Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-10-29 / 245. szám

1925, október 28. JSÍYÍKBTDÉK Az erdélyi muzeum egyesületet is elakarják oláhositani. Brassóból jelentik: Ezt a magyar kulturális egyesületet az oláh kormány mindenáron romanizálni akarja, ezért gördit folytonosan akadályokat uijába és ezért nem akarja jóváhagyni alapszabályait. Az egész viszálykodás onnan származik, hogy amikor 1872-ben a magyar kormány Kolozsváron fölállította. a Ferencz József tudományegyetemet, ennek használatára a szóbanforgó egyesület" gyűjteményét bérelte ki. Az impérium változásakor a Consiliul Dirigent egyszerűen oláh állami' kezelésbe vétette a muzeumi gyűjteményt, a tulajdonos egyesület minden megkérdezése nélkül. Azóta állandóan folyik a kérdés rendezésére a tárgyalás, de minden eredmény nélkül. — Egyizben a kormány már az egyesület működését is felfüggesztette egy alaptalan vád alapján. Mint a törekvéseket jellemző tünet felemlíthető, hogy a kolozsvári egyetem növénytani intézetének igazgatója, Borza Alekszandru legújabban azzal a javaslattal lépett fel, hogy az alapszabályok szerinti 4 lei tagsági dij ellenében lépjenek be az egyesületbe tömögesen az oláhok, hogy aztán igy lehessen eloláhositani az egész intézményt. Kiss József Legendák a nagyapámról. Kiss Józsefnek, a legnépszerűbb magyar költőnek most fog megjelenni utolsó, halálos ágyán befejezett remekmüve: Legendák a nagyapámról cimen. Arany János óta ez lesz a modern magyar irodalom első komoly éposza. A XX. század irodalmát a lyra uralta, az impresszionismus, a pillanatonkint változó felületes hangulatok szép, és szines kifejezési módja. Ámde ettől a tulfinomult költészettől még a legnagyobb poéták is visszafordultak — a halaluk előtt. Még a lyrikus 'Ady Endre is époszt irt költői pályafutása betejezéseül (Margitta élni akar) és Ady Endre melleit a század legnagyobb gejniéje, Arany János kedveltje és 'közvetlen utódja, a még életeben parnasszusi magaslatok éthereiben trónoló Kiss József is a Legendák a nagyapámról c .müvében megírta számos világhírű balladája (Simon Judit stb...) mellett a század legszebb époszát, amely Arany Toldijának méltó versenytársa lesz az irodalomtörténetben. Jóllehet a nagyközönség ismeri már a Legendák hírnevét, de magát a teljes müvet nem. A teljes verses regény, Kiss József legszebb alkotása most fog megjelenni könyvalakban. A költő kérésére, melyet halálos ágyán intézett leányához, Ki

ss Erzsébethez, Baurer Gyula ezredes nejéhez, a család kiadja most azt a halhatatlan örökséget, Vészi Józsefnek, a Pester Lloyd főszerkesztőjének, a család rokonának segítségével s igy a nyomdai költségek a minimumra redukálódnak, elienben a közönség olcsón egy rendkívül szépen Kiállított művészi remekmüvet kap. A könyv kiadásában, még csekélységemnek, aki Kiss Józsetnek még eletében nagy híve voltam, van alapvető tevekenységem, mert a "könyv adminisztrálásának súlyos munkáját Vészi főszerkesztő ur támogatásával én végzem. Tekintettel a mü olcsóságára, minden müveit magyar ember, Kiss József régi híveinek támogatását kerem. Bölcs ödön. Csütörtöktől Mézeshetek a levegőben és Az iramszarvas csodája a Diadalban Egy világhírű muzsikus centennáriuma. A százéves Strauss János. — A keringő király születésének 100 éves évfordulóját ünnepli az egész kulturvilág. — Hogyan fedezték fel a „Kék Duna" keringőt? — Érdekes visszaemlékezések Strauss