Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-07-14 / 156. szám

Kapuzárás. A nemzetgyűlés október 14-ig szünetet tart. Ezt a pihenési időt azonban a kormány továbbra is lá­zas munkára fordítja. A nyár fo­lyamán az a feladat vár ugyanis különösen a gazdasági ügyek resortjába tartozó miniszterekre, hogy a nemzetgyűlés utolsó nap­jaiban tető alá ~ hozott gazdasági törvényeket sürgősen realizálja. A nemzetgyűlés kapuzárásával kap­csolatban az egységespárt is meg­tartotta záró értekezletét, amelyen nagyon érdekes és jellemző esemé­nyek játszódtak le. Mindenekelőtt örömmel lehet megállapítani, hogy az egységes párt hivatásának ma­gaslatán áll s a kormányzás min­den kritériumát magában viseli. Ez a párt fegyelmezett, valóban egy­séges és összetartó s még egy nagy előnye is van a többi pártok fe­lett : a vezére gróf Bethlen István. Sajnos ezen a záróértekezleten nem jelenhetett meg, de a kormánypárt ettől eltekintve is olyan ünneplés­ben részesítette, amit a miniszter­elnök valóban meg is érdemel. — Vass József helyettes miniszterel­nök méltatta az ő elhivatottságát a jelenlegi magyar politikában s nem kisebb dolgokat mondott, minthogy Bethlen István jelenti ma a magyar embert, a magyar poli­tikát, a magyar nemzet aspirációit s személye szimbóluma, exponense coefficiense a magyar gondolatnak. A párt üdvözletét husz tagu kül­döttség fogja tolmácsolni a mi­niszterelnök előtt. Nagyon örven­detes jelenség, hogy az a párt, amelyik ma hivatott az országot kivezetni súlyos helyzetéből, ily elismerésre méltó módon övezi sze­retetével és bizalmával vezérét. Történt azonban ezen az értekezle­ten egy sajnálatos s talán inkább időszerűtlen felszólalás is, amelyet különösen azok az orgánumok fújtak naggyá, amelyeknek hő óhajtásuk, hogy az egységespárt békéjét szétbontva lássák. Gróf Széchenyi Viktor felszólalásában foglalkozott a legitimisták ismere­tes körmendi gyűlésével s megálla­pítani kívánta, "hogy- az ott elhang­zott beszédek hangja annyira kon­ciliáns volt, hogy e felett az egy­ségespárt is örömét fejezheti ki. A magunk részéről mindenkor öröm­mel állapítjuk meg a különböző politikai -pártokról, hogy dicsére­tet érdemelnek, ha szereplésük való ban hozzájárul a politikai életben megnyilvánuló feszültségek enyhí­téséhez. Természetesen a körmendi (beszámoló alkalmával is örültünk, hogy a szónokok a higgadtság ke­retein belül mozogtak, de miként az egységespárt, ugy mi is helyte­lennek és időszerűtlennek találjuk hogy épen a politikai kapuzárás idején a legitimizmus kényes kér­désével keltsenek izgalmakat. A baloldali sajtó Széchenyi Viktor gróf felszólalását most a saját cél­jaira igyekszik felhasználni, hogy a társadalomban elhintse annak látszatát, hogy a kormány pártjá­ban nincs meg a kívánatos egység Hamis beállítás ez, mert ez a párt ezidőszerint napirendre tér a ki­rálykérdés ügyében, mert felfogása a királykérdésben még mindig vál­tozatlan. Egyelőre nem is hajlandó megengedni, hogy ezt az izgalma­kat keltő csóvát beledobják a po­Szerdától az Apollóban, litikába. Épen ezért a kormánypárt sem foglalt állást gróf Széchenyi Viktor felszólalása ügyében s ezt helyesli is az ország közvéleménye mert az ilyen kérdések nagyon al­kalmasak arra, hogy különösen a nyári szünet idején felelőtlenül rágódjanak rajta azok az egyének s talán pártok, akiknek s amelyek­nek létérdekük, hogy állandóan za­vart keltsenek. mem Ferii, női és