Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-11-01 / 248. szám

Nyíregyháza, 1905. november 1. * Vasárnap XLTL évfolyam. * 248. szám. JSÍYÍRYIDÉK. dl«nxeté«l ftrak h*iybafi és vidéken : i & m»* 30000 K. Naflyadévra tOOOO K. ütetfestnseléknek te tanítóknak 20*/« ex.*edméoy. Alapította JÓBA ELEK F6u*rkMztö : Dr. 8. SZABÓ LÁSZLÓ. F«l»lő» azarkaaztö : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 0. SZAM. Telefon axárn 130. Poatacheque 28558. Kéziratokat nam adunk vlaaca. A pengő. A magyar valuíareform eljutott végre odáig, hogy a pénzügyminiszter a nemzetgyűlés elé terjesztette a «pengő»-ről intézkedni hivatott törvénytervezetet. Azt, hogy a törvénytervezet benyújtása a valutareform terén előbbrejutást jelent-e, aligha lehet biztonsággal megállapítani. A tervezet szerint ugyanis, a kötelező pengőszámitás, csak az 1927. évi január l-ével vénné kezdetét. Oly hosszú idő ez, amit a papírkorona forgalomban tartására javasol a tervezet, amely alatt súlyos változások következhetnek el, a papírkorona értékelése terén. A bankjegyforgalom máris «aggasztó mértékben csökken». Aggasztóan, főként azért, mert a még mindig magas hitelkamatláb mellett el kell sorvadnia a magyar gazdasági életnek, de aggasztóan az uj «pengő» értékelése miatt is. Látjuk, hogy a papirkoronát Zürichben ingadozóan bár, de felfelé irányuló tendenciával jegyzik. Ez természetes következmény, mert a jegyforgalom csökken. Csökken a gazdasági élet elsorvadása folytán. Ez olyan körfolyamat, amelyet a hitelkamatláb, "tehát a bankpolitika irányit, esetleg tudatosan befolyásol is. A papirkoronának viszonyát a «pengő»-höz, a törvénytervezet Jerögziteni kívánja azzal, hogy 100000 papirkoronát vesz egyenlőnek 8 «pengő»-vel. Ebből az következik, hogy bármennyire is csökken apaE

írkorona jegyforgalom és ezzel ármennyire is emelkedik a papírkorona értéke, ezért mégis csak a 100000:8 viszony marad fenn, a törvénytervezet szerint a papírkorona és a pengő közt. A pengő értéke tehát aszerint csökken, amint a papírkorona értéke emelkedik. Ez így paradoxonnak látszik, de talán világosabbá válik, ha az árut is bekapcsoljuk gondolkodásunk körébe. A törvénytervezet megállapítja a «pengő» ötvözetértékét azzal, hogy az arannyal hozta szoros kapcsolatba. A tervezett «pengő»-ért tehát semmivel sem fognak többet adni külföldi valutában, mint amennyit az ötvözet valóban megér aranyértékben. Ellenben a papírkorona zürichi jegyzés szerint, értékében emelkedik. Ez az emelkedés máris jelentkezett, hiszen lassan ugyan, de fokozatosan emelkedett 72.50ről 72.80-ra, azalatt, ami alatt a jegyforgalom csökkent, éppen 3 gazdasagi depresszió folytán, amit viszont a magas hitelkamatláb idéz fel. Amint a papírkorona vásárlóereje növekszik, annak értékemelkedése révén ez Uton nagyobb mennyiségű áru vásárolható. Az értékében fix «pengő»-nek vásárlóereje is fix kell, hogy maradjon. Igy, a papirkorona-«pengő» arány mindinkább csökken. Valójában a pengő elmarad a papírkorona mögött. Ha mármost nekünk itthon, a nagyobb vásárlóerejű papirkoronáért a meghatározott arányú «pengő»-t lehet csak vásárolnunk, Vagy beváltanunk, vagy a megtakarított koronát a viszonyszám szerint fogják «pengőre» átírni, akkor valójában a «pengő» értéke csökkent. Azért, mert papirkoronán több árut vásárolhatok, mint annak törvénytervezet szerint megállapított értékarányu «pengőn». Hibája tehát a tervezetnek, hogy a «pengő» illetve az uj érték kötelezővé tételét nagyon hosszú időre tervezi kitolni. Ennek az átmenetnek a legrövidebb idő alatt kell megtörténnie, nehogy a spekuláció kihasználhassa az átmeneti időt a mi"kárunkra. A jegymennyiség csökkenése az egység értékemelkedésével jár. Ezt bár tagadták az inflácionisták, az infláció ideje azonban ma már kétségtelenül igazolta. Energikus és tudatosan szándékos defláció emelheti az egységértéket. Ez oda fejleszthető, hogy devalvációval is áttérhetünk az aranyértékü pénzhez, kellő fedezet mellett. Ez pedig ma már megvan. Semmi ok tehát a «pengő» elnevezésre és az egység uj értékének meghatározására nincsen. Bármennyire js zamatos magyarságú a «pengő» elnevezés, ma is inkább az aranykorona rekonstrukcióját vallom helyesebbnek. Hogy egy «hatos»-ban 10 garas lesz és nem hat, ez nem fontos, bár jellemző. Jellemzi az egész «pengő» akciót. Sokat emlegetik az arany értékcsökkenését, mint az aranyértékü fizetőeszközre áttérés hátrányát. Eggyel'több ok a nagyobb értékű aranykoronára visszatérésre a«pengő» helyett. De tévedés másfelől, mert hiszen az arany értéke aranyértékben változatlan, csak vásárlóereje csökken. A vásárlóértékcsökkenése természetes, mert több aranyat termelnek, mint amennyi elvész kopás folytán, igy az aranymennyiség szaporodván, értékének vásárlóerőben csökkennie ~ kell. De ha igy van, akkor miért válasszunk kisebb értékű egységet, mint az aranykorona? Abszurd logika! De emelkedik az áruár és így csökken az arany vásárlóereje azon a réven is, hogy improduktív individiumokat is el kell tartania a dolgozó emberiségnek. Ez azonban más lapra tartozik. Erről talán máskor. Annyi azonban bizonyos, hogy a «pengő»-nél jobb az aranykorona meg ha a nemzetgyűlés loyalitásból másként is döntene, főként azonban fontos, hogy az átmenetre igen rövid határidő szabandó, hogy rapid rajtaütéssel, a spekuláció ki ne használja gyöngéinket! Pedig ezekben bővelkedünk! Pisszer János. Egy nyiregyházi származású orvos érdemeinek elismerése. Dr. fflácsánszky Lászlót Dr. Aigner Károly főispán a szegedi városi közkórház sebész főorvosává nevezte ki. Nyíregyháza, október 31. A Nyirvidék tudósitójától. Nem szeretünk személyek tömjénezésével foglalkozni, de az érdemet sietünk elismerni. Most kétszeres örömmel ragadjuk meg a tollat, hogy egy olyan férfiúnak érdemei előtt fejezzük ki elismerésünket, akinek bölcsőjét e város falai között ringatták, aki középiskoláinak befejeztéig itt élt e varos falai között, aki egy köztiszteletben megöregedett, puritán, becsületes E

