Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-11-21 / 265. szám

1S'25. november 21. jvstmmÉK Az olasz kamara tegnapi ülésén megverték a kom­munistákat. Budapest, november 20. (A MTI. rádiójelentése.} Rómából jelenti a Bécsi Távirati Iroda. A kamara tegnapi ülésén Maffi 'kommunista képviselő azt a kijelentést tette, hogy a Mussolini megmenekülése alkalmából rende­zett tüntetés nem fedi a munkásság! érzelmeit. Erre a kijelentésére Farinacchi fascista szenátor, aki a párt főtitkára s aki (éppen a szónok mellett állt, Maffit arcul ütötte ez­£el a szóval: Erre ez a válasz, ha igy beszélnek. Az incidens után mintegy har­Tninc fascista képviselő rátámadt a kommunista képviselőkre s ütlegel­ni kezdték őket. Maffit egv pár fascista képviselő védelmébe vet­te, azonban a túlerővel szemben nem tudták megvédelmezni s mig kifelé tuszkolták az iitlegek zápo­rát zúdították rá. A fascista újságírók a jelenet ha­tása alatt kidobták a karzatról egyik kommunista újságíró társu­kat. A kamara előtti téren a fascista tömeg bántalmazni akarta a kido­bott kommunista képviselőket, a rendőrség azonban megvédve őket, a közeli rendőrőrszobában nyújtott részükre menedéket. Keresik a hatodik világrészt. Két német tudós tanulmány­útja. A hatodik világrész ezúttal nem az Óceánban elsülyedt, mesebeli Atlantisz. A hatodik világrész tu­lajdonképpen* kontinens, amely tényleg meg van és csak felfedező­jére vár. Német, angol és amerikai kutatókból álló bizottság mostaná­ban a legnagyobb komolysággal foglalkozik azzal a tervvel, hogy Kolumbus módjára a hatodik vi­lágrészre merészkedjék. Kriiger Bentsheim német geologus, to­vábbá Klute, a giesseni egyetem ta­nára a szervezői ennek a nem min­dennapi expedíciónak. A két tudós számítása szerint a hatodik világ­rész 1.300 ezer négyzetkilométer kiterjedésű szárazföld, amely egy­részt Alaszka északi partvidéke, másrészt az északi sarok között fek­szik. A térképen ma még Alaszka észa ki tengerpartjától egészen a sarkig csak fehér folt húzódik, ezzel a felírással: ismeretlen terület. Ez a fehér folt a két német tudós sze­rint a föld hatodik szárazföldje. Ezt a szárazföldet halandó em­ber még nem láiía ugyan, a két német tudós azonban szilárdan meg van győződve arról, hogy ez a szárazföld csakugyan létezik. Elmé­leti számítás alapján sikerült bizo­nyítékokat találniok eme hatodik kontinens létezésére. Kriiger és Klute professzorok bizonyos ten­geráramlások természetéből azt a következtetést vonták le, hogy Alaszka és az északi sark között feltétlenül kell valami szárazföld­nek lennie, amely megmagyarázza a tengeráramlások eme sa'játságos módját. Megfigyelte ugyanis a két tudós, hogy az a tengeráramlás, amely az Átlenti óceánból jövet Norvégia és Grönland közt a Sarkvidéki tengerbe torkollik, csak nagy idő­veszteséggel és eredeti irányától teljesen eltérően érkezik meg Észak­amerika szemben levő partvidéké­re és Szibériába. Ezt az időveszte­séget és irányeltérést csak ugy lehet megmagyarázni, hogy az áramlat útközben nagy trapézalaku száraz­földbe ütközik bele. Számításaik szerint az expedíció teljes egy esz­tendőt fog igénybe venni s nyolc elsőrendű kutató vesz részt a válla­latban. Az expedícióra való előkészület két hónapot fog igénybe venni. Grönland északi csúcsáról indulnak el. Mielőtt a felfedező útra indul­nak, hosszabb időt töltenek Grön­landban, hogy az éghajlathoz és az eszkimók életmódjához teljesen hozzászokjanak. A nyolc tudós teljesen az eszki­mók életmódja szerint fog élni, mert az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a jégmezők és a tenger megadják a lehetőségei arra, hogy zsákmányából táplálkoz zanak. A költséges felfedező ut anyagi részének fedezéséről már gondoskodtak. EBBEN A MŰSORBAN MINDENT MEGTALÁL! Szombaton Vasárnap BRAVÚR! IZGALOM! SZENZÁCIÓ! KALANDOS! JUSZA . VILÁG KORUL Hajsaa egy gyilkos után a világ körül. 