Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-10-23 / 240. szám

1925. október 23. JSÉYÍHTltóK 3 ATTRAKCIÓ ^ ATTRAKCIÓ Szombaton és vasárnap Obnet Gjörgy regénye: Nizza rózsája szarelmi regény 6 felv ban. t sivatag ördöge izgalmas cowboy dráma 0 felvonásban. Főszerepben: W. FAIRBAMK* a leghíresebb bravurazinész az Apollóban. A valódi béke belyre­állitását jelenti a locarnoi szerződés. Londonból írják: Araery gyar­matügyi államtitkár Birmingham­ben tartott beszédében a következő­ket mondotta: — A locarnoi egyezmény, mely­nek jelentőségével egész Európa­ban és az egész világon tisztában yannak, a valódi békének, a kölcsö­nös összhang és egyenjogúság alapján való helyreállítását je­lenti. Ez az egyezmény nem ismer győzteseket és legyőzötteket, rá­kényszeritett, vagy kénytelen-kellet­len elfogadott feltételeket. Ez az egyenjogú nemzetek között a köl­csönösség alapján kötött egyezmé­nyen alakuló béke. olyan nemzetek békéje, amelyek el vannak szánva, hogy Európa számára jobb békét szerezzenek. 50 évvel ezelőtt D'Iz­raeli, a berlini konferenciáról visz­szatérve, azzal dicsekedett, —"hogy becsületes békét hoz. Chamberlain ma joggal állithatja, hogy minden­ki számára tisztességes békét ho­zott. A locarnoi paktum senki be­csületét nem sérti és Európa népei­nek becsületet szerzett, tz az egyezmény fordulópontot jelent Európa történelmében, annak az Európának történelmében, amely­nek érdekeihez Nagybritannia ér­dekei is fűződnek a földrész kö­zelsége miatt. Az ellen kifogást le­het esetleg emelni, hogy a paktum Nagybritanniát arra fogja kény­szeríteni, hogy újból beavatkozzék az európai ügyekbe. Ez igy i^van, ózonban maga a paktum a legszű­kebb keretek közé szorítja azokat a T • az Apollóban kérdéseket, amefyek veszedelme An­gliát érintik. A jövő béke szem­pontjából szükséges, hogy vala­mennyi nemzet közvéleménye ma­gáévá tegye ezeknek a megállapo dásoknak a szellemét, a vitás kér­déseket döntőbíróság utján szabá­lyozzák és ügyeljenek arra, hogy a kötött megállapodásokat meg­tartsák. ta Clint Moncynak, aki na' gyon jőt mulatott. Egyetlen-egyet sem méltatott válaszra és még csak nem is gon­dolt arra, hogy bucsut mondjon a független legényéletnek. Aztán a levélözön is megszűnt és Money már majdnem elfelejtette az egész mulatságos históriát. Egy szép napon azonban furcsa meglepetés érte. Kinyílt a kertaj­tó és egy szemrevaló takaros vá­szoncseléd toppant Clint Money elé : — Olvastam a hirdetését. Azt gondoltam azonban, egészen célta­lan fényképet küldeni, inkább el­jöttem személyesen. Nézzen meg jól és mindjárt megmondhatja, hogy megfelelek-e ? Clint Money erre igazán nem volt elkészülve. — Nézze drágám — próbálta enyhíteni a dolgot — igazán kár volt idáig fáradnia. Az egész csak tréfa, mondjuk: rossz tréfa volt. A fiatal nölgy irtózatos harag­ra lobbant ettől a kedélyes felvi­lágosítástól. Hát lehet csak ugy tréfából bolondját járatni az em­berekkel ? A haragos önjelölt menyasszony toporzékolt és bu­csuzóul még azt kiáltotta vissza a iertaftóbóf, hogy ezért a tréfáért még felelni fog a bíróság előtt. Clint Money barátunk nem sok­kal később levelet lapott egy ügy ­védtől, aki közölte, nogy a leány húszezer dollár kártérítést köve­tel. Igényiét azzal indokolta, hogy rossz tréfa miatt útnak indult, sok költségbe verte magát, sőt egy komoly kérőjét is elutasította. A chicagói bíróság már tárgya­lásra is kitűzte az ügyet. A tár­gyalás azután olyan irányt vett, hogy a farmer bizonyosra vehette elmarasztalását. A biró békíteni próbált, de i a panaszosnö makacsságán min den kísérlet hajótörést szenve­dett,. Ekkor az alperes szót kért és a következőket mondotta : — Szabad egy kérdést intéznem a felpereshez ? — Tessék ! — mondotta nyája­san a bíró. — Belátom, hogy a tréfa nem valami jól sikerült, — mondta ek­ikor Clint Money. — De azon sem szabad csodálkozni, hogy a felpe­rest nem voltam hajlandó azonnal feleségül venni. Hiszen nem isme­rem 1 De most már ismerem és megvallom, nagyon tetszik nekem. Most csak azt kérdezem, akar-e a történtek után a feleségem lenni ? Minden szem a felperes nő felé fordult, aki nyugodtan, mintha csak ezt várta volna, válaszolta : — Igen!... — Akkor ünnepélyesen kijelen­tem, hogy a felperes nőt feleségül veszem ! — mondotta Clint Money elfogódott hangon. — Az eljárást ezennel meg­szűntnek jelentem ki. Az uj je­gyesek fogadják legmelegebb sze­rencsekivánataimat! — zárta be ferre a tárgyalást a biró. (*) Egyes számú magasszáru női lakkbetétes cipők 250.000 K-ért LICHTENBERGNÉL. T • az Apollóban | Ezer pengős lesz a legnagyobb pénz. Az egységes párt sok tagja a tízezres szorzószám