gyermek­harisnyák legolcsóbb bevásárlási forrása FODOR FERENC és TÁRSAI Zrínyi Ilona-utca 5. A forgalmiadó gazdasági következményei. A legutóbbi hetekben a forgalmi adó valósággal ütköző tengelyévé vált nemcsak a társadalmi, hanem a politikai életnek is. Az ország egész kereskedő- és iparostársadalma a napokban ha­talmas megmozdulásban tiltakozott az ellen a méltánytalan és a gazda­,sági élet fejlődését megbénító sú­lyos adóteher ellen. Látszólag kissé érthetetlen, hogy a gazdasági körök miért ép­pen most lépnek erőteljes akcióba a már mintegy négy éve életben levő adónemmel szemben és sokan igyekeztek politikát látni ebben a kérdésben is. 'A gazdasági körök feijajdulásá­nak azonban nagyon is megvan a maga természetes oka. A forgaími adó ugyanis most kezdi éreztetni teljes egészében a maga romboló hatását, most, amikor valósággal gazdasági tényezővé vált. Addig ugyanis, amig az árak a korona hanyatlásával egyenlő arány ban emelkedtek, a gazdasági ^let a forgalmi adót egykönnyen kihever­hette, mert az arak emelkedésében a forgalmiadó ellenszerét egyköny­nyen feltalálhatja. Ma azonban, mi­kor az árak hanyatió tendenciát mutatnak és az áru beiértékének rohamos emelkedéséről többé be­szélni nem lehet, a forgalmi adó "háromszázalé­kos saffrangja oly példátlan megterhelést jelent, amely a kereskedelem és az ipar nagy részénél áz üzleti haszon nagymérvű lecsökkenését eredmé­nyezi. Ezt különben a következő gyakorlati példával megvilágíthat­juk : — Egy kétmilliós árucikk eladási ára után fizetendő 3 százaiékos for­galmi adó 60000 korona, kereseti adó átlagban 1.2 százalék: 24000 korona, jövedelmi adó 0:6: 12.000 korona, munkásbiztositás 0.3 száza­lék: 6.0 korona, rezsi 3 százalék 60.000 korona, vagyis 166.000 koro­na, ennéi többet pedig manapság kereskedői haszon cimén nem le­het keresni. A forgalmi adórendszer tehát azt jelenti, hogy a bruttó haszonból mutatkozó nettó nyereséget a forgalmi adó egészen elnyeli., vagyis az üzletvitelnek nincs meg a gyakorlati eredménye. Ilyen körülmények között igazán nem lehet csodálkozni, hogy az üz­letek önmagukat eszik meg s egyik a másik után válik fizetésképtelen­né, vagy jut csődbe. Az áílam ré­szére ez pedig minden lehet, csak közömbös tény nem, mert a népszö vetségi főbiztos XIII. számú jé'ien­tésébőí megállapítható, hogy az állami bevételek súlyosan csökkenőben vannak, ami a pénzügyi ellenőr szerint is az egisztenciák összeomlásában leli magyarázatát. Az államkincstár tehát a forgalmi adóreformjávaf önmagának tenne szolgálatot, mert gátat vetne annak, hogy a kereskedelem és az a forgalmi adóterhek miatt minden anyagi ellentállóképességét el­veszítse. Láng, Lajos dr. Debrecennek 26 millió aranykoronára van szüksége. Egyelőre 5 milliót kap. Mire fordítja a pénzt Debrecen ? Debrecen, julius 13. Saját tudósí­tónktól. A városok kollektív külföldi köl­csönéből Debrecen 5 millió arany­koronát kap, ami szintén kevés, mert Debrecennek több mint 26 millió aranykoronára van szük­sége, hogy városfejlesztési programmját végrehajtsa. A 26 millió koronát a következőkre for­dítaná Debrecen párosa: 1. A világítási vállalat modern felszerelésére és kibővítésére 5 mil­lió aranykorona. 2. Városi nyomda felszerelésére, könyvkötészeti beruházásokra 1 millió aranykorona. 3. A városi téglagyár számára 1 millió aranykorona. 4. A köztisztasági vállalat beruhá­zására 250 ezer aranykorona. 