Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-10-30 / 246. szám

1925. október 30. J^YöütidéK Diadal Mozgó 1925 október hó 29'éa és 30-án, csütörtökön és pénteken 5, 7 és 9órai kezdettel Mézeshetek a levegőben sgy kalandos repülfgép története fi felvonásban. Főszerepben : AlWilson .és Virginia Lee Corbin. A filmben előforduló pilóta bravúrok nam trükkfelvételek, hansia a vakságban végheiTitt é'etve•zélyes légi mutatván)ok. Iramszarvas csodája (Az álmok muzsikusa) Szinmü 5 felvonásban. Jön: Jön: A szezon attrakciós újdonsága A BÖLCSŐDAL Felesége utáni bánatában öngyilkos lett. Nyíregyháza, október 29. — A Nyirvidék tudósítójától. Mély részvétet keltő öngyilkosság lörtént a napokban Tiszalökön. Pár nappal ezelőtt temette el idős Magyar József tiszalöki lakos elhunyt feleségét. Az öreg ember nagyon szivére vette felesége halálát s a temetés napjától kezdve nem volt egy nyugodt pillanata sem, a búskomorság jelei mutatkoztak rajta, azonban senki sem sejtette, hogy az idős ember végzetes tervet forgat a fejében. Huszonötödikén ismét nagyon neki eresztette a fejét a busulásnak s talán, hogy szándékát könnyebben végrehajthassa, egész nap ivott. £jjei, mikor minden elcsendesedett a ház körül, kiment az istállóba s felkötötte ma. gát egy gerendára. ~ Az öngyilkosságot hajnalban a fia vette észre, aki felkelt, hogy megetesse az állatokat. Bement gya nutlanul az istállóba, mécset gyújtott s a pisla mécsvilágnál elrettenve vette észre a gerendáról lelógó merev testet. Fellármázta a házbelieket, akiknek segítségével levágta az öreget a kötélről, azonban az előhivott orvosi segítség sem tudta az öreg életuntat visszaadni az életnek. Az ügyészség, mivel bűncselekmény nem forgott fenn, az eltemetésre megadta az engedélyt. Fejszével fejbevágta a társát. Nyíregyháza, október 29. — A Nyirvidék tudósítójától. A Szakoly községhez tartozó Miklós-tanyán volt alkalmazásban Takács György és Vajda János béres. Három nappai ezelőtt történt, hogy a két béres között valami csekélységből kifolyólag ellentét fejlődött ki. A harag forrt mindkét legényben, mig végre marhaetetés közben tettekben is megnyilatkozott. A két haragos összeszólalkozott s a felindulás hevében Takács György felkapott egy kezeügyébe eső fejszét s azzal ugy fejbe vágta Vajdát, hogy nyomban elborította a vér és összeesett. Sebe nyolc napon tul, de husz napon belül gyógyul. A csendőri jelentés alapján az ügyészség az eljárást rpeginaitotta. , Kifosztottak egy bökönyi házat a kóbor cigányok. A lopott holmi egy részét menekülés közben eldobták. A tetteseket eddig nem sikerült elfogni. Nyíregyháza, október 29. — A Nyirvidék tudósítójától. Október 20-án éjjei betörők jártak Bökönyben. Az eddig ismeretlen tettesek Dobrán György bökönyi lakos házát tisztelték meg látogatásukkal. Dobránék a ház hátsó szobájában aludtak s nem vették észre, hogy ezalatt az első szobában betörők járnak, akik az összes elemelhető ágyneműt, vászon és ruhaneműt hatalmas batyukba csomagolják s távoznak. A kár összege öt és fél millió koronát tett ki. A tettesek Bökönyből a jól sikerült betörés után gyalogúton igyekeztek Hajduhadház felé. Alig távoztak azonban mintegy másfél kilométernyire Bökönytől, Dudás Pál és Kovács János mezőőrök észrevették a gyanús karavánt, mely két asszonyból és egy férfiből