2 részben 14 felvonásban. A teljes ftlm egyszerre! AZ APOLLÓBAN. Előadások: szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. asEmas jsaBBai^ ^iÉa ia KgB^^ A mai Amerika. A fehérfaj Európában csökken értékében, Amerikában pedig emelkedik, mivel Anglia fél a francia inváziótól, Francia­ország az egykétől, Németország az egység meg nem te­remthetésétoi, az uj világban pedig emelkedik a szellemi képesség, a munkakedv, az erkölcsi és az anyagi töke. Dr. Weis István min. osztálytanácsos előadása. ­Közel két évet töltött felolvasó külföldön és sajnálattal állapíthat­ta meg, hogy Angliában félnek a francia repulőraj inváziójától, Franciaországban az egyke és a frank zuhanása teszi bizonytalanná a jövőt, Németországban nem tud j" kialakulni az egységes politikai né- ' zet, Olaszország sorsát most egy erős kéz irányítja, de a Spanyolor­szág közeli múltja után nem lehet tudni, hogy meddig lesz arra képes, Belgium szintén küzd a munkanél­küliséggel, a kamatok magasságá­val, Oroszország a szélsőségek Ha­zája uj államalakulattal kísérlete­zik, mi magyarok pedig rokontala­nul állunk ellenséges országok kö­zött, amelyek azonban nyögjek a katonatartás terhe alatt. Ezzel szemben Amerikában a fe­hér faj értékben egyre emelkedik, bár Japán haladása és India talp­raállasa a sárga faj előretöréséről tesz tanúságot. Amerika ugyanis nemcsak az európai aranykészlete­ket vonta magához, hanem szel­lemi téren is olyan fejlődésre tett szert az utóbbi 20 év alatt, amelyet meglepetéssel állapit meg min­denki, a?d a mult és a mai Ame­rikát megfigyeli. Lássuk tehát mik Azok a tényezők, amelyek ilyen naggyá tették Amerikát. A háború folyamán jöttek rá az emberek, hogy a kenyérmagvak mennyisége döntő egy állam életében és azt ta­pasztalhatjuk, hogy a 48 államból álló Egyesült Államoknak csak egy állama termel annyi búzát, amely elegendő mind a 48-nak az eltar­tására. A szénbányák zöme, a vi­zierőíelepek sokasága gáz és petró­leum ku.ak jó része Amerikában van és igy olcsó kenyér mellett lehet a munkást foglalkoztatni, akinek segítségére van a csaknem in­gyenes géperő. A mai Amerika nagyságát azon i­ban mégsem az olcsó erőforrások­nak, az arany háboruelőtti oda­özönlésének köszönheti, hanem annak, hogy a gyakorlati életre tanitó 8 osztályú elemi iskolája van, ahoi mindenki legalább olyan képesítést nyer, mint a ga középiskolánk IV-ik osztályában. Itt oltják be az ifjúságba a tudo­mány szomját és örömmel lehet látni, hogy a bolti hetes is szívesen jár esti tanfolyamokra ugy, hogy pár év alatt érettséginek megfelelő képesítése lehet. A bizonyítványok­ra azonban nem adnak ott semmit, éppen ugy, mint a protekcióra. — Ezzel szemben ha megüresedik egy szolgai állás szívesen áll be egye­temet végzett egyén, aki ma sep­reget, holnap azonban segít cso­magolni a segédnek, ami feltűnik a főnöknek, holnapután már kísé­rőleveleket állit ki és könyvelési munkákat végez, azután üzletszer_ zővé lép elő és cégtárs lesz, dé csak akkor, ha van rá képessége, mert itt gyakorlati uton kell a tu­dást beigazolni. Az Egyesült Államoknak van 90 egyeteme, amelyeknek alapját jó­részt Rockefellerek és más nagy, gyárosok rakták le. Emiitett ma .beéri jövedelmének 5 