Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-12-01 / 273. szám

8 jsíyírvidék 1925. december 1. naa

ni

iin mii

i rrrni

nii

niii mr

am inih

mmBeregi Oszkár a Rabszolga királynőben APOLLÓ — Egy holtnak nyilvánított gazda nősülni akar. Békéscsabáról jelentik: Bohus Pál békéscsabai fiatal gazdálkodó nősülés cédából megjelent a csabai anyakönyvi hivatalban, hogy születési anyakönyvi kivonatát megszerezze. Az anyakönyvvezető meglepetéssel konstatálta, hogy a bejegyzések szerint Bohus 1918-ban a békéscsabai 'katonai' kórházban meghajÉ s a hősök temetőjében temették eT. Mivel az élő és halott személyazonossági adatai 'teljesen megegyeztek, nyilvánvalóvá lett, hogy egy most már meg nem állapítható 'ismeretlen egyént temettek el Bohus Pál neve alatt. A husiparosok nyilatkozatáért a leghálásabb elismeréssel és köszönettel kell adóznunk fenti testület minden egyes tagjának külön-külön is és együttvéve is. A leghálásabb köszönetnek inditó okául (vagy alapjául) szolgál azon kijelentésük e testület igen fisztelt tagjainak, hogy a nyilatkozatukban közölt számadatok reális voltáért felelnek. Rendben van uraim ! Parolát rá, még pedig jó csattanósat az áldóját neki! Banzaj! Banzáj ! Banzáj ! Háromszor-háromszoros Banzáj ! önök, jó uraim nem is tudják, milyen nagy_ követ vettek le szegény családapai és férji vállainkról" e kijelentésükkel. Most már bátran merünk odaállni kedves nőnk Önagyságáék magas szine elé és nyomtatásban tartjuk fennen hordott nóznicskájuk elé, hogy bennünket — szegény férjeket — évek óta hütlenül — enyhén szólva — félrevezetnek. Szegény jámbor fejünket pedig egy nagyon kicsinyesnek látszó trükkel csavarták el. Nevezetesen évek hosszú sora óta étetik velünk a sparheldon sajátkezüleg savanyitott káposztában a disznóoldalast — karaj-árban — ugyancsak jó egynéhány esztendeje tömjük magunkat fej-láb nyomtatékkal ellátott, de comb-árban felszámított pörkölt húsokkal. iÉs mi szerencsétlen, félrevezetett, agyonsanyargatott páriái e sártekének, meg Önöket — önöket,kedt ves Jóltevőink — mertük gondolatban megsérteni, valahányszor egy-egy élemedett ártány-agyar került teritékre bus asztalunkon, önöket mertük remegő gondolatainkban a poklok hetedik fenekére kivánni, valahányszor egy darab szúrós tövishez hasonló fültő kefélte végig csuklásba fuló torkainkat — karaj vagy comb-árban ! — Most azonban felnyíltak szemeink és látókká lettünk ! Ezer köszönet és hála ezért önöknek, jó uraink ! IÉS grácia szegény bűnös fejünknek! Soha el nem muló hálánk kiséri önöket göröngyös utaikon nemes tettükért! Háromszor-háromszoros Banzáj ! a szegény, elgyötört férjektől ! (*) Zálogház megnyitás. Tisztelettel értesítem Nyíregyháza város és vidéke mélyen tisztelt közönségét, hogy Nyíregyházán, Buza-utca 3. szám alatt a folyó évi december hó 1-én magán-zálogházat nyitottam. Ugy ékszserekre, mint egyéb ingóságokra a lehető legmagasabb kölcsönt nyújtom. Tisztelettel Szabó Miklós, magán-zálogház tulajdonos, ^Nyíregyháza, Buza utca 3. szám. 3x — Megszűnt iparok. Bernáth Sámuel szabó, Pristyák János könyvkötő és diszmü, Tokár János teherszállító taligás, Schmied ndrás teherszállító taligás. Palotay István nufóval való teherfuvarozás, ,Kubttssy Emii tüzelő anyag közvetítés, Herskovits Ignác szobafestő, Romanoszki József élelmiszer piaci árusítása, Schvartz Mór rőfös áru kereskedés, Morauszki Pálné ócska ruha piaci árusítása, Bankó András hentes és mészáros, Katz Etel női ruha varrás, Kardos Zoltán használt bútorokkal való kereskedés, — Nagy Andrásné ócska ruha piaci árusítása, Szűcs Imre tímár, Flóhr Béla terménykereskedés, Szekretár Sámuel vegyes élelmiszer piaci árusítása, Cservenák Imre férfiszabó, Krecsák