövidesen beterjeszti a jelzálog­hitelre vonatkozó törvényjavasla­tot, melynek révén közgazdasági életünkben nigy megkönnyebbülés következik be. A kényszeregyezsé­gi eljárás reformjára vonatkozó tör­vényjavaslat elintézés alatt áll. Sza­vait azzal fejezi be, hogy figyel­mezteü az ifjúságot, ne keressék fel a jogi pályát oly nagy mérték­ben, mint eddig, mert nemcsak megélhetésük, hanem az ország gazdasági "helyzete szempontjából is káros az. v A javaslatnak az elfogadását kéri. Időjárás. Az elmúlt éjszaka a Balkán felől jövő erős hidegkisugárzás volt, melynek következtében a hőmér­séglet mindenütt a minus 10 C. fok alá sülyedt. Legnagyobb volt a hideg Turkevén és Egerben, ahol minus 16 C. fok hideget mértek. Időprognozis. Átmenetileg hőemel­kedés várható csapadékkal, hóval, vagy havas esővel, később szeles, 'Változékony idő. •••••• TŐZSDE. 1 A korona Zürichben 7-2.70 volt. Valuták. Cseh korona'2110 há­romnegyed—2118 háromnegyed, dollár 71340—71740, frank 2777 —2787, lei 326—332, lira 2877— 2890, márka 16972—17022, osz­trák korona 10040—10070, svájci frank 13736—13476. Terménypiac. Az irányzat búzá­ban és rozsban szilárd, takarmány­cikkekben tartottak maradtak. For­galom búzában és tengeriben élénk. Árak: Buza 76 kg. 377.5—382.5, 77 kg. 382.5—387.5, 78 kg. 385 —390, 79 kg. 387.5—392.5, rozs 242.5—245. A többi változzatlan. 0 |rf Af l cipőt, harisnyáit és hócipőt % i %\ llll karácsonyi ajándékul vásárolni? — Utry néwe m«e a IIaMPII Hungária Cipőáruház NyEregiháza, Zrfnyl llosa-utca 5. Telefon: 195. kirakatait és alkalmi árait! Egyes szám áfa korona.

Next

/
Thumbnails
Contents