százalékával, és 95 százalékot ad közcélra. A kis­emberek is szívesen áldoznak arra. Egy presbyteriánus kórházat akar­tak létesíteni, amelynek érdekében elsőnek olyan jegyzett 100 ezer dol­lárt, akinek az egész vagyona csak 300 ezer dollárból állott. Egy fél­órás gyűjtés végén meg is bizták a mérnök jelenlévőt az épitész­szel, aki egy hét alatt még a fala­kat is felhuzatta. Az uj világrészben nem ismerik a távolságokat. Sok várost 10 sín­pár köt össze egymással ,s a fo­lyamokon olyan hajók közlekednek, amelyek átrakodás nélkül Európába is átjöhetnek. Az automobil a személyi távolságokat szünteti meg, amelyekből csak Ford 6000 darabot gyárt naponta. Minden hetedik lé­lekre esik ott egy autó. — A rádió korlátlan használata a szellemi kincseket szórja szét. Megkapó az elhalt nagyságok tisztelete. Van­nak szobrok, amelyeken az észa­kiak és déliek háborújának vezetői vannak megörökítve, mert mind­kettőjükben tisztelik azt, hogy a maguk módjuk szerint akarták bol­doggá tenni hazájukat. Több temp­lom van, amelyekben különféle val­lásfelekezetek tartanak istentisztele­teket, mert mindegyik az erkölcsös­ségnek a szükségét hirdetik. A be­vándorlótól csak armyit kívánnak meg, hogy hü fia legyen Ameriká­nak, reális munkával igyekezzék magát fenntartani. A sikkasztok már visszafelé szöknek Európába, mindenkinek a nemzetiségét és vallását tiszteletben tartják tehát, csak a négereket rekesztik ki, mert szerintük a velük való vérkevere­dés dologtalan utódokat eredmé­nyez. A munka hazájában ezt pedig gyűlölik. Az előadó egyszer sem utalt az amerikai felhőkarcolókra, az agyon­csépelt statisztikai adatokra, mert azok már közismertek, hanem ahe­lyett uj adatokat mondott a mai Amerikáról és igy váltig sajnál­hatják azok, akik' elmulasztották ennek a szokatlanul érdekes elő­adásnak a meghallgatását. A sza­badliceum vezetősége iránt is el­ismerésünket fejezzük ki, amiért ilyen tanulságos előadást hozott létre, amelynek során meggyőződ­hettünk, hogy Amerika a kígurulf aranyak révén képes olyan " nagy­nyomást 'gyakorolni az európai ál­i lamokra, hogy azok kénytelenek lesznek az amerikai elvekhez alkal­mazkodni. Az „Erzsébet" leánycserké­szek vasárnapi kultúr­délutánja. A «Nyirvidék>. tudósitójától. A nyiregyházi «Erzsébet király­né® leánycserkészcsapat no^ember 22-én, vasárnap délután 5 orai kez­Ikulturdélutánt tart a- következő mű­sorral : 1. «Erzsébeb>. Irta:, EndrődvSán­dor, szavalja Fábry Pötyi. 2. «Utolsó ábrándok» Palotásy Gyulától, zongorán játssza Molnár j Erzsébet lánycserkész. I 3. Ünnepi beszéd». Felolvassa: | "Ruszinkó Jenőné igazgatónő. | 4. Karének. Énekü a lánycser­ikészcsapat énekkara, vezeti "Papp Ilona csapatvezető. 5. Népdal egyveleg. Cimbalmon játssza Alföldy Lenke leánycser­• 'kész. I 6. «Az árva korona.» Irta:Herczeg' i Ferenc. Előadják: CzimboÜnetz ! Magda és Kádár Matild lánycser­i készek. I - 7. Magyar népdalok a «Turul j cserkészcsapat) zenekara. f I 8. «Erzsébet királyné emléke*' gyermek színjáték 1 felvonásban. Irta: Erdélyi Zoltán. Szereplök A mama — Kuhinka Erzsébet. I Tibor — Koch Stdla. Márta — Decker Teréz. 9. Karének: Előadjak a lánycser-. készek s magyarruhás lányok. Be­tanította Krecsák László ev. kar­nagy. A rend fenntartását Kozák IV .ván főgimn. tanár ur vezetése alatt álló «Szabolcs cserkészcsapat® vál­lalta el. Helyárak: ülőhely 15000, álló­hely 5000 K Felülfizetéseket kö­szönettel fogadnak. i A leánycserkészek által rendezett előadások mindig nagyszerűen szoktak sikerülni sí igy a vasárnapi

Next

/
Thumbnails
Contents