József csizmadia, Ajler György teherszállító taligás, Debrószkí József teherszállító taligás, Girlích János szén bizományi árusítása, Nagy Mihályné pecsenye sütés és árusítás. (*) Estélyi és báli divatlapok nagy választékban kaphatók az Ujságboltban. » » >• • , « w ,ii ni• • n. w SZÍNHÁZ. HETI MOSOR: Igazgató : Gulyás Menyhért. December 1. Kedd : A buesukeringö. Bérletszünet. December 2. Szerda : A hamburgi mennyasszony. Páratlan bérlet 13. December 3. Csütörtök : öszi szerelem. Páros bérlet 13. December 4. Péntek : Qolly. Páratlan bérlet 14. December 5. Szombat: Dolly. Bérletszünet. December 6. Vasárnap : Dolly. — Bérletszünet. December 7. Hétfő : Dolly. Páros bérlet 14. December 8. Kedd : Dolly. Bérletszünet. * • • A színházi iroda hirti: Ma este „Régi jó Budapest" megy a már ismert szereposztással. • Holnap a „Bucsukeringö"-t adák. A nagysikerű Strauss operett az idei szezon slágere, a közön ség nem lud betelni a darab muzsikájának szépségeivel, i i • Szerdán „A hamburgi menyasszony"-t adják. A tegnapi siker után szép házra van kilátás. Csütörtökön Pierre Wolf és Disvernois 4 felvonásos színmű vét, az „Őszi szerelmet" adják Bihary László rendezésében. A hét többi napját a „Dolly tölti ki. A zsidó-kórház javára a kedden leste tartandó hangverseny nagysikerűnek Ígérkezik A szép perspektíva előtt álló zsidó-kórház teljes kiépítése céljából — a nemes emberbaráti érdek javára — holnap este a Korona disztermében rendezendő magas nívójú hangverseny vátos-, sőt megyeszerte általános és élénk érdeklődés közponljában áll. Hevesi főrabbi megnyitó beszéde, Rozgonyi Ágnes kiváló hegedümüvésznő, dr. Kósa György zongoraművész és — különösen Szedő Miklós dr. operaénekes számai iráni óriási várakozással tekint a hangversenyre készülő közönség. Az előjelekből ítélve, ugy erkölcsi, mint anyagi [tekintetben a legmesszebbmenő siker jegyében fog leperegni ez a Nyíregyháza szines ünnepélyeinek, mulatságainak a tablóján és par excellent és — a maga nemében pálatlan hangverseny. (fai-) Pola Negri Nyíregyházán. Páris érnyai bemutatója az Apollóban Ma hétfőtől újra szenzációba lesz részük az Apolló törzsvendégeinek, mert több mint egy éve, hogy Nyíregyházán Pola Negri film nem volt műsoron, aminek az oka az volt, hogy a Pola Negri filmek ma a legdrágább filmek közé soroltattak, s igy nagy áldozatok árán tudta az Apolló az összes Pola Negri filmeket biztosítani Nyíregyházára. Pola'Negrjt, a lengyel származású filmdivát ugyanis az amerikai Paramount-Tilmgyár szerződtette s Cecil B. de Mille rendezésével az első sikerült nagy filmje, a «Páris árnyai.» Kevés fílmprimadonnának adatott meg az elismerés, mint Pola Negrinek. Decens játékával, gyönyörű alakjával tért hódit magának a világ minden városában. Nevét ugy ismerik a külföld bármelyik metropolisában, mint nálunk. Pola Negri filmje hétfőtől szerdáig lesz műsoron az Apollóban 5, •7 és 9 órai kezdettel. Jegyekről ajánlatos előre gondoskodni . Európa gazdasági krízise. Irta: Domány Gyula dr. A viszonyok konszolidálásával, az infláció megszűntével minden európai államban, — Anglia kivételével, — a győztes és legyőzött államokban egyaránt, a termelés igen vontatottan indult meg és a gazda sági krízisek nyomon követik egymást. Az üzemek redukciója, a munkáslétszámok apasztása, a kivándorlás emelkedése a fogyasztás csökkenése a szimptomái annak a nagy gazdasági depressziónak, amely ma egész Európát megüli. Egyelőre mem is látszik kibontakozási lehetőség, mert a legfontosabb termelési tényezőnek: a tőkének hiánya, az európai piacokon olyan mértékben érezteti hatását, I Ariette Marchal a Rabszolga királynőben APOLLÓ amelyhez fogható tőkehiány sem' az 1907. évi, se

