Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-11-11 / 256. szám

jtósiDÉÉt 1925. november 11. Közutaink. Az ország gazdasági életében egyik legfontosabb kérdés a közutak kérdése. Ipar, kereskedelem elválaszthatatlanul összekapcsolódnak hatásaikban és eredményeikben a közlekledés problémájával. Azonban nemcsak az a fontos, hogy egy ország vasutjai legyenek kiépítve, de nagyon fontos az is, hogy közútjai rendben legyenek. Hiszen annyi vasutat ugy sem

1 lehet épiteni és üzemben tartani, hogy minden kis falunak jusson a kultura e nagy áldásából, arra azonban a lehetőség határai között törekedni kell, hogy a falvak egymás között jó közutakkal legyenek öszszekötve. Bizony Magyarország nem nagyon dicsekedhetik azzal, hogy közutai valami fényes karban lennenek. A háború előtt pedig áldoztunk amennyi erőnkből tellett, de a háború és az azt követő események vis majorja megakadályozta az országot abban, hogy közutait rendben tartsa, mint az kívánatos lenne. Pedig ismételten hangsúlyozzuk, ez nagyon-nagyon fontos kérdés. Mert hogyan juttassa el egy falu a terményei^ a nagyobb gócpontokba, ahonnan azután a vasút elszállítja oda, ahova kell, ha kora ősztől késő tavaszig íz utak annyira feláznak, hogy az állati igaerovel való közlekedés lehetetlenné vált. Tudunk eseteket, amikor egy-egy faluból ebben az időszakban alig mozdulnak ki az emberek, nem ugyan lustaságból, hanem mert nem képesek kimozdulni. A tanyákról jobb nem beszélni, a dülőutakon feneketlen sár a vigasztalan reménytelenség fogadja azt, aki meg akarja közelíteni, vagy aki valahová indulni akar. Épen ezért üdvözöljük nagy örömmel azt a hirt, hogy a kormány három esztendőre terjedő, utépitési programmot állított össze, amelynek keretében meg fog történni az utaknak kövei való burkolása, olyan községeknél, ahol nagyobb a forgalom, mindaddig pedig mig az ilyen utakat kőburkolattal nem tudják ellátni, olajjal fogják öntözni, amely' leköti a port s esős idő esetén gátat vet a sár képződésének. Csonka országunknak tinyagi erejéhez mérten, sőt azon felül mindent meg kell tenni közutaink mennél jobb karbantartására, mert ez nemzeti érdek. Mennél jobb a közlekedés, annál inkább kapcsolódhatik bele a legkisebb falu, a legeldugottabb tanya is, a nemzeti életbe s az a munkatömeg, lamit a dolgos kezek, produkálnak s amely hasznos termények alakjában jelentkezik, nem vész el kihasználatlanul a sár megközelíthetetlen barrikádjai mögött. Franciaországtól vehetnénk példát, ahol a közutak talán a világ legjobban karban tartott ilyen intézményei. Igaz ugyan, hogy a francia közutak kiépítése már jó régen, körülbelül a francia forradalom idején vette kezdetét s folytatódott Szinte szünet nélkül napjainkig. Mi ilyen közút, kultúrával nem rendelkezünk, ez azonban nem azt jelenti, hogy ne törjünk az ideális állapotok felé, mint végső cél felé. Ezért kívánunk szerencsét a kormány ilynemű programmjá<hoz s kívánjuk, hogy a közutak 'kiépítéséhez községeink ugyanolyan megértéssel járuljanak hozzá, mint amilyen jóakarattal a kormány igyekszik rajtuk ezzel a programj mai segíteni. A falvak népe meg ( • fogja látni, hogy milyen áldást je- í anyagi és erkölcsi feltételeit 'lent majd rájuk nézve egy jól kiépített úthálózat s hogy mennyire megváltoztatja, megjavítja életük . _ az, hogy ilyenmódon belekapcsolódhatnak a világ folyásába.' DIADAL. MOZGÓ 1925. évi november hó 11-én, szerdán 5, 7 és 9 órai kezdettel: | CSAK EGY NflP!~j történt az éjjel Kalandor történet 6 felvonásban. — Főszerepben: HARRT PIEL! [] G D G U Kisérő műsor: [j G 0 0 G A hiszékeny Béni bácsi G ti [] [] ti burleszk. [] [] D D ü JON: JON: Barbara La Marral: Az örök város! Constance Talmadge

^ Házasság határidőr

e | Nyírbátor nagy lendülettel indult meg a kulturális és gazdasági fejlődés útján. A városi kölcsönből gimnáziumot, modern szállodát és vendéglőt épít, fejleszti villanytelepét és tovább folytatja az utcák aszfaltozását. A «Nvirvidék» tudósitójától. A «Tiszántuli Ipar és Kereskedelem» irja: Annak idején Nyirbáior nagyközség — Szabolcsmegye keled részének eme immár várossá fejlődő nagyközsége — is lépéseket tett hogy az úgynevezett városi kölcsönből megfelelő részt ő is kaphasson. Ha a kölcsönhöz hozzájutni sikerül, akkor azt a község vezetősége hasznos beruházásokra fordítja. Mindenekelőtt felépíttet? a gim" náziumot, amely mintegy központja le^z a vidékről odase" reglő tanulni vágyó diákoknak, másodszor pedig egy mai kor igényeinek megfelelő modern vendéglőt és szállodát épít nagy idegenforgalmának ellátására. Mondanunk sem kell, hogy fentiek megépítése mennyi iparos- és munkáskéznek ad kenyeret és ha készen lesz, mennyivel előbbreviszi Nyírbátor várossátételét. Nyírbátor különben halad a korral. Meglepi az embert, amint az állomásról bemegy, az aszfaltjárda, emeletes és tornyos községháza és több emeletes magánépület és villanyvilágítása. Baloghy László főjegyző ur volt szíves még munkatársunknak megemlíteni, hogy a nagy kölcsön lejöttéig egy 150—200 milliós otthoni kölcsön felvételét tervezik, amelyből a villanytelep fejlesztését és az aszfaltjárda fokozatos kiegészítését valósítják meg. A hiteligények kielégítése a bankok által — sajnos — nem elégséI

