Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-11-27 / 270. szám

4 jtfyiKstidék 1925. november 25. Iam konszolidációjával harmónikusan kell fejlődnie az állampolgárok gazdasági konszolidációjánaki mert ez a nemzet erőforrása. III. beállítása a kartell. Erről a szörnyetegről az a véleményünk, hogy nem lehet szép és nem állhat a közérdek szolgálatában. Csakhogy ez kizárólag a nagytőkék privilégiuma. Nálunk, ahol kb. 64 husiparos van, természetszerűben erről beszélni vagy irni. — Tisztelt cikkíró ur, Ön azt Irta rólunk, helybeli husiparosokról, hogy mi 150—200 százalék haszonnal dolgozunk. — Ezen súlyos váddal szemben becsületbeli kötelességünknek tartjuk azt, hogy szakszámitásainkat a nyilvánosság elé tárjuk, melynek realitásáért vállaljuk a felelősséget Kiadás : 130 kg-os seriésál4000 korona 1,820.000 20/o-os forgalmi adó 36.400 Készkiadás a vágatásnál 250.000 Általános üzleti rezsi 1 sertésnél 100.000 2,206.400 51.300 2°/o forgalmi adó korona. 2,257.700 Bevétel, Egy 130 kg. sertés sulyveszlesége 25 kg. Marad kimérésre 105 kg. Ebből > átlag 50°/o zsir. 52.50 kg. zsiradék á 26.000 korona 1,365.000 52.50 kg. hus felosztva 40 kg. á 24.000 960.000 6 kg. oldalas á 20.000 korona 120.000 6 és fél kg. fej, láb á 14.000 korona 91.000 Összeg : 2,536 000 Kiadás : 2,257-700 Marad : 278.300 korona. Hol van itt a cikkiró által feltüntetett 150—200 százalék haszon ? Ebből meg kell élni és sok még fel nem tüntetett kiadásokat viselni. Nyiregyháza, 1925. november 23. Tisztelettel : Nyíregyházi Hasiparosok. A La Fontaine Társaság Goethe ünnepélye. (A «Nyirvidék» tudósítójától.; A nyíregyházi La Fontaine Társaság december 8-án, déíután G órakor az ev. főgimnázium dísztermében Goethe ünnepélyt rendez. A Társaság körében nagy örömöt keltett az a hir, hogy Kálfay Miklós főispán, a Társaság diszeínöke fogja ezalkalommal a megnyitó beszédet tartani. Előadást tart Goethe ről Schack Béla dr. egyetemi tanár. Változatossá és értékessé fogdák az ünnepélyt tenni Lipthay Irénke énekszámai, a Mignon és az Erikönig előadása. A zongora kíséretre Ragyóczy Jolán kát sikerült megnyerni. Goethe költeményeket fognak bemutatni Buzinkay Margit (Der Sánger) és Mikecz Gábor (Fölajánlás). A Társaság az ünnepélyen szivesen lát vendégeket, a tagokat pedig ezúton is kéri szives megjelenésre. (*) E héten kezdődik a második cukrásztanfolyam hölgyek részére. Zöldség-tér 11. Sipos cukrásznál. I Nemzetünk tragédiája a világháborúinagy eseményeinek megvilágításában. Szabó László második előadása a politika és hadvezetés kölcsönhatásáról és a hadicélokról. — Magyarország politikailag nem volt felkészatve a háborúra. - Miért Tesztettük el a háborút. Nyiregyháza, november 25. — A Nyirvidék tudósítójától. Szerdán délután 6 órai kezdettel tartotta meg Szabó László katonai főelőadó második előadását a vármegyeháza nagytermében a tárgy érdekes voltához, az előadó minden elismerést megérdemlő felkészültségéhez és a nemes célokhoz mérten bizony — Sajnálattal keli megállapítanunk — nem az elvárható érdeklődés mellett. De ne rekrimináljunk! Azzal ugy sem megyünk sokra. Elég szomorú, ha még ebben az összetartásra szoruló, egymásnak gondolattal, útmutatásokkal való támogatását nagyon nélkülöző világban sem tudunk felemelkedni s ugy látszik, hogy csak akkor érdekli társadalmunk széles rétegét valami, ha a komédiás nagydobját is megütjük mellette. Pedig de szép is volt, szomovttan szép, amint Szabó László fellebbentette a fátylat azokról az eseményekről", amelyeknek súlyosan terhes eredményeit kell szenvednünk. A tegnapi előadáson Szabó László mindenekelőtt összefoglaló vázlatban ismertette az előző előadás anyagát, bemutatta azokat az erőket, melyek a békét és háborút mozgatják. A tegnapi előadásának főtárgyát a világháború és annak következménye képezte. Ezt megelőzőleg azonban történelmi viszszapillantást vetett az európai nagyhatalmak kialakulására, a hármas szövetség, az antant megalkotására s mindazokra a törekvésekre, melyeknek hátterében ennek a reánk nézve szomorúan végződő háborúnak a magva érlelődött meg. Sajnos nincs arra terünk, hogy a mindenkép tanulságos, világos okfejtései előadás részletes tárgyalásába bocsátkozzunk, csupán annyit jegyezhetünk fel az előadás menetéről, hogy rávezetve a hallgatóságot a világháború kirobbanásának elháríthatatlan bizonyosságára, évről évre a német és osztrák-magyar hadvezetés által kitűzött hadicélok feltárásával, mintegy szines mozgókép felvételekben elvonultatta előttünk a háború minden nevezetes momentumait. Mikor a világháború eseményeinek felsorolásával elért a felbomlás szomorú jelenetéhez, felveti azt a kérdést, hol követtük el a hibát, melynek eredménye az összeomlás lett? Itt azután a világosan szemlélő kritikus késével boncolgatja azo'kat a vádakat, magyarázatokat, melyeknek célja e nagy horderejű kérdésnek az eldöntése. Bevallja, hogy külpolitikánk nem ismerte fei azokat a nagy célokat, melyeknek megvalósítására törekedett Anglia, Franciaország és Oroszország. Ha észre vették \oIna külpolitikusaink az antant bekerítő politikáját, lett volna alkalmunk 1908-ban és 1912-ben megelőzni azt egy a részünkről'történő kezdeményező lépéssel hiányzott külpolitikánkbóí a politikai felismerés bölcsessége. Emellett nem tudtunk szövetségeseket szerezni ügyünknek, éppen az előbbiek bői kifolyólag, még a háború előtt, sőt még meglévő szövetségesünket is elvesztettük. A háborúban az ódiumot át keli hárítani az ellenfélre. Ehez nagyszerűen értettek az angolok. Az egész világgal elhitették, hogy ml voltunk a sértő felek. Nem csoda, ha az egész világ ellenünk fordul, mert a néplélek az ítélet alkotásánál nem az értelemre, hanem az érzelemre hallgat elsősorban. De még igy is más lelt volna az eredmény, ha felismertük volna, hogy élethalál harcot vívunk. Nagyőri sokat ártott ügyünknek a mi mindenkori rövidíáto jóhiszeműségünk is. A politikusnak és hadvezetőnek kritikus pillanatokban meglepetésekre kell törekednie. Mit látunk azonban a mi részünkről? 1914-ben junius 28-án megtörténik a sarajevói tragédia. DIADAL MOZGÓ 1925. november 27-én, 28-án és 29-én, pénteken és szombaton 5, 7 és 9 órakor, vasárnap 3, 6, 7 és 9 órai kezdettel: A boldogság tolvaja First National világattrakció 7 felvonásban. — Főszereplók: DORIS KENYON és RONALD BOLMAN. Kísérő műsor i Chaplink úr kalandj

