Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-11-10 / 255. szám

jsíyíkffldék Bsrnolík Nándor í!r. be-zíds Az idő már igen előrehaladott volt, amikor Betnolák Nándor dr. volt népjóléti miniszter emelkedett szólásra a jelenlévők általános éljenzése mellett, mégis a legnagyobb figyelemmel hallgatták végig a,magas koncepciójú, nyugodt tónusu beszédét. Elöljáróban a Széchenyi-emlékünnepről szólt, amelynél nagyobb ünnepe az országnak nem, lehet. — Széchenyi volt az, aki. egy gazdasájgilag leromlott országot felemelt a sülyedéséből. Ma is erre van szükség, és megteszi, aki szereti a hazáját és azzal egy: szereti a gyermekeit, az ország jövőjét. Evégből egy táboriba kell egyesülni minden igaz magyarnak. Mi is e célból vagyunk most együtt — mondja. Politizálnunk kell, mert ha mi nem politizálunk, bennünket nyom el

1 a politika. Keressük azt, mi módon leiliet Széchenyi nyomdokába lépni., A régi politika, amely közjogi harcokban merüli, ki, kiélte magát, mert ma társadalmi és közgazdasági politikára van szükség. Anyagi jólétet keli teremteni, amely eltünteti az égető elégedetlenséget és meggátolja hogy a jövő nemzedék satnya legyen. Ma két erő küzd egymással a gazdasági élet terén. A régi liberalizmus, amely a kapitalisztikus gazdasági állapotokhoz vezetett és a szociáldemokrácia. Az első a szabadversenyt hirdette tetszetősen, hogy aki erősebb, ügyesebb/az jólétet teremthet magának, holott az igazság az volt, hogy a ravasz, a számitó mérhetetlen tőkét halmozott fel. Ezeknek sohsem volt kellő érzékük a nemzet általános érdekei iránt. Nagy ellentét fejlődött ki szükségképpen; erre jött a szociáldemokrácia, ameiy homlokegyenesen ellentétes amavval és a,'tökét a magántulajdonban megszüntetni akarja. Miért legyen minden! földi jó a jtőkéé, a tőkéseké ? — igy gondoldott — amikor mi dolgozunk, és mi többen vagyunk. Összefogunk, •proletárok és elvesszük a tőkét magunknak. A nagytőke immorális viselkedése is nagyban szította ezt az ellenáramlatot. Oroszországban siIkerült is. Nálunk csak időlegesen. És mit látunk ? ? A világ egyik leghatalmasabb birodalma, Oroszország, ma tönkre van téve. Galicin herceg beszélte sirva nekem, hogy egyetlen keresztény orvost nem hagytak élve Oroszországban, mind legyilkolták, pedig az orvos nem poütíziál, hanem a köz javára dolgozik a legszociálisabb mértékben. De minden keresztény intelligens embert is legyilkoltak, mert erkölcsi erejüktől féltek. Milliókra rúg ezek száma. Ilyen gyilkos eszközökkel egy boldogabb, szebb, tökéletesebb világot teremteni nem lehet. A kommunizmus is ép ugy csődöt mondott tehát, mint a liberális kapitalizmus, mert mindkettő szélsőséges. Nem igaz az, hogy a szociáldemokrácia és kommunizmus kettő, nem, egy az, mieii , alapdogmája mindkettőnek az, \ hogy a magántulajdont meg kell { szüntetni, a vallást magánüggyé ; kell tenni, vagyis más szóval ki l kell pusztítani az emberek lelkéből < szivéből. Az eszközök válogatásában sem különböző. Hiszen az, ami kor Olaszország megmentője, Moussoiini ellen géppuskát szegeztek egy ablakból, amikor beszélt, a Stürgh, Tisza meggyilkolása, a Seypel elleni merénylet nem véletlen megtévelyedése egy-egy szociáldemokrata munkásnak, de ugyanegy világszervezet működése, amelynek parancsosztó helye Moszkva. Annyi bizonyos, hogy nincs jól igy a világ, ahogy van ; hogy a dolgozó ember nyomorogjon, nélkülözzön, szenvedjen, betegeskedjen, a nem dolgozó tőkés pedig élvezzen minden földi jót. De ezt az igazságtalanságot nem a gyilkos eszközökkei operálok fogják kiegyenlíteni, hanem a valláserkölcsi, nemzeti alapon