Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-11-19 / 263. szám

jíyírvidék 1925. november 19. | KÖZGAZDASÁG. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara által rendezett gaz­dasági szakelőadások. Beke László előadása a burgonya rákról), a kolorádó bogárról, a bur­gonyavészrffl, a szabolcsi burgonya értékesítéséről. Irta: tolcsvai Bónis Ferenc dr A vicclapok a gazdát egészség­től duzzadó arccal, kövér testalkat­tal szokták ábrázolni, hogy ezzel is kifejezést adjanak annak a nagy jólétnek, melyben a gazdatársada­lom dúslakodik. A gazdatársadalom nagy jólété­ről táplált eme hiedelem azonban a viszonyok félreismerésén alap­szik. Tagadhatatlan ugyan, hogy a há­borús évek alatt a gazdák jövedel­me emelkedett, de nem olyan mér­tékben, mint azt egyesek gondol­ják. A fő gazdasági termények ára piakszimálva volt s ez az ár oly ősz­szegben volt megállapítva, hogy ab­ból a gazda részére a termelési költségek levonása után nem sok maradt. Volt ugyan olyan gazda' is, aki a makszimális árat nem tar­totta be s ezáltal nagyobb jövede­lemre tett szert, ez azonban kivé­telt képezett. Gazdáink nagy része szigorúan betartotta az előirt ára­kat. Egyedül az állatállomány szol­gáltatott nagyobb jövedelmet, de csak a jól beinstruált gazdaságok­nak. Ezt a jövedelmet is a háború előtti nyomorúságos esztendőkben felszaporodott adósságaik törleszt tésére fordították a gazdák. A vicclapoknak a mai gazdát be­esett szemekkel, sovány testalkat­1 tal, üres zsebbel kellene ábrázolni, ha kifejezésre akarnák juttatni mos­tani helyzetüket. Hiába adott ugyanis az Isten jó termést, a gazda annak nem látja hasznát. — A mostani alacsony ter­ményárak mellett ha a gazda kifizeti köztartozásait, alig marad valami pénzecskéje egyéb szükség­leteinek fedezésére amiket vi­szont ínég mindig igen magas áron kell megfizetni. Terményeinek egy részét, külö­nösen pedig a burgonyát a gazda még értékesíteni sem tudja. Kétség­beesetten szaladgál egyik termény­kereskedőtől a másikhoz ahol azt a választ kapja, jiogy a burgonyát elhelyezni nem lehet, vagy pedig oly csekély árat igérnek érte, hogy az még a termelesi költséget sem fedezi. Könny szökik a gazda szemébe, ha arra gondol, hogy terményét — melynek előállítása körül oly sokat fáradozott, igy kell elkótya­vetyélni. Ilyenkor érzi, hogy meny­nyire gyámoltalan s elhagyatott. — Ebben a nagy óvatosságában fo­gadkozik is, hogy ezután megtart­ja mindazt, amiről a gazdasági ve­zető körök oly sokat beszélnek. A veszély elmultával azonban ismét feledésbe megy minden, s mindenki megy a maga utján. A'Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara és a szabolcsv'ármegyei 'gaz­dasági egyesület vezetőségének aj­kairól de sok jó tanács elhangzott már! De sokszor emlegették a gazdatársadalom szervezkedésének a szükségességét, az együttes fel­lépésben rejlő hatalmas erőt! Mindhiába, a gazdák nem igye­keznek gazdasági egyesületünk tag­jai közé, hogy ott tömörülve s mindent megbeszélve segítsenek magukon. A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara és a Szabolcsvármegyei Gaz­dasági Egyesület minden eszközt felhasználnak arra, hogy a gazdák közönyét megtörjék s érdeklődésü­ket felkeltsék. Ezt a célt szolgálják azok a gazdasági szakelőadások is, melyeket a kamara, a