5. A szennyvizszürő telepi gaz­daság felszerelésére, mintagazdaság berendezésére 1 millió aranykorona. 6. A központi vásárcsarnok fel­építésére 5 millió aranykorona. 7. A városháza felépítésére 6 millió aranykorona. 8. A Déri-muzeum felépítésére 2 millió aranykorona. 9. Az Ipaíostanonciskoia felépíté­sére 2 millió aranykorona. 10. A városi zeneiskola kibővíté­sére és hangversenyterem építésére — amely a tanács szerint nincsen Debrecenben megfelelő — 250 ezer 1 aranykorona. 11. A köztemető felépítésére, ke­rítéssel és a szükséges épületekkel való ellátására 1 millió aranyko­rona. 12. A vágóhíd kibővítésére és avult felszerelésének felcserélésére 1 millió aranykorona . 13. A városi szeszfőzde beruhá­zására, a íikőrgyártáshoz szükséges kellékek beszerzésére 300 ezer aranykorona. Értesítők szemléje, v. á Nyíregyházi Községi „Jókai Mór" Polgári Fiúiskola. Az iskola tizennyolcadik Értesítő­jét bocsátotta utiára Tamáska End­re igazgató a lezárt tanévvel. Az is­kola eddigi neve a nagy mesemon­dó nevével bővült. A város közgyű­lése Jókai Mór emlékére a nagy költő nevéről nevezte el iskoláját s ehhez az elnevezéshez a kultusz­miniszter is hozzájárult. Évek után első izben számolhat be az iskola azzal a rég óhajtott, de teljesedés felé csak most induló eseménnyel, hogy egy uj tanterem­mel bővült az iskola. Ezzel az el­múlt iskolai év folyamán már mind a négy osztáiyt párhuzamosítani lehetett. — Természetesen ez még nem iehet végleges megoldás. Ez a tanuiói létszámban egyik leg­népesebb s a poigári társadalom igényeit teljes mértékben kielégítő iskoia a legmesszebbmenő támoga­tást igényelheti a fenntartó város­tól. / l A tanári karban a következő sze­mélyi változások történtek. — A Kardos István eltávozásával meg­üresedett tanszékre Berényi Jenőt, az újonnan szervezett X. és XI. tan­székre pedig Dobránszky Sándort és Tiefbrunner Ernőt választotta meg az iskolaszék. Általános tünet, amit más iskolá­nál is tapasztaltunk az Értesítők nyomán, hogy a tanulókkal szem­ben aikalmazott fegyelmi bün­tetések iegnagvobb része az igazo­latlan mulasztásokból eredt. Ami­ikor ezt a hiriapiró köteles gondos­ságával es figyelmével megállapít­juk, itt is szóvá tesszük a tanári ka­roK részérőr méltán felmerülő pa­naszt .liogy ebben a tekintetben ki­ízáróiag a szülei házat terheli a fe­lelősség. Viszont örömmel állapít­ja meg az Értesítő, hogy a tanul­mányi előmenetel terén fokozatos javulás mutatkozik. Az iskola ma­gasabb értelemben vett tanulmányi ügyeit három szülői értekezlet szol­gálta. A tanárok a társadalmi életben rendkívül széles szerepkört töltenek be. Tamáska Endre, Kovách Ár­pád és Szalay Pál társadalmi sze­replése a többieké mellett is ki­váló. Szaktárgyi és környékbeli kirán­dulást tizenhatot rendezett az el­múlt év folyamán az iskola. Na­gyobb kirándulás volt a Balaton megtekintése, melyről annak ide­jén szines riportokban számolt be a Nyirvidék feielős szerkesztője, aki szintén elkísérte a tanulókat. Négy ifjúsági kör foglalkoztatta a szorgalmi időn kivül a tanulóifjú­ságot szép eredménnyel. A szo­kásos iskolai ünnepélyeket megtar­tották, ezek közül legkimagaslóbb volt a Jókai-ünnep. Az egészségi állapot kielégítő volt. Egy tanulót azonban ez az iskoia is elveszített . , Az iskolát meglátogatta a tanév folyamán Lengyel Mihály iskola­Az anyai szeretet filmje! it a gyönyör bűnbe sodort Egy megtévedt ifjú regénye 7 fejezetben . Szerdától w az Apollóban.

Next

/
Thumbnails
Contents