Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-11-18 / 262. szám

ijlregyháza, 1925. november 12, * Csütörtök XLTI. évfolyam, * 257, gCEODEii utoljába!! nyoBos Tm mm B ML.#ilt az évad nagy szenzációja JZ Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor Az 5 órás előadások félhelyárakkal. A Nyíregyházi Városi Dalegylet tánccal egybekötött hangversenye. (A „Nyirvidék" tudósítójától.) A szezon egyik legkiemelkedőbb, nagyszerűen megrendezett hang versenye és mulatsága lesz a november 21-én szombaton a Korona-szálló nagytermében. Hogy minél impozánsabb és fényesebb legyen, Debrecen város első dalárdáját látja vendégül a Városi Dalegylet, sőt a Debreceni Városi Dalegylet elsőrangú számokkal fog közreműködni, emelve az est teljes sikerét. £ Lázasan folynak az előkészületek, az érdeklődés mind nagyobb s szélesebb körben megnyilvánuló s egy kellemes est reményében az egész város intelligenciája készül a Városi Dslegylet hangversenyére. A részletes műsort holnapi számunkban közöljük, melynek művészi összeálliíása garanciát nyújt, hogy egy nagyszerűen sikerült hangverseny számaiban gyönyörködhetik a közönség. A meghívók már elmentek, a meglepően olcsó helyárak lehetővé teszik, hogy akik szeretik a szépet, a művészit, ott lehessenek és meghallhassák Városi Dalegyletünk nívós énekszámait. (Fre) (*) Eddig legjobban bevált, sok elismerés tanúskodik róla, a Blumbergnél készülő csipőformáió 65, melltartó 45 ezertől feljebb . (*) Rémes öngyilkosságot követnek el patkányai, ha megveszi az Agrária huskonzerva patkányirtószert. Kapható gyógyszertárban, drogériában és a késznőnél: Standard, Budapest, Kossuth Lajosutca 14. r Illatszert is pipsreetkkef finomat olcsón csak A DIVINÁBAN lehet kapni. Zrinyi Ilona-u. 9. 6349-V Reflexiók. Egy színházi este után. Halljátok emberek? Itt kell «Valaminek» lenni: megtelt a szinház. Nem operett, nem heje-huja, nem pikantéria; lám: élő-eleven/ emberek mozognak a színpadon; nem bábok, nem suhanó sziluettek, hanem egy-egy darab eleven válóság. Lám érdekel minket az £Iet, a küzdelem, a könny s ahogy vájkál egyik ember a másik szivében; véresek az ujjai, kéjes a kéL szeme s a másik, szegény, lihegve, megirtózva elnyúlik a földön. # Milyen hitvány,, milyen senki lett egyszerre az «ember». — Kinjai ott gyűrődnek az arcán, vonaglanak kitárt ujjaiban s megbotlanak tehetetlen öklében. Éppolyan gyászosan, siralmas fetrengéssel kapaszkodik, hogy újra legyen, bízzon és remélkhessen, akár a legparányibb féreg. Ember! Láttad magadat ott a színpadon? Vannak pillanatok, mikor semmit sem érzel magad körül, csak a magad kis élete pislogó mécsét őrzöd, hogy, ki ne aludjon. A legszikrázóbb fáklya, a legsugárzóbb nap is elhomályosul a saját kis pislákoló mécsed mellett. * Egy képet fest Pásztor, a Kapzsiság telhetetlen markát, undorító röhejét, frivol, ostoba vihogását. S a kifosztott? Milyen bárgyú, milyen szegényesen összeroppant, mégcsak — nem is sajnálja az ember ! Ez a negyedik képe a Magnetic-nak. A tengerészek. A hajótörött utas. * A harmadik kép, az... egyszerűen szép! Egy asszony, akinek a lelkében minden összeomlott. Szegény kis «£va», aki megveti a férfit, azt a lényt, akiért teremtetett. Ott megkeltett éreznünk, hogy Wein inger Ottó pesszimisztikusan analizált, hitvány nőjénél is van hitványabb, alsóbbrendű: a hitvány férfi. S milyen szépen beiszélt ott az a három ember! A