dolgozó keresztényszocializmus, amely a haladás, a meggyőzés szeretetével igyekszik célját : a társadalmi igazságot elérni. Nem konzervatív' ez a keresztényszocializmus és nem is reakciós. Módjai között az első az iskola. Minél több iskolában, minél több kulturát adni a népnek. E nélkül nem lehet megélni a müveit Európa közepén ! Ki kell továbbá irtani az uzsorát. Egyetlenegy szóval lehet változtatni ezen : csak végre kell hajtani az uzsoratörvényt A valorizáció kérdését is meg kell oldani. Aki egész életén át gyűjtött pénzét életbiztosításba, vagy hadikölcsönkötvénybe, záloglevélbe fektette, nem lehet, hogy az a munka, amely ezt a pénzt előterem- 1 tettte, elvesszen. Valorizálni kell a biztosító intézetek és az állam teherbíró képességének a legvégső existenciális határáig. Progreszsziv adópolitika kell, olyan, amely a jövedelemhez legyen arányos. Mind a két osztálynak'egyforma érdeke, hogy igazságosan osszuk el a terheket a v.illakon, mert higyjék el, vulkáno': felett járunk, és jaj ! ha ezek r. ágegyszer ki(törnek. Vigyázzanak izok, akiknek több jutott a földi ja ikból. Csak két ut van : a régi kei\;^tény bázison igazságos elosztás es megosztás, vagy elzárjuk a krátert, mesterségesen, de az ki fog törni és jakkor a láva elpusztítja ezt az egész szegény kis csonka országot/ A beszédet spontán kitörő, lelkes éljenzés és taps követte, amely alig akart elcsendesedni. A szónokot beszéde után számosan üdvözölték. ' A népgyűlést Lakatos Lajos pártelnök zárta be, amely, után a jelenlévők elénekelték a Himnuszt. Ezután teljes rendben oszlott szét a népgyűlés. Este a Keresztény Munkás Otthon helyiségében pártvacsora volt, amelyen a budapesti vendégek közül csak néhányan vettek részt, mert nagyobb részük még a délutáni vonattal hazautazott. A vacsorán számos pohárköszöntő hangzott el. - j SÚGOK VHLHMIT... Jöjjön el szerdán, csütörtökön vagy pénteken PP H RANDEVÚIRA ii Elawo Lincoln! Goorad Meqeil Sdney Chaplin! 5, 7 vagy 9 órára az Apollóba! Dr. Baltazár Dezső püspök Nyiregyházán. Ki fog virulni a hótakaró alól a szebb magyar jövő, ha azt piros vérünk buzgóságával társadalmi és felekezeti különbség nélkül krisztusi szeretettel munkáljuk. A nyíregyházi református egyháznak ünnepi napjai voltak f. évi november 7-én és 8-án, amikor Baltazár Dezső, a tiszántúli egyházkerület püspöke hivatalosan meglátogatta és megvizsgálta az egyházat, annak ügyvitelét és működését. Az egyház szorosan házi ünnepnek tekintette az egyházi látogatást, miután a püspök határozott kivánsága az volt, hogy minden külsőség mellőzésével fogadják, mert kizárólag az egyházi generális vizitációjának megejtése céljából jön a városba. Szombaton délután 4 órakor érkezett a püspök titkárával Futó András lelkésszel. Az állomáson a városi tanáccsal együtt dr. Bencs Kálmán polgármester, a református egyház presbitériuma élén pedig dr. Kovách Elek főgondnok fogadta és köszöntötte. — Ezután a menet hosszu kocsisorban a református templomhoz vonult s á templomban a nyiregyházi református tanulóifjúság jelenlétében dr. J Bartók Jenő lelkész üdvözölte a püspököt. Rámutatott arra, hogy az egyház irott emlékeinek tanúsága szerint nagyon hosszu idő óta nem volt részük hivatalos püspöki látogatásban s annál nagyobb a hivek öröme, hogy most, az egyházkerület fejét s a magyarországi reformátusok egyházi legfőbb vezérét itt üdvözölheti. Délután 6 órakor a vármegyeháza dísztermében a református nőegylet rendezett egy vallásos estét. A terem nagy érdeklődés mellett zsúfolásig megtelt és amikor az ünnepélyes csendben dr. Kovách Elek főgondnok