Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-10-24 / 241. szám

• 1925. október 24. — A marxista államkormányzat eredményei számokban. A kommunizmus lehetetlenségének csattanóbb bizonyítéka aligha lehet, mint laz a számadat, amelyet a kommün előtti és a jelenlegi Oroszország gazdasági viszonyairól a »Reichspost« most közöl, minden kommentár nélkül. 1917 január elsején 3.800.000 képzett ipari munkás volt Oroszországban. 1025. jan. l-re az ipari munkasok száma 1.350.000-re apadt, de ezek közüi már csak 35 százalékának van meg a kellő szakképzettsége, 65 százalék szakképesítés nélküli kontár. Az elmúlt 8 év alatt 2.450,000 munkás .pusztult el a polgárháborúkban, éhínségben vagy pedig ipari munkahiány miatt napszamosként beolvadt a földmivefők közé. A képesített munkás keresete 1917-ben havi 36—40 rubei volt, most az átlag kereset 25—30 rubel, mai értékben körülbelül 900.000—1.000.00O magyar korona. 1917-ben 600.000 hivatalnok kormányozta Oroszországot. A hivatalnok átlag fizetése havi 54 rubel volt. Ma a legsűrűbb népességű kulturterületen (Lengyel-, Finn-, Észtország és Látvánia) elvesztése után 350.000 hivatalnokot foglalkoztat Szovje»toroszország 37 rubel (kb. 1.300,000 korona) átlag fizetéssel. A B) lisztázás állandó. Nyugdíj és végkielégítés nincs. A közigaz gatást végző tisztviselők száma azonban tulajdonképpen lényegesen nagyobb, mert a közigazgatási funk ciók nagyrészét a bizalmiférfiak és pártvezetők intézik, akik a hivatalnokoknál jelentékenyebb fizetést élveznek. A kereseti viszonyokkal szemben a főbb fogyasztási cikkek árai mindjárt koronákban átszámítva igy alakulnak : 1 kg. marhahús 22—30 ezer korona, 1 kg. fekete kenyér 4 ezer korona, 1 kg. burgonya 1400—1700 korona. A uékebeli orosz árakkal szemben 150—200 százalékos áremelkedés. Az iparcikkek még drágábbak: egy par cipő 850—900 ezer korona, 1 méter leeolcsóbb szövet 250—300 ezer korona, 1 méter viszon 100—110 ezer korona. A béke árakkal szemben az ipari termelés terén 300—500 százalékos a drágulás. (*) őszi és téli divatlapujdon ságok nagy választékban kaphatók «z Ujságboltban. Sok pénzt takarít meg, ha a Nyirvidék apróhirdetéseit olvassa! HETI MŰSOR: Igazgató : Gulyás Menyhért Október 23. Péntek : A nóta vége. Páratlan bérlet 1. Október 24. Szombat: A nóta vége. Bérletszünet. Október 25. Vasárnap : Délután: a csárdáskirálynő, mérsékelt helyárakkal. Este : A nóta vége Bérletszünet. Október 26. Hétfő : Ocskay brigadéroSi Október 27. Kedd : Ocskay briga- | déros. A NOTA VÉGE tegnap esti második előadása is a legteljesebb sikert aratta. A társulat frissessége mindjobban visszatérőiben vah,a hosszú utazás fáradalmai és az általános rekedtséget okozó hülések gyors ütemben múlnak. A magas művészi nivón álló, csupa jóindulattal telitett társulat komoly munkája a közönség minden pártfogását megérdemli. Mi feltétlenül bizunk is abban, hogy a multak után visszatér a publikum teljes bizalma a szinház iránt és a közönség megmutatja, hogy Nyíregyháza — mint a rég múltban — ugy a jelenben és a jövőben is mindig méltányolja az irodalmi színvonalon álló komoly színházi munkásságot. * * * A színházi iroda közleményei : Ma este ismét »A nóta véget megy páratlan bérletben, holnap pedig berletszünetben. A darab szereposztása változatlan, amelyet ismételten közlünk : Sivó János — Károlyi