Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-11-08 / 254. szám

lyiregyháza, 1925. november 8. * Yasitrnap XLYI. évfolyam. * 254. szám. SSőflzetéa! árak helyben éa vidéken: £fi} h*ra 80000 K. Nagyrévre 80000 K. K&tösstvbelAknsk és tanitóknak 20'/* engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő: Dr. 8. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő: VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 8. SZAM. Telefon azám 138. Poatacheque 28656. Kéziratokat nem adunk viasza. A polgármester úr. Egy város polgármestere, a szó betűszerinti értelme szerint is, a polgárok mestere. Ami azt teszi, hogy a városi polgárok feje és szive, az ő fejében és szivében nyer megfelelő alkotásokra képes és készséges erőt, mindazon dolgok kitalálására, végrehajtására, melyek a pőlgárság életére értékesek, a vidékre jó példaadók. A mi vármegyénk fővárosa, főként az uj század küszöbétől, a polgármester ur okos tevékenységének beszélő bizonysága. Kezd kultur-város lenni. Ez nem lekicsinylés. Sőt. A kultura kezdete a tisztaság, a rend, az izlés. Aki 'már tui is járt a haza határán, az láthatta és élvezhette a kulturvárosok, sőt falvak tisztaságát, rendét, Ízlését. Az ilyen környezet megnyugtató és vonzó. A piszkos, rendetlen, Ízléstelen környezet, ha csupa márványpalotákból állana is, undorító, elriasztó. A polgármester ur értelmi széles látóköre, fejlett ízlése e téren, a polgárság lelkébe is fényt vet. Azok a Szép és ízléses közterek, melyek most alakulnak — s bizonyára folytatásuk is lesz — némán is beszélő nevelők, oktatók, a szép iránti érzék fejlesztésére. És emberi életünkre nincs fontosabb, mint a szépnek hatása. Az anyagi vonalak, színek, mozgások harmóniája. Ebbői a harmóniából szinte kényszerítő erővei fejlik a magasabb szellemi és erkölcsi szép harmóniája. Az a nevelő erő, mely tudásra és az egymással való érintkezés szives és segítő készségére képesít. Mert a város anyagi szépsége, ízléses elrendezése, iinkább csak kellemes külső keret, melyben az ember életmozgása hullámzik és folyik. A lényeg, az élet java, igazi nyugalma és kelleme, az egymás iránt való kölcsönös szívesség. Ez adja meg a forgalom meleg derűjét. Kétségtelen, hogy ehhez a lényeghez a keret pompásán indul s etekintetben a fejlődés jövő lehetőségének alapjai is megvannak. A népkert az állomás mellett, a bujtosi Strandfürdő s mellette a tornatér és helyiség, nem is említve a Sóstó vidékét: — oly lehetőségek, melyek a mi vármegyénk fővárosának jövő képét szinte már szemlélhetővé teszik. Hozzá aztán azl a páratlan vasúti összeköttetés, melyet egyedül a jövő légi közlekedés egyensúlyozhat. S én elgondolom, hogy mindezek a polgármester ur fejében és szivében szinte élnek vázlatban. S jön a tartalom. A szellemi és erkölcsi fejlődés. Ennek eszközei a külömböző nevelőintézetek. Ma még csak iskolák; de majd jövőben az élet szolgálatába lesznek beállítva. Most még kísérletek folynak mindenfele. A nagy pokoltüze szinte megriasztotta a gondolkodó lelkeket, az embernevelés régi megkövesedett országútján. Nehéz a régi szerelemmel szakítani s az úgynevezett tudományos képzés megszabott sínpárjáról, az emberi test-; és lélekbe adott teremtő tehetségek szerint irányuló szabadmozgás útjára áttérni. De meglesz. Jönni kell, — {[önni