Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-11-06 / 252. szám

• -'"^w I•••'•"•• ••• mm- ; JfóÖOTIDÉk. i925. november 6 Az Akadémia száz éve. Ma száz esztendeje, hogy a po­zsonyi diétán felállott egy addig ismeretlen daliás huszárkapitány és szót kérve, [a Magyar Tudomá­nyos Akadémia megalapítására fel­ajánlotta birtokainak egy évi jöve­delmét. E lelkesítő példára köz­adakozásból néhány nap alatt ak­kora összeg gyűlt be, amennyi elégséges volt, hogy az Akadémia létesülhessen és megkezdhesse tu­dományos működését. Fókusza lett a magyar kulturának és nagy' része lett abban a tudományos fellen­dülésben, amely az elmaradt Ma­gyarországot az európai művelt nemzetek kulturnivójára emelte. — Hajléka lett a tudománynak és a tudósoknak, vezetője, mentora és gyámolitója az ifjú tehetségeknek, kiadója és mecénása érdemes mü­veknek és reászorult jeleseknek. Uj utakat tör a tudományok utjain és irányt szab a nemzeti művelődés fejlődésének és megerősödésének. Erős lökemet adott annak, hogy a Széchenyi által «magyar parlag­nak» nevezett műveltségben elma­radt nemzetünk ma már mint egyenlőrangu ifjú harcos kapcso­lódhatik Jjele az előrehaladott nemzetek műveltségébe .A magyar kulturával ma már komoly számot vet Európa és ez meglátszik a ju­bileumi ünnepség külsőségeiben is, amennyiben az összes európai mü­veit nemzetek elküldték jeles kép­viselőiket mihozzánk, hogy velünk együtt örvendezzenek az évfordu­lón. Amidőn mi is zászlót hajtunk ez ünnep előtt, nem tartjuk feles­legesnek, hogy nehéz sorsunkban meg ne emlékezzünk nagy Széche­nyinknek ama kardinális igazsá­gairól, amelynek kiinduló pontjai voltak e nagyszabású ember nagy­szerű koncepciójának. Mindenek­előtt műveltté akarta tenni a ma­gyar nemzetet, hogy az európai mü veltségbe belevihesse a maga spe­ciális nemzeti sajátosságait. Mű­velt legyen, de magyar maradjon. De kellett neki a magyar művelt­ség abból a szempontból is, hogy ezzel korrigálhassa meg azokat a nemzeti hibákat, amelyek sajnos, fajunknak ma is sajátságai. Ép ez teszi aktuálissá Széchenyi szelle­mének idézését e pillanatban, bár­ha ez a szellem mindig aktuális marad. A közéleti tustaság, a gon­dolkodási renyheség, a vetélkedés és a gyűlölet egymás iránt, azok a hibák, amelyek tragikusan út­ját állják a magyarság fejlődésének és jeles tulajdonságai érvényesülé­sének. Ezeket az átkos faji öröksé" geket csak a műveltség irthatja ki a nemzetből s csak ha ez meg­történt, gondolhat a magyar ar­ra, hogy Magyarország, amely ed­dig nem volt, legyen. A legna­gyobb magyar, mint a nemzet Mejs­siása mutatott rá arra az útra, ame­lyen haladnunk kell, ez a száz ész­tén® még nem' volt elég arra, hogy kitermelődjék az a magyar lelfiség, amelyet ő meglátott, meg­jelölt és amelyért vagyonát, életét áldozta, de ha megértjük' szelle- í mét és követjük útját, akkor nincs i mit félnünk, mert ez a nemzet le- I győzhetetlen és elpusztíthatatlan. I Rakovszky Iván belügyminiszter Nyíregyházán. Elkísérte Gsáky Károly gróf honvédelmi minisztert gávai körútján. — Beszélgetés Rakovszky minisz­terrel, Nyíregyháza város követével. - lég ebben a hónapban megtartja beszámolóját a miniszter. (A »Nyirvidék« tudósítójától.) — Rakovszky Iván belügyminiszter, városunk képviselője, aki Csáky Károly gróf honvédelmi minisztert elkísérte a gávai kerületbe, vissza­tértekor rövid időt töltött Nyíregy­házán. Fölhasználtam ezen időt ar­ra, hogy fölkeressem Nyíregyháza közszeretetben álló képviselőjét, s megkérjem, mondjon el egyetmást a választóinak. A miniszter ur őnagyméltósága lekötelező szivé­lyességgel fogadott, s a következő­ket mondotta : »Sajnálom, hogy a jelen alkalom­mal hivatalos elfoglaltságom foly­tán csak éppen erre az egy napra tudtam Nyíregyházára jönni. Mivel pedig ezen a napon Csáky Károly gróf honvédelmi miniszterrel a gá­vai kerületet jártam be, nem jutott ;időm arra, hogy" a város közönségé vei érintkezést keressek. Ez azon­ü»m nem jelenti azt, mintha ez az érintkezés rövidesen be ne következ­nék. A napokban írjuk ki a nyiregy­házi rendőrpalota építkezésére a pályazatot, a pályázat felett mintegy két hét múlva döntünk és akkor szándékszom Nyiregyhá­izára jönni, egyrészt, hogy a rendőr­ségi palota alapkövét elhelyezzük másrészt pedig, hogy ez alkalom­mal beszámolót is tartsak. Ugy képzelem a dolgot, hogy valamelyik vasárnap. november 22-én, vagy 29-én tartanám meg a beszámolómat és másnap helyeznők el a rend­őrségi palota alapkövét. A beszámolóra előreláthatólag mi­nisztertársaim közül is el fognak kisérni többen. Nagy