Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-11-03 / 249. szám

Q írni JfeKgIDéR 1925. november 3 Megjelenik a státusrendelet. A közalkalmazottak státusrendezése keresztül ment a szanálási bizottságon is, ahol ismételten alapos vita tárgyát képezte. A képviselők pro és contra megtették megjegyzéseiket s amint a pénzügyminiszter kijelentette, most már igazán csak napok kérdése, hogy ez a várva-várt rendelet napvilágot lásson. Egy héten belül ez nyilván meg is "történik és sor kerül az illetmények kiutalására. Minden eset

: re nagv megnyugvást fog kelteni a közalkalmazottak körében az a rendelkezés, amelyik juliusig vissza menőleg fogja az illetmények különbözetének kiutalását elrendelni. Igen tekintélyes összeg ez, amelynek marol-holnapra való kiutalása bizonyos nehézséggel jár s épen azért előre jelzik, hogy a közalkalmazottak kezeihez ez a visszamenő illetmény csak decemberi

115-e körül juthat. De nem is ez a lényege a státusrendeletnek, ez csupán az egyszeri felgyülemlett összegnek az utalványozását jelenti. A megoldás kulcsa ott van, hogy a mostani fizetések az alacsonyabb fizetési osztályokban elérik a békebeli illetmények 80—90 százalékát, mig lez az összeg a magasabb osztályokban 60—62 százalékof tesz ki. A pénzügyminiszter szavai szerint azonban még ezek az összegek sem tekinthetők olyanoknak, amikből a tisztviselőknek élesük végéig kell megélniök. A jelenlegi státusrendezés igaz ugyan, hogy 40—50 százalékos fizetésjavitást jelent, de még mindig alatta van a békeparitásnak. Mig a szanálási bizottság elé jutott ez a nagyfontosságú kérdés, addig keresztül ment a minisztertanácson és a takarékossági bizottságon. Mindenesetre munkájáért a legnagyobb elismerés illeti ezt a bizottságot, mert három olyan irányelv vezette, amelvik valóban közmegnyugvást keltő. Helyeseljük hogy az egyenlő elbánás rendszerét érvényesítette, mert ez valóban alaptétel, hogy a közalkalmazottak, akik érvényesítette, mert ez valóban alaptétel, hogy a közalkalmazottak, akik között helyet foglalnak polgáriak és katonaiak, bíróságiak és oktatásügyiek, azonkívül óriási számban a"nyugdíjasok, .mondhassák, hogy jegyikük a másik rovására előnyöket élvez. Nagyon helyes irányelve volt még a takarékossági bizottságnak a szerzett jogok tiszteletben tartása. Nemkeyésbé helyeselhető az ti döntése sfem, amelyik szerint bizonyos szolgálati idő elmultával a kiérdemesült közalkalmazottak kötelesek nyugdíjba menni.'Ez a kötelező rendelkezés ugyan némi enyhítést nyert, mert mód nyílik arra, hogy az egyelőre pótolhatatlan személyeket minisztertanácsi határozattal a szolgálatban vissza lehessen még tartani, deiiez az enyhitő paszszus, amelynek alkalmazására nyilván csak szórványosan kerül sor, múlhatatlanul szükséges is, mert igen gyakran munkabírása teljében tevő s valóban nélkülözhetetlen férfiút lehet továbbra foglalkoztatni. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban me. rült fel ismét a nyugdijasok ügye s tett a pénzügyminiszter olyan kötelező kijelentést, amely szerint ez a valóban megoldásra váró probléma is elintézést fog nyerni. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a nyugdíjasok ügyének teljes rendezésére évente több mint 100 mii- i s nyilván nem messze van annak az lió aranykoronára van szükség, amit j ideje, hogy a népszövetség közbenfedezni Csonkamagyarország nem ) járásával sikerül majd ezt velük képes. Jíbből a teherből részesed- » megértetni s közös anyagi erővei niök kellene az utódállamoknak is | megoldani. Halottak napján. Könnyező szemekkel, bánatos lélekkel — temetőben járok; Előttem, köröttem kis halmok tetején mindenütt virágok. Sirok felett gyújtott halványan derengő apró gyertyák fénye, Szellő érintésén bóditó illattal imbolyog a légbe . . . Itt egy uj sir mellett, keresztre borulva kesereg az anya : Rögök alatt nyugszik élete öröme, aggkor a támasza, Kitörő fájdalma, keserű panasza felzokog ekképen: ,, Mért hagytál itt fiam ? . Mért vetted őt el mennybéli nagy Isten ?!... — Feleletre várva, fuldokló csuklással elhallgat jajszava. Csendes minden s néma, — óh, hogy is szólhatna a sirnak lakója ? ! Vigasztaló szókra nem nyílik meg ajka elvesztett fiának, Fájdalma nem enyhül gyermekét sirató, gyászoló anyának. . . . Vigasztalan szívvel, könnytől ázott arccal feltekint az égre, Hol ím most tör elő szürke, felfiök mögül a hold szelid fénye. Békés ragyogása, mint az Úr szózata — balzsam a színére : — ,,Siratott gyermeked bizton megleled te, idefenn a mennybe•!'... Stollné Hudy Ilona. 1925. évi november hó 2-án és 3-án, hétfőn és kedden 5, 7 és 9 órakor: Aki a pofonokat kapja Leonid Andrejew világhírű drámája Egy clovn tragikus története 7 felvonásban. Rendezte: Viktor Sjöströji. — Főszereplők: Norma Shearer, John Guilbert, Tully Marshall, Lóit Chaney, a Notre-Damei toronyőr főszereplője. LON CHAíiEY művészete a legrettenetesebb emberi srrsot a könnyeken keresztül kacagó össze tört sziv történetét érzékelteti meg előttünk. Egy film, amelynél siini, nevetni és izgulni fog a közönség. KISÉRÖ MŰSOR: Buster és a jó szomszédok I A pénznek nincs szaga ! 2 felvonásos burleszk. j 2 felvonásos burleszk. PEG6Y ^n Az Óceán kisasszony Jön PEGGY Dr. Bodrogi József előadása a Kereskedők és Gazdák Körében a felértékelésről. Nyíregyháza, november 2. — A Nyirvidék tudósitójától. Szombaton este 9 órai kezdettel nagy érdeklődés mellett tartotta meg dr. Bodrogi József, az OMKE titkára előadását a Kereskedők és Gazdák Körében a kereskedelmi és ipari világot, illetve a könyvvezetésre kötelezett vállalatokat, társaságokat és egyéni cégeket érdeklő s ez év május 20-án megjelent 4200 -1925. számú pénzügyminiszteri rendelettel kiadott úgynevezett felértékelési eljárásról. A Kör nagy előadó termét zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők s nemcsak a Kör tágjai vettek részt az előadáson, de ott láttuk a kereskedelmi és ipari vállalatok, pénzintézetek, ügyvedek, egyes hivatalok képviselőit is. Az előadást Baruch Artúr elnök nyitja meg s utána nyomban dr. Bodrogi József tartja meg előadását. Abból a tényből indulva ki, hogy az üzleti könyvek meglehetősen rendezetlenek, hiszen valamikor a könyveinkbe aranykorona tételeket irtunk be, ez az aranykorona érték folytonosan csökkent a háború folyamán, amint mindig több és több papírpénzt bocsátott ki az állam, igy természetesen téves lett a könyvelésünk is. Ebbe a rendezetlenségbe kell áttekinthetőséget belevinni. Ezért adta ki tehát a pénzügyi kormány a felértékelésről szóló rendeletet, hogy a mérlegvalódiság helyreálljon. Öt kérdésről kíván szólni és pedig arról, hogy ki tartozik felértékelni, mikor tartozik felértékelni, miben kell felértékelni, hogyan kell felértékelni és mire jó ez a felértékelés. Az egyes kérdésekre a következőkben felel meg — amit természetszerűleg csali kivonatosan kö( zölhetünk - felértékelni tartozik Í