olgártársunknak, a régi "jó időken itt nálunk csak «Samu bácsi» néven ismert tetőtől talpig derék iparosnak, Mácsánszky Sámuelnek (t fia s aki jelenleg az ország második városában, Szeged város közkórházában sebészfőorvos lett. Tudjuk, hogy sokan élnek itt egykori osztálytársai közül, sőt középiskolai tanárai közül három életben van még, legyen szabad hát a vO|t fanulótársaknak emlékezés céljából, a volt tanároknak pedig az általuk nyújtott nevelő munkásság elismeréseképen, főként pepiig annak a tisztes nyiregyházi házaspárnak szóló üdvözlésünk kifejezése céljából leközölni azt az elismerést, mellyel Szeged város társadalma tisztelte meg. Szóljon hát helyettünk a szegediek méltató szava. Régen találkozott kinevezés olyan általános örömmel és megelégedéssel, nTtnt az, amikor nemcsak a föltétlen tudás, de az orvosi működésben nem utolsó emberi jóság is méltó elismeréshez jutott. Máchánszky László egyénisége a legnagyobb garancia árra, hogv folytatódik a városi közkórházban az a nívós és emberszerető munka, amely ő előtte boldog emlékű Boross József idejében talált leginkább otthonra. Csak felületeseknek közömbös, hogy ki tölti be ezt az állást, hiszen az élet nem csupán a lelki sebek osztogatásában bőkezüsködik, hanem megveri az emberiséget testi nyavalyával is. Hypokriták volnánk, ha letagadnók Szeged népének sokban konzervatív voltát, irtózatát a kórháztól, amely. az ispotály néven valami elképzelhetetlen kinoztatást jelentett a naiv elmékben. Itt lassú, céltudatos munkára volt szükség, jó emberekre^ akik néhány lelkes réginek váltak folytatásaivá és kibővitőivé a törekvés kezdeményezésében. Mindenekfölött kellett hozzá a tudásnak olyan tökélye, hogy maga az eredmény legyen a legfőbb vonzóerő, a magyarázat, a megnyugvás, de pedig a rábeszélés, amely legföljebb a statisztikát javítja, de kevesebbet ad a lényegből. Máchánszky László dr., aki ma 46 éves, husz esztendőt töltött Sze" geden, életének legszebb, legtevékenyebb, legfogékonyabb részét s ugy szerepelt mindig a köztudatban (bár minden szereplési vágy nélkül), mint a legközelebbi jövő, az első alkalom pompás ígérete, Husz •'évig működött Boross József mellett a közkórházban, előbb mint segédorvos, majd mint rendelő-orvos, mindig szerényei, mintha csak átsuhanni szeretne az embertömegeken, amelyekből egyre többen ismerték meg és egyre jobban kezdték becsülni. Az ő karrierjét nem társadalmi körök, társadalmi formák csinálták meg, Máchánszky László sosem volt bajban, de ha lett volna, akkor sem takarózik laikus nőegyletek szoknyáival. Az ő «esetei»-ről azok beszéltek, akiknek az életét mentette meg, de Máchánszky László ilyenkor is csak elhárítani igyekezett magától minden érdemet, mint ahogy az emberiség bizonyos fajtája szerint nem is érdem az, ha másokkai'jót cselekszünk. Adni könnyebb, mint 'kapni. Egyéniségének finomságában mindig olyan erő volt, amely első pillanatra lenyűgözi a feléje közeledőt. Halk szavú, tetőtől talpig ur és lovagias gondolkozású, mintha azt mondaná: Aki az emberi test hibáit, gyarlóságait ugy ismeri, mint énj. az csak a biblia szavai szerint érezhet, gondolkozhat és cselekedhet. Mert igy kerekedik felül mindeneken, igy jut el a megértéshez és a megbocsátáshoz. Tegyük hát egészségessé a testet, hátha a keíevények eltávolításával meggyógyul a lélek is. A Máchánszky László fajtájából nincs sok, ő sem gyógyíthat meg mindenkit, de abban a nagy elfoglaltságban, amely a hivatását te| Mi nem hirdetünk árleszállítást, mert a legjobb cipőárukat a legolcsóbb árakon árusítjuk el a Hungária Cipőáruházban Nyíregyháza, Zrinyi Ilona utca 5. Telefon; 195. Egyes szám ára 2000 korona.