szabolcsvár­megyei gazdasági egyesület felkéré­sére városunkban tart. Ezen előadások sorozatát novem­ber 8-án, vasárnap délelőtt Beke László gazdasági tanár kezdette meg, nagyon értékes s tudományos fejtegetésével. ' Előadásának tárgyát a burgonya­betegségek képezték s ennek során nagy szaktudással beszélt a' bur­gonya legveszedelmesebb kártevői­ről, a kolorádó bogárról, a burgo­nya rákról, a burgonyavészről s más betegségekről. Beszélt továbbá a burgonyának legnagyobb szabol­csi betegségéről — az iizlettelen­A burgonyarák és a kolorádó bogár veszélyességének tudata ar­ra késztette a m .kir. kormányt, hogy törvényjavaslatot készítsen ezen burgonya-ellenség behurcolá­sának és tovaterjedésének a meg­gátlására. A javaslat kész van s rövidesen törvény lesz belőle. A burgonyarák. Ezen betegség kezdetleges stá­diumában csak a rügyek táján lát­hatunk apróbb, összefüggéstelen barnás, varas sebhelyeket, melyek azonban erősebb fertőzésnél, vagy a betegség intenzivebb pusztításai­nál az egész gumót szivacsos tap­lószerü, torz tömeggé változtatják. A burgqnyaráknak egy gomba­faj az okozója, mely a talajt annyira megfertőzi, hogy a termelést 5—6 évre is lehetetlenné teszi. Magyar­országot a burgonyarák hazájának tartják s ezen oknál fogva még ma is gyanús szemmel néznek reánk. Ez a téves felofgás onnan származik, hogy egy magyar tudós, Szilberszky Károly foglalkozott először a burgonyarák betegséggel tudományos alapon. Ezen balhiedel met a propaganda minden eszközé­vel meg kell cáfolni, hogy a kül­földi kereskedők bizalmát meg­Németországban, Csehország­ban, Hollandiában és még más or­szágokban is él van terjedve ez a betegség. Németországban 1922­ben 106 kerületben 422 községben volt burgonyarák. (Folytatjuk.) Sxerda CsúfóHó k Péntek Újdonság! Itt először! Hagy bemutató előadási A RÉGI JÓ BUDAPEST Revü operett 3 felvonásban. Teljesen uj díszletekkel! Megváltozott a szőrmedivat. Kanári szinli szőrméket hoztak di­vatba. — Váratlanul divatos leti az amerikai opossum is. A «Nyirvidék» tudósítójától. Az ősz beálltakor beszámoltunk arról, hogy az idei szőrmedivat hogyan alakult. Ugy állt a helyzet akkor, hogy a tavalyihoz képest a párisi és bécsi divatdiktátorok a hölgyek - vagy talán inkább a férjek örömére — változatlanul hagyják a divatot. Ugy látszott, hogy ez meg is marad egész idé­nyen keresztül, most azonban több­féle, egészen váratlan változás állt be a szőrmepiacon. Rendkívül felkapták a kanári színű szőrméket, ugy a világosab­bat, mint a sötétet. Hasonló megle­petést keltett az is, hogy az ameri kai opossum, amelyről a szezon ele­jén azt tartották, hogy az idén nem fogják viselni, annyira divatba jött, hogy a szűcsök nem győznek be­lőle eleget rendelni. Általában ugy látszik, hogy a világos szőrmék dominálnak a divatban, bár a sealskin, biberett, patagóniai barna és szürke bőrök, melyek szintén élénk keresletnek örvendenek. Slá­ger cikk lett az ausztráliai oposum a. natúr valabis, a szürke és barna bárány. Sokan viselik újra a per­siát is. Megállapítható ugyan, — hogy mindenféle szőrmében na­gyobb a kereslet, mint például ta­valy, még a karakul is divatba jött. A vadmacskát csak kabátokra használják, de vásárolják a zebra kamint is. Ami a szőrmék árait illeti, ha­tározottan bizonyos olcsóbbodás