János Qyeki Péter — Lédeczy Antal Polinka, a felesége — Gulyás Meny hértné Viktus, az unokája — Jiavassy Mimi Tusi — Harczos Irén Béla — Kőrössy Zoltán Schulteisné — Rózsási Iboly Stofner — Medgyessy József Az ügyvéd — Magyari László Árkossy Oida — Berentés Béla Jójael — Lengyei Gyula Kerekes — Kun Emil Stancik — Váradi Sándor Mimi — Kubinyi E. Dóra — Keleti Manci Postás — Faragó Dezső Főpincér — Vértessy Gyula. * Szombaton és vasárnap szintén »A nóta véget megy, mindakét esetben bérletszünetben. Vasárnap délután »A csárdáskirálynői kerül , színre mérsékelt helyárakkal. (*) Fegyvertulajdonostifi figyel mébe! Benne vagyunk a vadász j szezonban, s ezért mindenkinek ér- j deke, hogy fegyverét rendben tart- j sa s ha valami hibája van, kijavíttassa. Puskát pedig csak szakképzett fegyvermúvesre lehet bizni, mert a magyar közmondás is azt tartja, hogy aki nem mestere valaminek, hónéra annak. Vadász- és lőfegyvert, revolvert, forgópisztolyt szakszerűen javít Papp István egyedül jogosított fegyverműves,Csi lag-utca 9. szám. Nagyobb mennyiségű burgonyás zsákot legolcsóbb napi áron szállít: ZsákkcIcsöRZö és Kereskedelmi R. T, Budapest, V.. Alkotmány-u. 19. 6? 70-? Gyümölcs faültetés. Gyümölcsfát lehet jól is ültetni, de rosszul is; ügyes ember gondosan ülteti, hanyag ember ha nyagul. Pedig az ültetés módjától és idejétől függ az eredmény is. Mindenekelőtt jegyezzük meg, hogy Magyarországon célszerűbb ősszel ültetni, mint tavasszal. Tapasztalat szerint, ősszel a fa jobban fogamzik meg, mint tavasszal, mert a tél folyamán az esőtő'l és hóléttől a fa gyökerei alaposan beiszapolódnak, holott a tavasszal földbe kerülő fagyökerek ugyszólvánn szárazon állanak, ha csak nagyon nedves időjárás nem jön rájuk. Egyébiránt a faültetés ideje lombhuTlástól rügyfakadásig tart, tehát akár tél közepén is ültethetünk — fagymentes napon. Fagyos időben ne ültessünk mert akkor a gyökerek könnyen elfagyhatnak. A gyökerekre különben is nagyon ügyelni kell, fagytól is, száradástól is óvni kell őket. Mihelyt a fát a faiskolából kiástuk, a gyökereit valahogyan azonnal be kell takarni, a legegyszerűbben ugy, hogy földet hányunk rájuk. Ha a fát'el kell szállítani, akár hosszú, akár rövidebb útra is, a gyökerét szalmába burkoljuk. Ha ültetés előtt a csomagot kibontjuk, a fák gyökereire ismét azonnal földet hányunk, hogy szél, napsugár, hideg ellen védve legyenek. A gödör nagysága sem közömbös. Hozzá nem értő emberek'csak éppen akkora gödröt szoktak ásniamilyen széles a fa gyökérzete. Ha tapasztalt kertész ugy mondja, hogy sokkal nagyobb és sokkai mélyebb gödröt kell ásni, csodálkozunk rajta. Már pedig a gödör szélessége és mélysége legalább 80—80 cm .legycn. A nagy gödörásás tulajdonképeni értelme egyszerűen talaj lazítás, j A megásott gödörbe a földnek'egy < •részét megint bedobjuk s csak j a félig betemetett gödörbe helyez- ' ziik el a fát. A későbben növekedésnek induló gyökerek akkor, alul is, oldalt is meglazított, puha földdel találkoznak s gyorsan tudnak a talaj mélyébe furakodni. A fa elültetésekor lehetőleg két ember legyen jelen. Az egyik ásóval kapával dolgozik s a földet hányja a gödörbe meg a gyökerekre. A másiknak kezében metszőolló legyen, amellyel a száraz gyökereket levágja; utána a metszőollót félreteszi s a fát belehelyezij a gödörbe, ügyelve arra, hogy