nyugalom; a csönd meleg érzése röppent a nézőtér felé s egy könny lobbant befelé, a lelkünkbe: jó lenne nekünk is elmenni egy szigetre a békét és derűs egyszerűséget megkeresni. Aztán ott felállítani egy — rádiót s azon át hallgatni a távoli tülekedés lármáját. Kiáltani egyet: halló! önök még mindég harcolnak, egymás szemét vájják, egymás szivét tépik, egymás kenyerét rabolják? Halló, halló! Akkor csak maradjanak ott! Nekünk csak itt jó a szigeten, a kunyhóban, a csöndben, ahol a vihart nem mi okozzuk, hanem a tenger, a hatalmas, az óriás! Halló, halló! Ha lármáznak, csak maradjanak ott! A mi lelkünket föl ne borzolják! Koppány Böske és Földessy Géza szeiiden, könnyesen elbúcsúznak. Medgyessy Erzsi ott hullajtja feléjük egyszerű, regényes izü, boldog szavait. Pardon. Elfeledtem. Nem ők azok. Ők most Helén, Mister Norton és Kühne asszony. Csak ők azok, akik elénk hozták a három embert. * Igaz: a tánc! Erről nem szabad megfeledkezni. Uj tangót mutatnak be Harcos Irén és Kőrössy Zoltán. Valami diadalérzés zendül fel bennem! Lám, lám! Amit én szoktam érezni, hogy minden, ami van: a dal, a tánc, a mozdulat, a divat, a fej tartás s az egész, amit ugy, hívunk: modern, nem a véletlen müve, sem akarattal előrángatott, vagy előre megfontolt szándékkal megkonstruált valami, hanem a kor, ezen kor emberei ezt *• élik ki önmagukból! ösztönösen ala kul ki belőlünk s mindannak, ami van, a kubizmus ,az expressionizmus előre vetette sugarat. Azok a «fanatikus tulzók» előre megérezték azt, ami most a lelkünkből kinő, mozdulatainkból kibomlik s diadalmasan végigsuhan a világon: a szögletek uralmát a formában. — Harcos és Kőrössy tánca: háromszögek ide-oda lendülése volt, kisebb-nagyobb háromszög, trapéz, egymáshoz simulása. Ahogy térdük előre feszült, ahogy a két lábuk feje összeért, ahogy álluk előrenyúlt, ahogy karjuk egymáshoz igazodott: minden, minden: szög! Mintha tagjaikban ugy úgynevezett «colstok» cil^-cakkos szögletes görbületei elevenedtek volna meg a zene ütemére. S ez az, amit az utcán is látunk a modern nőn: haja azárcába szögellik, éles vonalat rajzolva bele, vállát fiúsan, szögletesen tartja, állát előre nyújtja, karja, csuklója, ujjai mind szög alakban lendül. * Még valamit: ott volt az utolsó jelenet, a «szép». A megbocsátás, a beismerés, a lemondás. Ennyi nagyszerű emberi érzés együtt! — Szinte alig lehet elviselni. Nem birjuk meg. Mikor éri meg a nagy humanista, hogy a valóságban ilyet lásson? Olvastátok-e kortársaim Mikszáth: Galamb a kalitkában c. müvét? Hogyne olvastátok volna! (Aki nem olvasott el Mikhászthtól mindent, az megérdemelné, hogy analfabéta legyen). Nahát abban van ilyesmi. Ott találkozunk vele, a nagylelkűvel, az EmberrelDe — Mikszáth emberei — négyszáz évvel ezelőtt éltekéi Ezek — én azt hiszem — négyszáz év múlva fognak élni! Talán pesszimista vagyok. A szinház, mint irtam már, megtelt. Nem csoda. Művészek játszót- ': tak a színpadon. — Ott játszották, j szenvedték, megvetették és fölemel- j ték ezt a furcsa, örök vajúdást: az : életet. S még csak azt sem kérdez- , ték meg, hogy miért ilyen? S ha . ilyen: akkor miért adatott? zol-e nekünk is valamit ? En azt hiszem, hogy mindenkinek hoz ! Ezt a két szép színházi délutánt meg egész bizonyosan elhozza ! (fre.) — AZ ÉPÜLŐ ZSIDÓ KORHÁZ JAVÁRA DECEMBER 1-ÉN RENDEZENDŐ HANGVERSENYEN Dr. HEVESI SIMON FŐRABBI ELŐADÁST TART. 1 HIREK. 1 KIS NAPTÁR : November 18. Szerda. Róm. kath. P. és P. b. f. Gör. kath. Plátó és Rom. Prot. Ödön. Izr. Kiszler R. Kh. Váro