állott. A mezőőrök igazolására akarták szólítani a batyukkal megterhelt éjszakai utasokat, ezek azonban éltek a gyanúperrel, hogy könnyen baj lesz, a batyuk egyrészét eldobták, hogy könnyebben menekülhessenek s futásnak eredtek. A mezőőrök nem tudták elcsípni a menekülőket s az éjszakai nagy sötétségben személyleirást sem tudtak róluk szerezni. Megelégedtek tehát azzal, hogy az eldobott holmit vették őrizetbe. Ezáltal mintegy három és félmillió korona 'értékű ruhanemű visszakerült a károsult gazda birtokába. — A csendőrség erősen folytatja a nyomozást. Nagyon valószínűnek látszik, hogy kóborló cigányok követték el a betörést s remény van reá, hogy rövidesen hurokra is kerülnek a tettesek. SZiGORUAII CSAKIS FELNŐTTEKNEK! Csütörtökön és pétiteken Luther Reed hires regénye Bigámia I (Az uri tolvaj) a gyönyör eszeveszett hajszolásában tobzódó fiatal asszony drámája 11! Csakis felnőiteknek. Az Apollóban. Tiltakoznak az iparosok a kőtelező könyvvezetés ellen. Sérelmesnek tartiák a kötelező könyvvezetést. Serkenteni kell a jövő iparos-generációt a tannlásra. Csak intelligens iparososztály küzdhet sikeresen az iparosság érdekeiért. Országszerte tiltakoznak az iparo-1 gárok olyan rétegénél, ahol a legsok a kötelező könyvvezetés eden, sőt egyik tekintélyes altóldi város iparosai küldöttségileg tisztelegtek a pénzügyminiszter előtt, memorandumot nyújtva át ezalkalommal, melyben a miniszter jóindulatú támogatását kérik a kötelező könyvvezetés eltörlése érdekében. Hogy iparosaink a jelenlegi súlyos gazdasági állapotokra való tekintettel kérik a kötelező könyvvezetés hatálytalanítását, mindenki előtt természetesnek tűnik fel, mert hiszen egyes ipari ágakban oly nehéz munkaviszonyok vannak, hogy a könyvek beszerzése is csak áldozat árán eszközölhető, amennyiben munkaalkalom olyan kevés van, hogy az esetleg meglevő pár százezer korona megtakarított pénznek minden feleslegesen kiadott ezer koronája gondott okoz a családfőnek. Viszont megtudjuk érteni a pénzügyi kormány álláspontját is, midőn azon igyekszik, hogy minden megengedhető mód felhasználásával mentül nagyobb összegű jövedelmet tudjon biztosítani az

1 államka^za javára. Sajnálattal kell azonban megállapítanunk azon tagadhatatlan tényt hogy a jelenlegi gazdasági viszonyok mostohasága mellett hiábavaló minden óvintézkedés a2| adózó polugyesebb finánc zseni.sem tud megfelelő adóalapot felkutatni azon egyszerű okból — mert nincsen mit megadóztatni. A tiltakozásnak van még egy másik fájdalmasan hangzó érvelese i«. Azt mondják tiltakozásukban,, liogy a kisiparosok egy részének nincsen fneg a kellő, gyakorlottsága a könyvek vezetésére. Ennél a pontnál érdemes kissé megállani, mert ez olyan kitétel, amely látszólag jelentéktelen ugyan, és mégis mélyen térinti a magyar kisiparosság zömének kulturális elmaradotttságát, melynek legnagyobb okai éppen •maguk a kisiparosok. Tessék csak megfigyelni azokon a napokon kisiparosaink túlnyomó részét, midőn tanoncaiknak iskolába kell mennie, hogy vajon hányat találunk közöttük, amelyik tanoncát kellő komolysággal fogja inteni, hogy az iskolában látottakat és hallottakat igyekezzen emlékezetébe vésni, mert eljön majd az idő, mikor annak hasznát veendi. Ellenben merem állítani, hogy nagyon sokszor vannak olyanok, kik nem a leggyengédebb hangon