annak töve a föld szintjével egy magasságba kerüljön. A fa töve, vagyis az a része, ahol a gyökerek kezdenek elágazódni, se mélyebben, se sokkal magasabban ne legyen, mint a föld szintje. Kissé magasabb lehet, mert hiszen a gödör meglazított földje utóbb süppedni fog. Közben az a munkatársunk, akinek kapa van a keze ügyében, a gyökerekre és a gyökerek közé földet rak, de ne valami nagy göröngyöket, hanem minél finomabb földet s azt óvatosan többször meg is tapossa. A főelv az, hogy a gyökerek ne hézagba lógjanak, hanem mindenütt közvetlenül porhanyós földdel érintkezzenek. Karó nem okvetlenül kell. Aki karóhoz akarja kötni a fát, megtehetti; de ujabb vélemények szerint a fa törzse jobban erősödik meg, ha mindjárt kezdettől fogva támasz nélkül marad s az időjárás viszontagságaihoz hozzáedződik. Trágyázni sem kell. Igaz ugyan, hogy a szakszerű trágyázást a gyümölcsfa meghálálja, de avval várhatunk, mig a fa termőre fordul. Beiszapolás végett öntözni helyes ugyan, de oszi ültetés esetén nem szükséges. Kivétel, ha a tala

: rendkívül száraz volna. Ha azonban éjjeli fagytól félünk, akkor semmi esetre se öntözzünk. A kiültetett fát legkésőbben tavasszal, rügyfakadáskor viszsza kell metszeni, még pedig annál erősebben, minél szárazabb helyen áll a fa s rrtinél szárazabb időjárásra van kilátás. Kezdetben a gyökerek csak igen kevés nedvességet tudnak a földből szívni és a földfölötti szervekbe, nevezetesen a fa koronájába, a tavasszal fejlődésnek induló hajtásokba és levelekbe szállítani. Ha sok levél és hajtás képződik, azok sok vizet párologtatnak el, még pedig száraz időben sokkal többet, mint amennyit a gyökerek szolgáltatni képesek, minélfogva elszáradnak s elpusztulnak. A visszametszéssel segítünk a bajon : a visszametszett fán csak kevés hajtás és levél képződhetik, tehát csak kevés vizet párologtatnak el s ahelyett, hogy elszáradnának inkább megerősödnek. Hogy hány fát ültessünk ki, az a rendelkezésünkre álló területtől is függ. Tapasztalatlan emberek igen sűrűn szeretnek ültettni. Az kezdetben nem okoz bajt, de néhány év múlva.a sűrűn ültetett fák koronái összeérnek, beárnyékolják egymást és fele annyit sem teremnek, mintha kellő távolságban volnának egymástól. A legkisebb termetű gyümölcsfának is 4—5 méter, a legnagyobb termetűnek pedig 16— 20 méter sortávolságot kell biztositanti. Az első években a terület kellő kihasználása végett a fiatal gyümölcsösben kapásnövényt termelünk. A fák beszerzése dolgában jó előre vagy magunk gondoskodunk vagy valamely megbízható szomszédhoz fordulunk, vagy pedig falu helyen a »Hangya« szövetkezettel lépünk érintkezésbe. A gyümölcsfaiskolákban ma már nemcsak magastörzsü, hanem közepes magasságú meg törpe gyümölcsfát is nevelnek. Akinek nincs elegendő szakképzettsége, az törpe gyümölcsfákat ne szerezzen, mert azok különleges kezelést kivánnak. Közepes magasságú gyümölcsfát azonban nagyon ajánlatos ültettni, csak éppen utak mellé, ahol gyakran járnak-kelnek az emberek, okvetlenül magastörzsii fát ültessünk. Bernátsky Jenő. Dió, rönkfákat állandóan vásárol Fornérgyár és keményfaleri mn'fi H T Budapest, IX, Csont, UIG U 11. I. utca 1. sz. (089 Sxaimárinegyében 320holdas és 360holdas Segelőierület együtt vagy külön külön négy évre bél beadó. Ajánlatokat Uradalmi Számtartósághoz, Jank, Szatmármegye. 6248 4 t