Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-07-15 / 157. szám

1925. julius 15 A beruházások. Irta : VANTSO GYULA dr. a Magyar Gazdaszövetség h. igazgatója. Ha a föld átlagos értékét kataszteri holdanként szerény hétszáz aranykoronával értékeljük, és alkalmazkodunk ahhoz a gazdasági •normához, hogy a mezőgazdasági üzem okszerűen csak a föld értékének husz százalékáig terhelhető meg, akkor a magyar föld minden kataszteri holdjának száznegyven aranykoronányi összegre van hiteligénye, illetve jogosultsága. Más szóval hatszázezer kataszteri hold hiteligénye teljesen felemésztené azt a nyolcvan és egynéhány millió aranykoronát, amennyi a kormánynak ma beruházási célokra rendelkezésére áll. És mert tudjuk, hogy nem hatszázezer kataszteri holdra becsülendő az a mezőgazdasági ingatlantömeg, amely hitelre szorul, a fentebbi számadatokból mindenekelőtt két igazságot kell megállapítanunk. Az egyik az, hogy a most beruházási hitel cimén felosztásra kerülő öszeg csak egy kis része annak, amire tényleg szükég van, a másik pedig az, hogy a mezőgazdaság hiteligényeinek' kielégítése céljából uj és' bőséges forrásokról kell gondoskodni. Hiszen, ha még azt sem feledjük el, hogy ebből a nyolcvanmillióból ipar és kereskedelem is részt kér, nem nehéz belátnunk, hogy ez az összeg csak amolyan első fecske, csak a külföldi érdeklődés megnyerésének első örvendetes jele, amely egyma-* gában nagyon keveset jelentene, ha nem biznánk abban, hogy a kormánynak sikerülni fog egyrészt a saját számlájára ujabb összegeket szerezni, másrészt magánhitel cimén az országnak biztosítani. De mert az igazság ez és ezzel az igazsággal minden érdekelt tényezőnek számolnia kell, helyesen cselekszenek azok, akik a mostani beruházási hitellel szemben táplált vérmes reményeket csökkenteni igyekszenek. Nemcsak azért, mert az összeg nem elegendő, hanem azért is, mert tudnunk kell azt is, hogy a nyolcvan millióra majdne maz utolsó garasig az államnak maganak van szüksége, hogy saját üzemeibe ruházza be. A vasút, a posta, az állami gyárüzemek és az állami birtokok beruházási szükséglete olyan jelentékeny és kétségkívül annyira soronkivül kielégítendő, hogy nézetünk szerint magánüzemeknék. ebből a beruházási hitelösszegből legfeljebb, ha morzsák juthatnak. Emiatt kétségkívül az iparnak és kereskedelemnek kevesebb oka es és joga van panaszra, mint a mezőgazdaságnak. Mert ha az államvasút építtet, uj kocsikat készíttet, vagy ugyanezt teszi a posta, ebből az iparra és kereskedelemre közvetve haszon, munkaalkalom szármázik. Éppen ezért kell politikai izü mozgalomnak minősíteni egyes ipari és kereskedelmi köröknek ebből az alkalomból kezdeményezett akcióját, melynek éle a pénzügyminiszter ellen irányul.. Pedig éppen ezeknek a köröknek kellene egészen tisztában lenni a kétszerkettővei, ami adott esetben nem mellettük, hanem ellenük szól. Más a mezőgazdaság helyzete. Mint olyan termelési ág, amely a beruházási kölcsönből ma sem közvetlenül, sem közvetve nem részesedhetik, az egyenlő elbánás elvénél fogva jogosan követheti az illetékes tényezőktől, hogy erre tekintettel legyenek. És pedig ugy, hogy a kormány minden reális mezőgazdasági hitelakciót a rendelkezésére álló erkölcsi eszközökkel támogat. Ismerve a pénzügyminiszter urnák ebben a kérdésben el- _ foglalt álláspontját, a mezőgazda- • sági érdekképviseleteknek nincs | okuk arra, hogy az ilyen irányú hathatós támogatásban és annak sikerességében kételkedjenek. Férfi, női ós gyermekjharisnfáli legolcsóbb bevásárlási forrása FODOR FEflENG és TáBSA! Zrínyi Ilona-utca 5. Milyen volt Nyíregyháza a szabadságharc ? Orosz utca, szárazmalom, szélmalom. — Öt krajcáréri Lacipecsenye. — Akkor több volt a pénz mint most. Nyíregyháza, julius 14. Az előző cikkben töredékes memoárt közöltünk az orosz invázióról Pintér bácsi elbeszélése nyomán. A kor rajzolásának elmosódó kontúrjai, a szaggatott elbeszélésnél feltünedező élénkebb színfoltok, a hoz zánk elég közel eső kor képét, viszonyait, meglehetős jó perspektívával tárják elénk. Amint beszéd közben elhallgat s elmerengve gondolkodik, látszik, hogy az események halmazán kutat emlékezetéivei; a gyermeklélek öntudatlan benyomásaiból keresgéli össze a színes mozaik darabokat. Érdekes az (Elbeszélése s "habár néha ugy tűnik fel, hogy jelentékteleneket mond, (éppe,n e jelentéktelennek látszó dolgokkal gyújt világosságot előttünk.. — A mai Kossuth Lajos utcát akkor még Orosz utcának hivták... Az utca végében — a városmajornál"— állt a szárazmalom... Két ló húzta... Rettenetes munka volt az a szegény állatoknak... S amellett alig őröltek egy pár vékát naponta. Nem volt még akkor nullás liszt, meg olyan liszt kérem. Egyforma volt az mind... Mikor meg' volt őrölve a termény az asszonyok kiszitálták, avval kész volt a ceremónia... — Voft szélmalom is — a Kallói uti nagyvásártéren — de az csak akkor járt, ha fujt a szét... — Nagyon jőí étet* volt s én mint gyermek nagyon szerettem a görhét. Kukoricalisztből" készült süteményféfe volt... De érteni kelllett annak a sütését!./ Attól függött az édessége... Az asszonynépség persze babonát csináltak belőle... A szerelmükre sütöttek... kinek milyen édesre sikerült a tészta, olyarfédes lett a gze re íme... — Kávét csak lakodalomban ittak akkor az emberek... a cukrot j sem ismerték... Nádmézet használ- j (tak akkor a háztartásban , de azt is ' csak az úrfélék... — Hanem, hogy jobban főztek 3 akkoriban, az egyszer bizonyos... Akkor még nem a térdig érő szoknya mutatta meg, hogy melyik leány mennyit ér, hanem, hogy milyen gazdasszonynak Ígérkezik... — Nagy disznótorok voltak, arra emiékszem... Mi is jártunk Nagyhalászba egyik rokonunkhoz — mondja Pintér bácsi — én meg felkapom a szót — milyen voít akikor a Tisza környéke?... — 'Nagy tavak, mocsarak mindenütt, arra emlékszem. —, Sok túzok, meg sok daru is voít még abban az időben Szabolcsban... — Olyan mocsárjáró embereket nem láttam,.nem emlékszem.... — A vásárok mások voltak még akkor. Nagy ünnep volt az a falusi népségnek. — Sok lacikonyha... öt krajcárért ugy jóllakott az ember, hogy a füle kétfelé állt a jó zsíros falatoktól!... — Sok cserépedényt árultak, meg gyönyörű cifra szűröket. Ugy meg volt az csinálva, hogy egész életibe hordta az ember, mégsem szakadt szét... — Azért vették, mert az uj szűrön mégis csak szebb volt a hímzés, mint a régin. Egész tornyok állottak a szalmakaiapokból. Azokat viselték a parasztok... — Sok kócsag meg daruíoílat is árultak a vásárban, de hogy kik, azt nem tudom... — A csikász emberre emlékszem kérem. Amolyan lajtos kocsival járta a falvakat... A hordó tele volt csikkaf... Sokat ettünk... emlékszem... jó étel* volt az!... Sokat beszélt még Pintér bácsi a régi Pestről", Bécsről, Párizsról, amely