örömömre fog szolgálni, hogy ezzel az alkalom­mal választókerületem közönsége előtt általános képet rajzolhatok az ország állapotáról, a kül- és bel politikai eseményekről és a kor­mány jövő terveiről. Különös hálámat fejezem ki a Nyirvidékben is Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszternek, aki ké­résemre lejött Nyíregyházára, hogy itt a kulturális intézmények helyze­te iránt tájékozódni és a tájékozódás eredményéhez képest minden égető bajon a rendelkezésére álló fede­zet hathatós felhasználásával se­gíteni igyekezzék, örülök ennek nemcsak azért, mert a magyar kui­tura érdekében megtett minden lé­pést, amit az egész nemzet szem­pontjából is különösen értékesnek tartok, de örülök azért is, mert Nyíregyházának, az én választóke­rületemnek sikerült ilvmodon a minisztertársammar való közremű­ködés utján uj kulturális értékeket megszereznie. A mai nehéz viszonyok között az állam idáig alig volt abban a hely­zetben, hogy a még korlátolt mér­tékben rendelkezésére álló anyagi eszközök révén a városokban ujat teremtsen. Most azonban — hál Istannek — pénzügyi, politikánk keresz­tül jutott a legnagyobb nehéz­ségeken, s a gazdasági élet te­rén is a jobb jövő előjeleit jó­solhatjuk. Ezenn a téren Nyíregyháza váro­sával szemben az első lépés ezek­-Tiek az uj kulturális intézmények­nek a létesítése, a magam tárcáján Ü2SEXS BtABAIL MQZSá c«íst3*ISkiSn utoljára 5, 7 és 9 órai kezdettel: Peggy, az Óceán kisasszony Lebilincselően érdekfeszítő érzelmes tör­ténet 6 felvonásban — Főszerepben: BABY PEGGY. A kalózkirály Kalandortörténet 6 felv. Főszerepben: RALPH 8MQE . JÖVÜNK: ZORO és HUHU belül pedig a rendőrség embersé­ges elhelyezése, valamint egy uj díszes épület, mely méltóan fog so­rakozni azok közé az épületek közé, (amelyeik a várost eddig is díszítik.® Ezeket mondotta a miniszter ur, azután elbúcsúzott, s Kállay Mik­lós dr. főispán autóján Csáky Ká­> roly gróf honvédelmi miniszterrel együtt Káüósemjénbe ment, ahol holnap déjutánig maradnak, s a holnap dérutáni gyorsvonattal utaz­nak ei Nyíregyházáról. Kíséretük­ben voltak Farkas Elemér minisz­teri tanácsos, a honvédelmi minisz­ter titkára és Ruttkay Ödön minisz­teri titkár, a belügyminiszter titkára. Rakovszky Iván belügyminiszter egyébként a gávai körút előtt, a nyiregyházi huszárezred meghívá­sára, megtekintette az ezred »Hu­bertus« ünnepélyét is. Vasárnapi munka­szünet a húsiparban. A vasárnapi munkaszünetet ille­tőleg sok rendelet látott már nap­világot, azonban a kérdést gyöke­resen egyik sem oldotta meg, mert annak végleges rendezése a nem­zetgyűlés feladata. Az idevonatkozó rendeletek mindmegannyi puhato­lódzások, előfutárok, hogy a talajt a teljes és általános jnunkaszünet részére előkészítsék, megérleljék. Husíparosaink a vasárnap?' mun­kaszünetet vegyes érzelemmel, de azért mondhatni tulnyomórészben örömmel fogadták, mert hisz már egyszer ideje, hogy a vasárnapot ők is megüljék, megünnepeljék, kik egész héten át nagy testi erőt igény­lő s emellett a lelket koránt sem nemesítő munkát végeznek. A hus­ipari munkásságra ugyancsak ál­dás, még pedig igen nagy áldás a vasárnap egészben való megün­neplése. A husiparosok óhaját különben nagyon szépen kifejezésre juttatta a debreceni "hentes- és mészáros­szakosztály, amikor határozatilag kimondta, hogy a teljes és általá­nos vasárnapi munkaszünet híve és addig is, mig ez bekövetkezik, a szombat esti 10 órai zárást ki­kivánja. Nem igy gondolkozik azonban Hajdúszoboszló város ta­nácsa. Szerinte az volna a helyes, ha a borbélyiparhoz hasonlóan a mun­kaszünet a húsiparban is vasárnap déli 12 órától hétfő délig tartana. Nagyon természetes, hogy ez a megoldás a vasárnap megünneplé­sének a csorbítását jelentené s emellett ez állapot még rosszabb volna a réginél, mert az eddigi va­sárnapi 10 órai zárást pont déli 12 órára tolná ki. Elfelejti továbbá a tanács, hogy a husiparba,n a mun­ka nemcsupán az üzletben bonyoli­tódik le, mint az a borbélyoknál van s ezért a hétfőre eső félnapi munkaszüneti rész betartása, vala­mint ennek ellenőrzése lehetetlen volna. Ne igyekezzünk hát, különösen pedig hatósági részről a vasárnap megünneplésén csorbát ejteni, ha­nem ellenkezőleg minden igyeke­zetünkkel és erőnkkel hassunk oda, hogy a teljes és általános vasár­napi munkaszünet mielőbb érvény­1 Csak pénteken 1 | AZ APOIüf^ÓBAM | Csak pénteken! HARRY PIEL dupla szerepében: EMBEREK... ALARCOK. ii M ndkét rész egyszerre! 1 Az 5 órás előadás félhelyárakkal! j 7 es 9 órai rendes íieiyároidal!

Next

/
Thumbnails
Contents