ai és Sicc, a csodalámpás b

urleszk. Jön! Jön! Az elsó minisztertanács csak julius 7-én ül össze. Azután jönnek a jegyzékváltások s hat hét telik el, mikor megtörténik a hadüzenet. Mi lett ennek a következménye? Az, hogy Szerbia teljesen felkészült a támadásra s (mig a német és magyar hadvezetés papíron kiszámította azt, hogy az orosz haderő csak egy hónap alatt készülhet fel, a külpolitikai vezetés nem látta meg, hogy Oroszország készen várja a támadásra alkalmas pillanatot. El kell vetni azt a felfogást, hogy Németországnak Belgiumba való betörése rossz vért szült. — Az angol' felfogás szerint a jog. igazságtalanság nem baj, ha sikerül, csak akkor baj, ha nem sikerül. Eszébe jut-e vájjon valakinek az, hogy szemrehányást tegyen Angliának azért, mert lefog,alta Hollandia hajóit? Ma már bebizonyitottnak vehető tény az, hogy ha nem Németország, ugy Franciaország vonuft volna át Belgiumon. Talán egyike volt a legnagyobb hibáknak az, melyet a belpolitikában követtünk el, amikor az obstrukció küzdött a német éfetét vagy halálát jelentő háború ellen. A német szocialisták már régen a háború előtt küzdöttek a haderő meggyengítésén s ha azzaf egy-két hadosztállyal erősebb lett volna a német hadsereg a marnei csatában, melynek kiképzését éppen a német szocíálisták politikai magatartása miatt nem lehetett teljesíteni, máa fordulatot vesz a marnei csata, de. vele a világháború eredménye is. Még az oroszokkal folytatott breszt-Iitovszki béketárgyalások alkalmával is más eredményt lehetett volna elérni, ha a politikusok megértették volna a hadvezetés, céljait s nem tárgyaltak volna másfél hónapon át. — Nagy hibát követtek eí a német politikusok is akkor, amidőn a német flotta és a búvárhajó harc megkezdése elé akadályokat gördítettek. Először csak korlátozott volt a harc, mely idő alatt felkészülhetett az antant s valóban a korlátlan buvárhajóharc megindulásakor már megtehette a szükséges óvóintézkedéseket. Biráíat tárgyává teszi ezután a békeajánlatokat. Miért nem vezetett egyik békeajánlatunk sem eredményre? Nagy része lehet ebben annak, hogy Czernín Ottokár a békeajánlattal egyidőben foglalkozott a monarchia helyzetével, melyiben meglehetősen fekete színekkel rajzolta meg közállapotainkat. Ez a levél indiszkréció következtében kikerült az antant hatalmakhoz, elképzelhető, hogy milyen hatást keltett. Mig nálunk a csüggedésre, a fegyelem meglazulására vált alkalmassá, ellenfeleink előtt valóságos uj erőforrásává lett. Hozzájárult nálunk a bomláshoz, • hogy a hadiszükségleíek ellátása az állam kezéből különféle idegen elemek, pénzcsoportok kezébe siklott át, a munkás kérdésekben a szocialisták diktáltak s a belpolitika így nem állott a hadvezetés mögött. Franciaországban a defetistákat kivégezték, nálunk a cseh árulók amnesztiát kaptak. Franciaországban, mikor a hadvezetőség fel akarta adni Verdunt, a miniszterelnök és a kabinet tagjai megjelentek Verdun alatt és arra buzdították a katonaságot, hogy tartsanak ki, nálunk pedig, amikor pedig BXmdenkíuels Mtsl koll á Boldogság tolvaját!