si Szinház .• Régi jó Budapest Bérletsziinet. (8 órakor.) Diadal-Mozgó ! Sursum corda, a szerelem hajótöröttéi, szinmü 7 felvonásban és Chang-Chang, a singapurei ördög, titokzatos történet 6 felvonásban (5, 7 és 9 órakor.) Apolló-Mozgó : A navarrai táncosnő, egy igaz szerelem regénye, Petrovich Szvetjszláv és Asta Nielsen főszereplésével és A nimolista, burleszk, Foxhiradó (5, 7 és 9 órakor.) Városi gőzfürdő: nyitva (férfiaknak.) Vármegyei Jósa-Muzeum : nyitva 9—1 óráig. Egész héten át az Osgyáni és Török-gyógyszertárak tartanak éjjeli szolgálatot. ŐSZI ESŐ. 'fi < Ezer csepp hull az őszi tájra ; víz, víz... sár, sár ... de szorríorjí, nézni kLa könnyes ablakon, hogy dúl a csendes háború a kerlbenn. Az őszirózsáknak fagyott szirmát eső veri, hullnak a szirmok és levelek, eső a sárba beveri T. Stima Ilona. I az,ősz virágát és emlékét Mikulás!!! Előadás a Városi Színházban a nyíregyházi szegény konyha javára, liss Alma Schrottky rendezi az előadást. Katonazene kísérettel. (A »Nyirvidék« tudósítójától.; — Mi kell a gyermeknek ? Mese, dal tánc, melyekből bájos frisseség sugárzik, hogy minél kevesebbet lásson a »ma« vad tülekedéséből, a harcból, melyben egyik ember a má sik rovására akar felemelkedni, a másik szive véréből örömet kovácsolni a maga számára. Sok-sok gyermek fog felvonulni s kedves mókával, színesen röpdöső táncokkal, édes csengő hangjából vidámságot szór a megjelenők arcára, feledést egy-két órára, drága, meleg narkotikumot, mely manapság kell, hogy lelkünkbe hulljon, hogy igy megpihenve lépjünk újra ki a valóságba. Mese, álöm, dal, tánc : mind feledtető, vidám dolog, szebb — jaj, százezerszer szebb, — mint ez a nagy, zugó, rohanó Élet ! Az előadás dec. 5-én és 7-én délután lesz, délután 4 órakor kezdődik, hogy a drága kicsikék ne fáradjanak el/tnert ami délután játék, este álmot rabló munka lenne s irthatna a kicsinyek mindennél drágább egészségének. • Milyen szép lesz : Drága, fehér, szakállú Mikulás bácsi, vájjon ho— a, víznek st'gií a szél — I^ a hegy mögül már idekészül ajiideg, a gondterhes tél. ! OROSZ IV.AN. — Jenő napja. Tegnap Jenő napja volt s ebből az alkalomból a | helybeli postahivatal személyzete és > tisztviselői kara meleg ünneplés| ben részesítette Uzoni Jenő fő\ felügyelőt, a hivatal főnökét, akit í a város vezető férfiai közül is töbj ben kerestek fel gratulációval . ! — A Szentév utolsó zarándoklata. A VII. Országos Nemzeti Zarándoklás a Szentév befejezése alkalmából a Szentkapu bezárásával kapcsolatos fényes ünnepségekre fő pásztori vezetéssel 1925. december l6-án, 17 órakor indul Budapest Délivasut állomásról s Kotoripán, Postumián, Triesten és Mestrén át december 17-én 18 óra 15 perckor érkezik Bolognrába. Bolognából indulás december 18-án 14 órakor, érkezés Firenzébe 17 óra 40 perckor. Firenzében a Dómot, a Battístériót, San Lorenzo, Sancta Groce, Sancta Maria Novella templomokat, az Uffizi és Pitti képtárak világhírű gyűjteményeit, a Palazzo Strozzit, a Ponté Vecchiót, a Boboli kertet és a város egyéb nevezetességeit tekintik meg. Firenzéből indulás december 20-án 13 óra 25 perckor, Rómába érkezés .18 óra 55 perckor. Itt a Szent Péter templomban lefolyó fényes pápai ünnep ségeket, a Szentkapu bezárásának fenséges szertartását, a pápai