m pedig 1912. évi pénzügyi krízissel össze nem hasonlítható. Amig normális viszonyok idején a tőkehiány átmenetileg éreztette csak hatását, addig most ez a jelenség állandósulni látszik. A háború gazdasági következményei most jutnak főként kifejezésre, mert a látszólagos konjunktura idején, amig az infláció elpusztította azo(kat a javakat is, amelyeket a háborúból sikerült átmenteni, az európai valuták stabilizálásakor derült ki, hogy mennyi érték pusztult el a háború kitörése óta es hogy ezeket az értékeket milyen nehéz pótolni. Ennek a tőkének a hiánya «e

Szi_ lehetetlenné a termelés olyan megindulását, amely minden vonaton élénkebb vállalkozási kedvet, nagyobb gazdasági mozgalmat váltana ki. A megsemmisült és hiányzó tőke illusztrálására elsősorban a bennünket legközelebbről érintő, tehát a magyar viszonyokra akarunk rámutatni. Magyarország mai területén, a háború előtt * pénzintézetek 3300 millió aranykorona betétet kezeltek. Ennek az összegnek egytizede, körülbelül 300 millió korona van ma Csonkamagyarország pénzintézeteinél betétként elhelyezve. Ugyancsak a kis Magyarország területén évenként 200 millió' jelzálogos köl<c^nt 'kebeíez^k be. amelyek elJenében fabocsájtott jelzáloglevelek 90 százalék erejéig a. külföldön találtak elhelyezést. Ma ez a pénzforrás is hiányzik, mert a külföld előtt a magyar emissziók utia egyelőre el van zárva, össze SZOK•táik hasonlítani a bankjegyforgalmat a betétek összegével és ebből most azt az arányt állapíthatjuk meg, hogy amig az Osztrák-Magyar Bank átlagos bankjegyforgalmából, azaz 2.4 milliárd aranykoronából Magyarország területére esett annak 40 százaléka, amely hozzávetőlegesen 1 milliárd aranykoronát tesz ki, a Nagymagyarország betéteinek összege elérte a 12 milliárd aranykoronát. Ezek szerint, amíg a betétek a háború előtt iizenkétszer olyan összeget reprezentáltak, mint a bankjegyforgalom, addig ma, a 300 millió aranykorona betéttel, — amely 4.5 billiói papirkoronának felel meg, — Szemben áll a hasonló összegű bankjegyforgalom, vagyis a betétek összege a bankjegyforgalommal azonos nívón mozog. Hiányzik tehát az a tizenegyszeres különbözet, amely békében a jegybank bankjegyforgalma és a betétek között mutatkozott. Hiányzanak továbbá azok a partziópénzek, amelyek Franciaországból és Belgiumból elárasztották egész Középeurópát és amelyből a magyar gazdasági életnek is igen számottevő milliárdok jutottak. i Kertész MiMy a Rabszolga királynő rendezője APOLLÓ I Kipderkf vrpycE SOG0 boronóér* Robbant-sorsjegyet! N erheté: 2 autó, traktor, irmy et «2ÜMt; rgytb, bundák, szobaberendezések, zongora, motorbicikli, ^vetdnep^«kel«^»»t» elé, J «»ka»*éyotefc,iai

y mjMi£€kj>j^Bj500k^