lánosra. Pár napja lett száz esztendeje, hogy a «keringő király» az első igazi bécsi operett megteremtője megszületett. Atyja maga is hires muzsikus volt, aki a régi császári udvarokat gyönyörködtette zenekarával és aki a «Hofballmusik-direktor» büszke nevét viselte. Fia Straus János 1825. október 25-én született Bécsben s már gyermekkorában szivta magába a Décsies dallamokat. Lannernek és édesatyjának, jdősebb Strauss Jánosnak a muzsikáján nevelkedett s jó ideig maga is csak tánczenét komponált. Meg jóformán ki sem nőtt a gyermekkorból, amikor már zenekart szervezett, amellyel saját müveit népszerűsítette és jelentős sikereket aratott. Igazi népszerűsége és nagyarányú zenei fejlődése azonban édesatyjának a halála után kezdődött. Akkor lépett a már világhírű Strauss zenekar élére, amelylyel csaknem az egész müveit világot bejárta. Táncdarabjait, különösen a hires Kék Duna keringőt (An der schönen blauen Donau) az egész világon játszották. A táncdarabok komponálása és dirigálása azonban nem elégítette ki brauss Jántos becsvágyát. — Többre törekedett. Az operett felé fordult, amely akkor érte el első virágzása tetopontját. 'természetesen akkoriban még csak francia zeneszerzők domináltak az egész vonalon a teret s a más nemzetbeliek kísérletezése csak az ő nyomdokain haladt. Strauss János szerencsés kézzel vegyitette már első színpadi müveiben a francia operett kis formáit a német vigopera szélesebb lélekzetü számaival, amelyeket azonban könnyebb tartalommal töltött ki. Strauss müveivel kezdődött meg tulajdonképpen a bécsi operett népszerüségenek a korszaka s ő teremtette meg azt a műfajt, amely hosszú évtizedeken át uralkodott az európai színpadokon. Számos színpadi müvei között leghíresebbek a «L)enévér», «A királynő csipkekendöje», «Egy éj Velencében)) és a «Cigánybaró». Kifogyhatatlan daliaminvenciója és alapos zenei tudása minden müvében megnyilvánult s ez volt az oka, hogy szerzeményeit a nagyközönség, de a képzett és kényesebb izlesü zenészgárda is élvezettel hallgatta. Legragyogóbb alkotása, a «Denevér» már az opera színpadokra vonult be s mijnt klaszszikus operett hirdeti néhány társaival együtt Strauss János dicsőségét. Strauss müködeséveí kezdődik és zárul a bécsi operett első diadalmas korszaka. Strauss 1899ben halt meg, de hire és neve fenmarad müveiben, amig csak a zenei szépért lelkesedni tudnak az emberek. i ( Hogyan fedezték fel a Kék-Duna keringőt? Amikor a «Denevért» 1884 április 5-én először adták elő a bécsi Theater an der Wíen» színpadán, a közönség meglehetős hüvösséggel fogadta a remek zenéjü operettet. Néhány hónappal később azonban a berlini operettszinpadon olyan óriási sikerrel került színre, hogy Bécs azonnal revideálta állásfoglalását s amikor az operett megint visszakerült Bécsbe, egy csapásra hódította meg a bécsi közönséget. Ugy anilyen sorsban részesült a «Kék-Duna» keringő is. A halhatatlan kompozíciót legelőször a bécsi férfiénekkar adta elő, de a szövege olyan ügyetlenül volt összeállítva, hogy a szövege miatt megbukott a kompozíció. A bécsiek ugyanis nevetségesnek találták a szöveg refrainjét, amely a «kék» Dunáról szól, mert a Duna tudvalevőleg sehol sem kék, inkább szürke, zavaros és piszkos. A bécsi spieszbürgerek rettenetesen fel voltak háborodva emiatt és egyszerűen lehurrogták a nagyszerű keringőt. Strauss János erre ugy változtatott a dolgon, hogy a Kompozíciót