minden kereskedelmi, ipari, közkereseti, betéti, részvénytársaság, melyek könyvvezetésre vannak kötelezve. A felértékelés látszólag kötelesség, valóságban azonban jog. A . felértékelés időpontja a naptári év szerinti üzletéves cégeknél 1925. január elseje, amely cégnek üzletéve júliustól juniusig tart, 1925. év junius elseje. Ma, amikor várjuk a pengőt, papirkoronában számolunk és beszélünk aranykorona értékről, kérdés tárgyát képezheti, hogy milyen pénznemben készítsük az 1925. január elsejei megnyitó mérleget. Felelet az, hogy papirkoronában kell készíteni s ha majd 1927-ben életbelép a pengő, bizonyára jön majd egy uj rendelet "ís. A rendelet szerint ami eddig történt, azzal szakitok s 1925. január elsején uj könyvelést kezdek, azaz ugy teszek, mintha megnyitnám az üzletet, vagyis éppen ugy kell eljárnom, mintha nem lett volna eddig üzletem. Felírom Jhogy mfi a vagyonom és mi a tartozásom, felveszem a leltárt, mérleget készítek s ezzel kész vagyok a felértékeléssel. Figyelemmel kell azonban arra lenni, hogy a tartozásukat valóságos értékükben keli felvenni, vagyis például ha a tartozásom 50 mm. buza, ugy annak 1925. január elsejei tőzsdei értékében veszem fel. Ha a tartozásom deviza, akkor a Nemzeti Bank akkori hivatalos árfolyamában számítom, ha magyar korona, akkor a magyar korona akkori névértékében irom fel a tartozást. Vagyontárgyaknál két határ között mozoghat ez a felértékelés, melynek felső határa legfeljebb a napiár, alsó határa pedig 1 korona lehet. E kettő között hogy hogyan veszem fe! a felértékelési árat, azt a rendelet nem Írja elő.. Foglalkozik ezután az előadó a napiérték megállapításával. Figyelmezteti a hallgatóságot arra, hogy egyes cikkek vámtételeit a közel jövőben mérsékelni fogja a kormány, igy könnyen veszteség érheti a cégeket, ha már most nem ügyelnek a vámtételek dijleszáliitására. Ezt a körülményt a Yelértékelésnél figyelembe kell venni. A felszerelési tárgyakat nem lehet beszerzési áron értékelni. Azután itt van, mint fontos tétel az ingatlan, ház, föld, forgalmi értéke. Vájjon milyen alapon végezzem ezeknéi a felértékelést. Leghelyesebb normativum erre a pénzügyi hatóságok által a vagyonadó kivetésre alapul elfogadott értékmegállapitás. A követeléseket a valóságos ér" tékben csak abban az esetben írhatjuk fel, ha azok feltétlenül bizonyosak. Behajthatatlan követelésekét nullával veszünk egyértékünek, kétes követeléseket pedig a behajthatóság arányszámához mért százalékban. Mikor ezekkel kész vagyok, mérleget készítek és kész is vagyok a felértékelési munkával. Erről ma, amikor 1925. január 1 óta már 10 hónap elmúlt, csak ott lehet szó, ahol 1924. december végén pontos leltár volt, ahol pontos könyvvezetés volt. Elő kell tehát venni a megelőző leltárt s azok értékét kell felértékelni. Valamikor a közelmúltban, amikor infláció volt, nem volt fontos mindez, ma azonban már tudnia kell a kereskedőnek, iparodnak, részvénytársaságnak s minden könyvvezetésre kötelezett vállalatnak, hogy mit ér a vagyona. E/után egyes példákkal illusztrálja a felértékelési müvelet egyes részeit, a beszerzési ár kérdését, az 1924. évi nyitó és záró és az 1925. évi nvító és záró mérlegek közötti JÖN HARRY Pl EL AZ APOLLÓBA