fog egy jobb kor, melynek nevelési alapja a jó Isten által belénk adott tehetségek kiképzése lesz. Ebből nő majd ki az emberi élet igaz értéke, gazdag tartalma és szépsége. Ehhez egyengetnek utat azok a külömböző címek és alkalmak szerint tartott ünnepségek és előadások, melyek az ujabb időben a mi vármegyénk fővárosában is elég gyakran helyt találnak. Ezek is azt bizonyítják, hogy fővárosunk kezd jelentős hely lenni az országban s akik aztan távolabbról, vagy éppen az ország fővárosából idejönnek, azok hoznak is, visznek is s a szellemi forgalom minél élénkebb lesz, a kölcsönhatás is annál gyorsabb tempóban szolgálja az előhaladást. Bizonyos vagyok benne, hogy ebben a szellemi kölcsönhatásban része van a polgármester urnák is. Ilyen dolognál, a vonzóerő az ő körültekintő fejéből és' szive melegéből indul és nyer tápot. Nem is gondolná az ember, hogy az ilyen, külömböző irányú eszmecserék, mennyire tágítják a polgárság látókörét, tisztítják a gondolkodást, össztönzik a közjóra irányuló tetterőt és szabadítják az értelmet az egyoldalú elfogultságtól. Igazán, minden alkalmat meg kell ragadni, hogy az élet fejlődését, szabadságát, előhaladását eszközlő eszmék, minél több irányú forgalma biztosíttassék, megkönynyittessék. Híre van, hogy most szombat és vasárnapon is, ugy a fővárosból, mint messze vidékről, gyűlnek kiváló férfiak Nyíregyházára, hogy bizonyos széleskörű társulati ügyeikben tanácskozzanak s ez által a Nyíregyháza és vidéke társadalmának, nemes és erőgyüjtő közhaszonra, gondolkozási anyagot szolgáltassanak. A magyar protestáns irodalmi társaság gyűléséről van szó, mely irodalmi társaság az egész ország protestáns vallású, egyházi és világi kiváló tagjaiból áll. Ennek a társaságnak az a célja, .hogy a magyar lelket erősítse, gondolkodását, érzését összetartó munkára segítse, buzdítsa. E nemes cél elérésére könyveket, lapokat szerkeszt, ad ki és terjeszti, hogy ez uton a lelki felvilágosodást segítse. Ilyen gyüléskezések utján, mintegy 9 közvetlen lelki közösségbe jönnek az emberek, a személyes megismerés nagyobb bizalmat, becsülést, összetartást ezsközöl a lelkekben. Főként a személyes megismerés és ilyen uton való kölcsönhatás, iegeszményibb eredménye az ilyen gyűléseknek. A példabeszéd is azt mondja: «Aki a tűz mellé ül, az melegszik!» A lélek tüzét is az érzi, aki mellé kerül. Kölcsönös ismerkedésből jő a megértés. Nekünk, magyaroknak, erre van leg, nagyobb szükségünk. Ez a szükségérzet hozza a Magyar protestáns irodalmi társaság kiválóságait a mi megyei fővárosunkba. Hiszszük, hogy a polgárság mesterének szive-lelke fogadja s általa a város tisztessége, szellemi és erkölcsi előhaladása gyarapodni fog. Andrássy Kálmán. Összesen 8588 tanuló jár Nyíregyházán iskolába. Statisztikai kimutatás a nyíregyházi tanulóifjúságról. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) — Nyíregyháza város kulturális ügyosztálya most állította össze az iskolás tanulók statisztikáját, amely érdekes bepillantástenged a tanulóifjúság létszámának iskolák, vallás és nem szerinti elosztódására. A statisztikai kimutatás szerint a nyíregyházi tankötelesek száma Összesen 7295, ebből 3698 fiu, 3597 leány. Az iskolák szerint igy oszlik meg a tanulóifjúság létszáma 3 | [ j elemi iskolás 1 i>441 gimnáziumi 964 polgári iskolás ' 826 szakiskolai (u. m. tanítóképző, felsőkereskedelmi 364 iparostanonc, kereskedőtanonc és nőipariskolai 994 összesen 8588 Nem szerint a következőképen oszlik meg a tanulóifjúság létszáma : 4868 fiu, 3720 leány. Ezek közül Nyíregyházán lakó szülők gyermeke 7455, nem nyíregyházi 1133. Vallás szerint a következő az elosztódás : 3047 evangelikus, 2202 róm. katholikus, 1265 református, 1020 gör. katholikus, 1055 izraelita. A statisztika azt is kimutatja, hogy a tanyán és városban hány iskolás tanul. Eszerint az 5441 elemi iskolai tanuló közül 3039 a városban, 2402 pedig a tanyán jár iskolába. Óvodába 382 gyermek jár Nyíregyházán. A tanszemélyzet száma is fellelhető a statisztikai kimutatásban. Tanitó 85, tanár 81, óvónő 5, összesen tehát 171 tanerő működik a nyíregyházi iskolákban. Ezen számnak nemek szerinti eiosztódása : Tanítók : 69 férfi, 16 nő. Tanárok: 62 férfi, 19 nő. A 10 legnépesebb iskola Nyíregyházán a következő : 1. Ev. központi elemi iskola 921. 2. Róm. kath. el. iskola 747. 3. Iparos tanonciskola 678. 4. Polgári leányiskola 433. 5. Izr. elemi iskola 419. 6. Kossuth-főgimnázium 404. 7. Jókai polgári fiúiskola 393. 8. Ref. elemi iskola 388. 9. Kir. kath. főgimnázium 310. 10. Gör. kath. elemi iskola 275. Ma este érkeznek a holnapi keresztényszocialista népgyűlés szónokai Nyíregyházára. A «Nyirvidék» tudósítójától. Bernolák Nándor dr. volt népjóléti miniszter, Müller Antal, a Keresztény Iparosok Országos. Szövetségének főtitkára és Szuchovszky Lajos ev. lelkész a ma esti gyorsvonattal jönnek Nyíregyházára ,hogy résztvegyeinek a keresztényszocialisták holnapi népgyülésén. A népgyűlés délelőtt 11 órakor, kezdődik a Bethren-utcai Gazda Otthonban. Lakatos Lajos pártelnök fogja megnyitni, majd felkéri Klekner Károly dr.-t, a párt díszelnökét a gyűlés további vezetésére. Klekner Károly dr. üdvözölni fogja a gyűlés vendégeit, azután megnyitó beszédet mond. Utána Bernolák dr. beszél a politikai helyzetről s a keresztényszocialista és gazdasági párt küszöbön álló fúziójáról. Müller Antal a keresztény iparosok helyzetéről fog beszélni, míg Kiss Ferenc, a keresztényszocialista párt helybeli titkára az itteni viszonyokról tesz jelentést s beszédet is fog mondani a helybeli munkások nevében és megbízásából. Szuchovszky Lajos szintén a keresztényszocialistákat ér deklő aktuális kérdésekről fog beszélni s végül Klekner Károly dr. ízárja be a gyűlést. Este 8 órakor pártvacsora lesz a Kiss-téri Kereszteny Munkás Otthonban, ingyenes műkedvelő előadással. Nincs kizárva, hogy a fővárosi vendégek is résztvesznek a pártvacsorán. Nagy Emil tervbe vett előadása elmarad. Budapest, november 7. (A MTI. rádiójelentése.) _Dr. Nagy Emil volt igazságügyminiszter, nemzetgyűlési képviselő a francia szerződés politikai vonatkozásairól november 9-én előadást akart tartani. Az előadást azonban el kell halasztania más időpontra, mert a jelzett időben el kell utaznia Budapestről. Damaskusban komoly a helyzet. Londonból jelenti a Wolff-ügynökség. Kairóból jelentik a lapoknak, hogy a Damaskusból érkező hirek komoly aggodalomra adnak okot. A felkelők megtámadták és megszállották Domsa helységet s Telant kikiáltották a felkelők az ideiglenes kormány katonai kormányzójává. i i Egyes szám ára korona.