városokban mint vándor évekig tartózkodott. Jókai, Laborfalyy Róza, Csepreghy és az akkor még ifjú Ferencz József aíakja élénken éf emlékezetében, mi azonban csak a Nyíregyházához fűződő esemé" nyeket közöljük, amennyire csak lehet az előadáshoz hiven. '"Tizek a gyermekkori emlékek pedig, amelyeit a régi Nyíregyházához fűződnek, nagyrészben elmosódtak, mondja Pintér bácsi —annyit azonban mondhatok — fejezi be beszédét — hogy egyszerű ember voltam, de pénzem az mindig .volt abban a régi világban. Vertse Albert. ffiUKWS A legszebb bútorokat legolcsóbban Sulianesz Lajos bútorgyáros kárpitos és butorárucsarnokában szerezheti be. Nyiregyháza, Gör. kath. parochia. Hajlított székek nagy raktára. 2127-13 Debrecen az „Unter den Liliden" mintájára parkírozza Fő-itcáját. Debrecen városa a' most foiyó nagyarányú burkoiatozási munkák sorában egy tervet tűzött ki a jövő évre, amely terv ugy közlekedésügyi mint esztétikai szempontbóf a város javára szolgál. Ugyanis a jövő évre van kitűzve a Piac utcának aszfalt burkolattal való átépítése. — Ezzel kapcsolatban komoly formában merüft fel az a terv, hogy a a Piac utcai kocsiutat nem ott fogják elhelyezni, ahol mosi van, hanem az úttest két oldalán a gyalogjárók mellett. Ez esetben az úttest közepén, tehát a két aszfaltozott kocsiút között sétányt rendeznek be, amelyet hársfaalléval szegélyeznek. Berlin hires utvonala, az «Unter den Linden» van ezzef a beosztással" rendezve. A nagy átalakításokat kívánó tervet természetesen bővebb megbeszélések elé' 'fogja vinni a_ városi tanács s végüf a közgyűlés jóváhagyását fogja kikérni . filmje eves jegyeket ad ki a láv. Mint értesülünk, a kereskedelmi minisztériumban legutóbb szűkebb körű megbeszélések folytak a Máv. igazgatósági kiküldötteinek valamint a kereskedelmi érdekeltség részvételével, annak megállapítása v'égett, hogy miiyen változtatások volnának a Máv. részéről kiadásra kerülő bérletjegyekre vonatkozó jelenlegi szabályok tekintetében célirányosak, különösen abból a szempontból', hogy a bérletjegyek a kereskedelmi utaztatásnak ' fokozott könnyebbséget nyújtsanak. — A tárgyalások folyamán mindenekelőtt mérlegelés tárgyát képezte az, hogy ismét éves bérletjegyek is adassanak ki, természetesen aránylag olcsóbb áron, mint a féléves bérletjegyek. — Azonkívül' ugy hírlik, vonalcsoportokra szóió bérletjegyek kiadása is tervbe van véve, kétféle kombinációval. A Máv. igazgatósága most készíti elő ebben a tárgyban azt a tervezetet, melynek célja, hogy a kereskedelmi minisztérium végleges rendelkezésének bázisul szolgáljon. Mindenképen kivánatos lenne, ha ebben az ügyben a rideg fiskális szompontok nem érvényesülnének túlságosan, hanem a kereskedelmi kormány annak a szemelőttartásávaf intézkednék, hogy mit kívánnak egyenlegképen a gazdasági érdekek. Nem szabad tehát kizárólag az után indulni, hogy a személyforgalom vonatkozásában mi volna a pénzügyi hatása az újításoknak, mert nyilvánvaló, hogy az itt hozott áldozatok esetleg busásan megtérülhetnek az intenzivebb kereskedelmi utaztatás következményeképen előálló élénkebb jószágcsere utján ,amely természetesen a vasutak teherforgalmát is kiadósabban " alimentálja. De ettől eltekintve, a Máv., mint állami üzem, nem zárkózhat el az elöl, hogy a legmesszebbmenő módon kezet nyújtson minden f Egy megtévedt ffju regénye 7 fejezetben. I Apollóban.