mellett Hétléle váltópénz lesz. Készülnek az uj pénz rajzai. van. Budapestről jelentik: Politikai és gazdasági körökben még mindig heves vita folyik az uj pénzegység körül. A javaslatot az egységes párt csütörtöki ülé­sén fogja megvitatni. Illetékes helyen kijelentették, hogy az uj pénznek a rajzait csaík most lehet elkészíteni, amikor már neve is van. A papírpénzek közül az 5, 10, 20, 50, 100 és 1000 pen­gős egységek kerülnek forgalom­ba, a váltópénz pedig 1, 2, 5, 10, 25, 50, 100 filléres lesz. A 100 fil­lérest ezüstből verik és ez lesz a pengő pénz. A kormánynak az a terve, hogy az egész pénzmennyisé­get 1926. november 1-én egyszer­re bocsátja forgalomba és ezekután 1927. január 1-től kezdve lesz kö­telező az uj pénz. * Az egységes párt ma értekezletet turf, amelyen több aktuális kérdés kerül megvitatásra. Almássy László az egységes párt ügyvezető alelnöke már részben megállapította, az értekezlet napi­rendjét és az egységespárti kép­viselők álláspontját az uj pénzzel szemben a következőkben világítot­ta meg: A párt az uj pénz bevezetésének kérdésében nincsen egy vélemé­nyen. A csütörtöki értekezleten a gazdasági szempontok objektív mér legelésével fogjuk ezt a kérdést meg vitatni. Sokan vannak, akik a tíz­ezres egység mellett foglalnak ál­lást. Ezek a maguk véleményét már többször kifejtették előttem és azon a véleményen vannak, hogy ez az osztószám a gazdasági élet gya­korlati szempontjait tekintve sok­kal megfelelőbb, mint a 12500-as osztószám. Ezzel az osztószámmal ugyanis a számolások igen kompli­kálttá válnak. Romantikus házasság vígjátéki bonyodalmakkal Házassági ajánlat postagalamb utján, kártérítési pör az Ígéret megszegése miatt. — Minden jó, ba a vége esküvő ! . gyon tetszett. Elengedte az újsá­got és szivarját rágicsálva, njély meditációba merült. Egyszerre csak felragyogott az arca és jóked­vűen kacagni kezdett. Pompás öt­lete támadt! Milyen nagyszerű mu­latság lesz, ha ö is feleséget keres hasonló módon és megkapja a fényképes ajánlko­zások tömegét. Clint Money tollat, tintát, "papirost kotorászott elő és a következőket irta: «Clint Moncy­nak hívnak, Hoodriverben, Ore­gon államban lakom. Vagyonom tisztán 100.000 dollárra rug. Azt mondják, hogy külsőm megnyerő és hogy boldoggá tehetnék egy jóravaló leányt. Azok a fiatal nők, akik hajlandók volnának hozzám (Cnni feleségül, jelentkezzenek.); Money gazda még egyszer átolvas­ta az írást és elégedetten dörzsölte a kezét. Esze ágában sem volt megnősülni, ismerősei is mind megrögzött agglegénynek tartották. De tréfának nem rossz ugy-e? Hogy azután az ötletben legyen eredetiség is, a levelet nem pa­lackba dugta, hanem egy galamb lábához kötötte. Azután a galamb elszállt és re­pült, repült egészen Massachusetts államig, ahol egy kis városban el­fogták és elolvasták az üzenetet. A nevezetes eseményről a helyi lap is bőven beszámolt és lőn nagy izgalom a kis város és környéke szépei közt. Es íródtak a levelek nagy igye­kezettel, gondos betűvetéssel. Rövid idő alatt négyezer ep«" kedő levelet kézbesített • pós­Chicago, október 22. A Nyirvidék alkalmi tudósítójá­tól. Még tavaly . történt, hogy Clint Money hoodrivei gazdag farmer egy csendes vasárnap delelőtt háza {előtt, a terebélyes fa árnyában kife­szítette maga elé az egyik nagy amerikai újság vitorláit, derűs jó­kedvvel, szivarjából pöfékelve szem­lét tartott a világ eseményein. — A szeme egysszerre egy érdekes hí­ren akadt meg. Afféle érzelmes történet volt amerikai módra. — A hirnek ez volt a címe: «Házasság palackpósta utján ;> Gyönyörrel olvasta végig a cik­ket, amely elmondta, hogy egy farmer leánya, aki valahol az Isten háta mögött lakott, jobb módszer híján ugy akart magának férjet sze­rezni, hogy egy papírlapra felirta az ismert banális ajánlkozást: «Melyik jóravaló, becsületes férfi volna hajlandó feleségül venni egy csinos leányt, akinek ismeretség hiányában csak ily módon lehet ese lye a férjhezmenésre». A leány a papírlapra ráirta a nevét, pontos címét és a pap irt egy palackba zár­ta, amelyet azután a tengerbe ve­tett. A palack — mesélte az újság - hónapokon át hánykódott a tengeren, mig végre egy kereske­delmi hajó matrózai észrevették és kihalásztak. A matrózok közt nagy izgalmat keltett a szép. ismeretlen üzenete. Tudomást szerzett az esetről a kapitány is, akit megka­pott a levél különös romanticiz­musa és —• irt a leánynak. A leve­lezésből megismerkedés, -ebből pe­dig házasság lett—olvasta Mon­ey gazda az újságban. A történet Clint Moncynek is na­Teljesen uj feldolgozásban! A világ legszebb filmjei Boleyn Anna Hennv Portén és Emil Jaanlgssel

Next

/
Thumbnails
Contents