mutatkozik. Most már 3 millióért is lehet kapni szőrme bundát, boát pedig 80 ezer koronáért. ­Női báránybőr bekecset másfél millióért adnak, gyermek kabátot pedig már 750 ezer koronáért le­het kapni. Jellemző a szőrme divat fejlő­désére, hogy az idén sokkal többen prémeznek házilag is. Ennek talán az is az oka, mert 65 ezer koro­náért már bőröket lehet kapni és igy még szegényebb nők is premes kabátot viselhetnek. Valószínű, hogy az idén már a divat nem fog megváltozni, mert a jelek ugy mutatják, hogy az idei divat kiforrta magát. Ügyes és agilis, jómegjelenésü ÜZLETSZERZŐK felvétetnek! Cím megtudható a kiadóhiva­talban. 6867-1 HÍREK. 1 KIS NAPTAR : November 19. Csütörtök. Róm. kath. Erzsébet asszony. Gör. kath. Abdiás próf. Prot. Erzsé­I bet. Váro si Színház Régi jó Budapest Páratlan bérlet 11. (8 órakor., Apolló-Mozgó : A navarrai tán­cosnő, egy igaz szerelem regé­nye, Petrovich Szvetjszláv és Asta Nielsen főszereplésével és A nimolista, burleszk, Fox­hiradó (5, 7 és 9 órakor.) Diadal-Mozgó ! Sursum corda, a szerelem hajótöröttéi, szinmü 7 felvonásban és Chang-Chang, a singapurei ördög, titokzatos történet 6 felvonásban (5, 7 és 9 órakor.) Városi gőzfürdő: nyitva (férfiak­nak.) Vármegyei Jósa-Muzeum : nyitvn 9—1 óráig. Egész héten át az Osgyáni é» Ti­rök-gyógyszertárak Wfcnik éjjeli szolgálatot. EGY HÁZ KELLENE. Egy kunyhó féle ... Odon, bús pa­[rányi, ajtaján épp, hogy betehessen járni. a kicsi tetőn, furcsa, barna kémény állna bátran az /sten felé nézvén. ' Gyászba járnék. Nem kéne sohse [ivendég, ugy éhiék ott, mintha mindig te [metnék. Egy lány-arcot is a szivembe zárnék S haza osonnék, mint egy szürke ár­inyék. 6' egy csillagtalan, esős éjjel ottan adnám ki lelkem árván, elhagyottan HARRY MARTON. — Felosztó.ták az utód­államok adósságait. Az utód államok konferenciája, amelyen a háború előtti adósságok felosz­tásáról tárgyaltak, befejeződött. Tegnap már alá is inák a dele­gátusok a s2erződest, csupán a román delegátus kert haladékot, hogy az aláírásra a kormányá­tól felhatalmazást kapjon. A szer­ződés ugyan kimondja, hogy min­den államnak joga van december 15-ig visszavonni aláírását. Ma­gyarországra az aranyjáradékból 242'8 milno forint esik. — Állami kedvezmény a do­hánytermelöknek. A dohány termesz tés tejlesztése érdekéhen a pénzügy­miniszter az újonnan jelentkező dohánytermelők és azok részére, akik meglévő dohányterületüket növelni óhajtják, beruházási hitelt engedélyezett. A dohányültetési te­rület kiterjeszthetése céljából a pénzügyminiszter dohány termelési beruházások létesítésére megfelelő hitelről gondoskodott. E hitelből a dohánytermelésre újonnan jelent­kezőknek és azoknak, akik ültetési területüket szaporítani akarják, be­ruházási kölcsönöket folyósít. A do hánytermeléssel már foglalkozók­nak a beruházási kölcsön csak any­nyi hold után fog engedélyeztet­ni, ahány holdnak megtelelő uj be­ruházást (száriiópajtjítj kénytelen a termelő a szándékolt terület sza­porításából kifolyólag létesíteni. A beruházási kölcsön ugy az uj je­lentkezőknél, mint a többletet ké­rő régi termelőknél kat. holdan­ként 7.500.000 koronában van megállapítva. A beruházási kölcsön csak azok részére fog engedélyez­tetni, akik legalább 1U évi flohány­termelésre kötelezik magukat.

Next

/
Thumbnails
Contents