a magyar Hiszekegy szavaival és mélyenjáró gondolatokban gazdag beszédével megnyitotta es estét, áhítatos "hangulat uralkodott a nagyközönségen. A főgondnok szavai után Jánossy Zoltán püspökladányi református kántor gyönyörű baritonján előadta a szeretetről szóló karácsonyi éneket. Majd Baltazár Dezső püspök emelkedett szólásra s a bibliát elővéve 199.5, november 10. Pál apostol első levelének egyrészébol tartott gyönyörű és mindenkit lebilincselő, gondolatokban gazdag, hazafias érzésben erős, biblia magyarázatot. Ezután Baja Mihály de receni református lelkész olvaso:. fel saját költeményeiből és Jáno sy vallásos éneke után a Hintnr z eléneklésével végződött a jelf levők lelkét megtermékenyítő .állásos este. Este 8 órakor a Korona-szálló nagytermében 150 egyházi tag jelenlétében ünnepi vacsora volt, amelyen a püspököt dr. Szesztay Zoltán, a vendégeket dr. Bartók Jenő lelkész üdvözölte . Dr .Baltazár Dezső szólásra emelkedve őszinte érzéssel mond köszönetet azért a meleg fogadtatásért, amelyben részesítették, köszönti dr. Kovách Eleket, az egyház érdemes főgondnokát, dr. Bartók Jenő lelkészt, akinek tudását és mély vallásos munkálkodását legjobban ő értékeli. Melegen üdvözli a város vezetőségét és örömmel Tátja, hogy itt Nyiregyházán mily békés megértés, egyetértés és szeretet uralkodik az egyházak között. ő maga is ezt hirdeti sí arra kér mindenkit, hogy ezt a szeretetet és megértést még jobban ápolják és mélyítsék. Nekünk sok szenvedésen átment bus magyaroknak egymásra kell találnunk a krisztusi szeretetben és semmiféle képzelt demarkációs vonal el nem választhat bennünket. Együtt kell keresnünk a békességet és a jobb jövőt: . Ezalatt az élet békességét érti, mert csak ezzel lehet megdönteni Trianon igazságtalanságát és nem a halál békességét, ami belenyugvást jelent. Az ellenséges vagy európai hatalmakban nem lehet bíznunk, mert azok csak addig törődnek velünk, mig érdekük megkívánja, haSiem a saját egyetértésünkben, munkánkban. S amint a fü tavasszal uj életre kél, a hó alól, ugy fog a szebb magyar jövő kivirulni, ha azt piros meleg vérünk minden buzgóságával, .minden társadalmi és felekezeti különbség nékül őszintén és becsületesen munkáljuk. Dr. sasi Szabó László arról beszélt, hogy ^Krisztus egy fegyvert adott az emberiség kezébe, a szeretet hirdetésének fegyverét, amely mindig győz, mert az igazságon alapszik. Szabó Lajos nyírbátori esperes a magyarok tragikus sorsáról beszélt s arról, hogy becsüljük meg nemzeti nagvjainkat. Dr. Bencs Kálmán polgármester meleg szavakkal köszöni meg azt az elismerést, amellyel a püspök Nyíregyháza város békés egyetértésben munkálkodó polgárairól szólott s arra fognak törekedni, hogy ezután is testvéri együttérzéssel dolgozzanak la Város és a nemzet szebb jövőjén. Barla Sándor köszönti a püspököt, úgyis mint nagy magyart, úgyis mint a bölcseség papját. Dr. Jármy Béla tüzes és mindenkit magával ragadó szavával ünnepli a püspököt. Vasárnap reggel a püspök megvizsgálta az egyház ügykezelését, számadásait, a vasárnapi iskolát, és délelőtt 10 órakor ünnepi istentiszteletre gyűltek össze az egyház tagjai a református templomban. Oly nagy érdeklődés előzte meg az isteni tiszteletet, hogy sokan a templomba be sem fértek. Az egyházi beszédet a püspök tartotta János evangélista evangéliumából a hithez való hűségről, az Idvezitő szerint való életről. Gyönyörű/ prédikációja és püspöki áldása minUt"lj ír T$ 1 m m "ÜSÉL i Keddeq, november hó 10-én, a kacagtató "ULSSJL inuasi _ _ i fts. j Utoljára Fim - - f>m Szombaton n*ov ov

o

Kni<*l<plö d*»»! | ( 4*°! m