adnak kifejezést afeletti nem tetszésüknek, hogy éppen akkor mennek el tanoncaik az iskolába, amikor egy; kis sürgős munka volna befejezni való és hull az áldás I vegyesen, hol tanoncra, hol az is-1 kólára. De sok keserves fohászkodást hallottam pedig már nem egy tekintélyes kisiparostól, inikor e&y közönséges kis számlát, vagy egy jelentéktelen kis árajánlatot kellett kiállítania, s beleizzadva a nagy munkába, keservesen emlegette a tanonciskolában hasztalan játékkal eltöltött drága időt, a késői bánat hiábavaló szánom-bánomjával mondván, hogy haj ő azt tudta volna, hogy valamikor a maga mestere lesz, bizony nem töltötte volna hasz talan játékkal az időt, hanem erős akarattal, tudásvággyal és szorgalommal megszerezte volna mindazokat az ismereteket, melyekre — most látja — az életben nagy szüksége van. És hogy mennyire szüksége van a kisiparosnak arra, hogy a saját maga kis szegénységét számon tudja tartani; éppen napjainkban van a legtöbbet tanulságos példa amikor a trianoni határ felforgatta fenekestül az ország rendjet s a tisztviselők is kényszerítve vannak az ide-oda vándorlásra s igy természetesen nem ismerve a helyi viszonyokat, néha bizony meg eshetik egyes helyeken laz a kis szerencsétlenség, hogy az adó kivetéséttél némi kis eltolódás mutatkozik — az adózó fél hátrányára, melyet aztán hosszas utánjárással, felebbezéssel lehet csak ismét a rendes mederbe terelni, holott ha hiteles könyvvezetése van még a legkisebb iparosnak is, ennek felmutatása mellett nagyon sok kellemetlenségtől és időpazarlástól kiméli meg jrnagát is és a hivatalos egyéneket is Hogy ilyesmi elő ne forduljon, azt csak tanulással tudjuk elérni. — Tanulni nem szégypn; sokkal nagypbb szégyen az, ha minduntalan korlátoltságunkat áruljuk el a legkisebb dolgoknál is. Nekünk nagyon sok mulasztást kell pótolnunk és kell, hogyt állandóan a szemeink előtt lebegjen a megcsonkított magyar haza képe, melyet csakis erős akarattal, tudásvágyunk teljessé fokozásával és kulturális fölényünkkel fogunk tudni ismét olyan nagygyá fejleszteni, amilyen volt. n—c. Feltárják az öngyilkosság titkait. Az emberi sors titokzatos mélységeit talán sohasem fogjuk feltárni. De amint az emberiség öregszik s egyre gazdagabb lesz tapasztalatokban ezekből a titokzatos mélységekből mind több és több világosodik meg előtte. Német tudósok most olyan ponton gyújtottak világosságot, ahol eddig . a legteljesebb, a legmegdöbbentőbb sötétség urálkodott. « | Miért lesznek öngyilkosok az emberek? Micsoda jellembeli tulajdonságok, a környezetnek micsoda hatásai birják rá az embereket arra, hogy eldobják maguktól az életet. Miért van, hogy az egyik a legszörnyűbb nyomorúságban is ragaszkodik hozzá, mig a másik a legtökéletesebb jólét közepette ha" jitja el magától? Senki sohasem tudott ezekre a kérdésekre komoly, igaz feleletet adni. S most német statisztikusok megbolygatták ezt a rejtélyes problémát s a legérdekesebb, a legizgatóbb adatok valósággal kirajzottak kutatásaik nyomán. Statisztikai vizsgálataik a legszélesebb körűek s egész Európára kiterjeszkednek. A belőlük levonható következtetések igy úgyszólván döntő jelentésijek. A német tudósok első meglepő, szenzációsan ható eredménye, hogy az éghajlat és az öngyilkosság mathematikai összefüggésben állanak egymással. Ki tudták mutat-