ges. Nem lehet annyi pénzt öszszehozni, amennyi az összes szük, ségletet fedezni' tudná. Ami kölcsönt 6—8 hétre biztos helyre kiadnak, az lejáratkor nem folyik be, hanem uj meghosszabbítást kérnek és csekély mértékben törlesztenek. Pedig csak 1—5 millió koronás kölcsönökből kellene naponta 50— 60 millió az iparnak és kereskedelemnek. A kereskedő már nem is árujára venné fel a pénzt, hanem egyéb vagyonfedezetre. Egy tény érthetetlen sok vidéket bejárt emberek előtt, Nyírbátorban nincs ipartestület, holott 300 iparos várja annak létrejöttét. Kérelmezték már hónapok óta és valahol a hivatalos uton megakadt. Talán most újból készülnek utána nézni és a megalakulást megejteni, működését megkezdeni. Kellene is már egy összetartó szerv, mivel igy szervezetlenségükben általános a panasz, hogy * a nagy adózás miatt tönkremen nek, eladott portékájuk helyett ujabb nyersanyagot venni nem képesek és több iparos készül iparát beadni az elviselhetetlen terhek miatt. Legnagyobb baj azonban, hogy a vidék nagy burgonyatermő vidék lévén, az most a nagy áresés miatt jóformán eladhatatlan és ez A tény az ,amely visszatartja a gazdádlkodót a vásárlástól és ez ránehezedik ólomteherként az iparosés kereskedőtársadalomra. (*) A világhírű KORÁNYI KÁMFOR KRÉM kapható minden ? szaküzletben. 26x A debreceni Városi Dalegylet hangversenyt rendez Nyíregyházán. A «Nyirvidék» tudósítójától. Debrecen és Nyíregyháza városi dalegyletei nyújtanak egymásnak november 21-én testvéri jobbot, hogy felfrissítsék és megszilárdítsák azt a jóviszonyt, amely már több évtizede fennáll a két szomszéd határváros e két dalárdája között. A mi Nyíregyházi városi dalegyletünk fényes és örökké emlékezetes ünneppé akarja avatni ezt a találkozót a debreceni testvérek számára és ezért minden lehetőt el fog követni, hogy városunk társadalmának a múltban is oly impozánsan megnyilvánult, támogatásával el is érje ezt a célját. A Debreceni Városi Dalegylet immáron 63 éves, igazán dicsőnek mondható múltra tekinthet vissza. A mi európai hirüvé vált budai dalárdánk még gyermekcipőben tipegett, amikor a Debreceni Városi Dalegylet már külföldön szerzett hirnevet a magyar dalosügynek. — Belgrád, Konstantinápoly, Kis-Ázsia Lemberg, Szófia még a háború előtti jó időkből ismerik a debreceni magyarok csodáshangu dalárdáját, amelynek több, még ma is működő tagja azokkal a külföldi kitüntetésekkel fog közöttünk megjelenni, amelyeket ezeken az idegen országbeli hangversenyeken nyert. A két testvérdalárda közös hangversenye a Korona nagytermében lesz november 21-én, szombaton este. A hangversenyt tánc fogja az aranyifjúság számára vonzóbbá tenni. Miután a debreceni dalostestvérek szombat éjszakai elszállásolása a mi kötelességünk, ezért felkéri a mi városi dalárdánk vezetősége városunk áldozatkész közönségét, hogy egy-két debreceni dalost egy éjszakai szállásra elvállalni szíveskedjék. (Csak ugy zárójelben jelezzük, hogy sok közöttük a házasodni szándékozó fiatalember is.) — A szíves felajánlásokat dr. Vietórisz István városi főügyész úrhoz, a Városi Dalegylet elnökéhez kérjük. (*) Hajtókocsit legszebbet csak Arnóczky budapesti kocsigyár készit. Kapható Miholetz kocsigyártónál Nyíregyházán. 3x Harisnyák w minőségben nagy választékban legolcsóbban kedvező fizetési feltételekkel is JUGtödlL d. Kállói-utca2. Ajegszebb bútorokat mr legolcsóbban Suhanssz Lajos bútorgyáros kárpitos és butorárucsamokában szerezheti be. Nyíregyháza, Gör. kath. parochia. Hajlított székek nagy raktára. Nagy szőnyegrak ár. 5275-13 Csak kétszer! Szerdán-csütöríökön a *z*tnzftCió<? sikert aratott Csak kétszer! i Figyelem! Szombaton délután 1 nagy gyermekelőadás! ! Kecske Pepi. — Hlntáslány. — Hüvelyk Matyi az óriások között, f * BfeöB wm H • :c| i Figyelem! Szombaton délután 1 nagy gyermekelőadás! ! Kecske Pepi. — Hlntáslány. — Hüvelyk Matyi az óriások között, f