zenekari letétben szöveg nélkül adatta elő, nem is Becsben, hanem Párisban. Az 1867-iki párisi világkiállítás keretében á leipzigi müvészzenekar élén Strauss János személyesen dirigálta a "keringőt, amely tomboló sikert ért el. A párisiak el voltak ragadtatva s valóságos királyi ünneplésben részesítették a kitűnő zeneszerzőt. A párisi «Figaro» vezércikkben foglalkozott a f)ügy művészi eseménnyel s Strauss egy csapásra a leghíresebb és legnépszerűbb ember lett Parisban. Amikor később Londonban is tomboló tetszéssel fogadták a «Kék-Dun» keringőt, Strauss világhíre meg volt alapozva. Nagy diadallal tért vissza szülővárosába s most már a bécsi közönség is kegyeibe fogadta a mestert, aki azután szebbnél-szebb zenemüvekkel ajándékozta meg a müveit világot. Bécs városa remek szoborral és emléktáblákkal örökítette meg nagy fia emlékezetét; a mai évforduló alkalmával pedig Bécs egész társadalma készül megünnepelni §trauss János centennáriumát. Harisnyák fr mmosegDen nagy választókban legolcsóbban kedvizo tizetisi teltételekkel is nm. ÍÍVüOdá]/ I divatáluhá

zában MtilbU ü. Kállói-utca 2. SZÍNHÁZ. HETI MŰSOR: Igazgató : Gulyás Menyhírt Október 28. Szerda : A nóUi vége. Bérletszünet. Október 29. Csütörtök : Móric* grófnő. Páros bérlet 3. Október 30. Péntek : Csókoljon meg. Páratlan b. 3. Október 31. Szombat: A nótás kapitány. Páros b. 4. November 1. Vasárnap : Délután: Csárdáskirálynő, mérsékelt helyárakkal (4 órakor.) Este : A nótás kapitány. Bérletszünet. Tegnap este a Csirkefogó ment mérsékelt érdeklődés mellett. Természetes okát ennek abban találjuk, hogy Friedmann zongoraművész is tegnap tartotta hangversenyét. A színészek azonban ezuttai is kifogástalan formában játszottak és hangolták nevetésre a nézőket. • Ma este »A nóta vége., megy a bemutató szereposztásában. Holnap a »Marica grófnőt-1 mutatja (fje a társulat teljesen uj betanulással. * A társulat drámai hősnője. A társulat együttesének lapunk hasábjain történt bemutatásakor még nem voltunk abban a helyzetben, hogy megemlékezzünk a drámai hősnőről, nem pedig azért, mert a direktoriakkor még nem szerződtette le az azóta magnyert Koppány Erzsit. Koppány Erzsi eddigi pályafutását három állomás jelzi. — iMjf^d a három olyan azonban, hogy a nyiregyházi színházlátogató közönség a legteljesebb bizalommal fogadhatja Koppány Erzsit. Budapesten a Vár-szinházban aratja első sikerét s értékeinek felismerése után a Reneszánsz szinház nyeri meg tagjai sorába. Innen Sebestyén Uéza miskolci társulatához kerül. Szerepléséről ugy a fővárosi, mint a miskolci lapok a legteljesebb megelégedés es elismeres hangján szólnak. Ajándékozzuk hát meg mi is őt bizalmunkkal s hisszük, hogy nem fogunk benne csalódni. • Pénteken lép fel először a ^Csókoljon megt francia bohózat-újdonságban Koppány Böske, a Renaissance Szinház v. tagja, akit az igazgatóság a budai—miskolci szinháztót szerződtetett. A művész színháztól szerződtetett. A művészhír előz meg, rendkívüli érdeklődéssel várja a közönség. Szombaton és vasárnap a »Nótás kapitány"- kerül előadásra. A darabnak a teljesen uj kiosztáson és betanuláson kivül nagy érdekességet kölcsönöz a kettős kiosztás, amennyiben Boris, kantinoslány szerepét szombaton Harczos Irén, mig vasárnap Zsolnay Manci játsza Délután 4 órai kezdettel »Csárdáskirálynő< operett 3 felvonásban. DON SARLÓS előadásai ÍZ APOLLÓBAN hétköznap 5, 7 és 9 órakor kezdődnek.