Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-07-12 / 155. szám

1925. julius 12. T/' val. Kinek csákója volt, kinek cilindere. — Később jött azután Görgey. A mai Bessenyei-téren volt égy vendéglő, ott tartotta a hadiszállást. Mint gyermek — mondja mosolyogva — ott kószáltam mindig, mert ott volt a tegtöbb látnizvaló. Egyszer éppen arra jptt Görgey íóháton. Nagy szürke ember volt — s elejtette a nádpálcáját. Én odaszaladtami s fölvettem neki... Elmosódtak már az emlékezetemben a részletek, mondja révedezCsak egyes mozzanatokra emlékszem azokból a zajos időkből... — Nagy futás volt azután. Elveszítettük az ütközetet... Jött az orosz... Elemi iskolába jártam akkor s a papunk — Perger Jánosnak hívták, később püspök lett Kassán — sorba állított bennünket s zászlókkal mentünk az oroszok elibe a Tokaji útra... No aztán a nyakunkon ült a muszka... Nálunk lakott herceg Paskievich fővezér. Azért szállott hozzánk, mert az én apám tudott oroszul. — Jó emberek voltak azok kérem. Vallásosak... Ha a szobába bejött a herceg, a feszület előtt mindig imádkozott s csak azután ült le... Nagy ur volt a fővezér. Ha egy katona jött az utcánkon, már a harmadik ház előtt levette a kalpagját s ugy jött el a mi házunk előtt hajadonfővel... Az udvarunkon 30—40 dsidás aludt... Sokat panaszkodott a herceg, hogy nem tudja, mi lehet az oka, díf a levest, amit szakácsai — Nikita és Nes^ca — főznek neki, nem tudja megenni. Vaiószinü, hogy a víz rossz. Az én apám aztán szólt a hercegnek, hogy ha nem bántja a szakácsokat, hát megmondja, miért folyan rossz a leves. — A rossz leves oka az volt, hogy a szakácsok abból a léből, amiből a krumplit kiették, abbói főzték a levest. Az én édesanyám főzött azután neki... Azt mondta a herceg, hogy ilyen jót soha az életben nem evett még... Hogy a katonák miiyenek voltak?... Mint az állatok, kérem. Megettek azok mindent, amit csak meg lehetett rágni... Nagy barna köpenyeget viseltek s hoszszu kovás puskát. Ha egy kicsit nedves volt a levegő, már nem lehetett vele lőni. Hogy szurony volt-e rajta, arra nem emlékszem. 80 éve lesz már majdnem, hogy ezek történtek... — Arra emlékszem még, hogy a herceg mindig Kossuthot szidta. Azt mondta, hogy mindennek ő az oka. Sajnált minket... — Petőfit riem láttam, uram. Nem járt errefelé... Azért az emberért kár volt — mondja sóhajtva. Arra emlékszem, kérem, hogy Petőfi haláláért mindenki Kossuthot okozta. Azt mondták, hogy ő kényszeritette a katonáskodásra... Milyen nagy «szónok» volt pedig az az ember... Sokat beszéltek akkor róla... No, hogy a muszkákra visszatérjünk, hát azok között kiütött a kolera. Sokan elpusztultak közülök... A herceg azután elment... Egy nagy csomó arannyal ajándékozott meg minket... — Mondja kedves Pintér bácsi, milyen volt az akkori élet? Hogy éltek az emberek Nyíregyházán negyvennyolc körül? — Magyar ruhába járt mindenki. A parasztok meg gyolcs gatyát viseltek... Nem volt még akkor enynyi méltóságos ur, mint ma., hanem nemzetes ur, meg ifjasszony. — Voit egy öreg koldusa akkoriban Nyíregyházának — mondja mosolyogva Pintér bácsi — s ez a koldus minden reggel elment X. báróékhoz, ahol jó alamizsnát kapott a bárónőtől. Az öreg koldus mindig igy köszöntötte: «Dicsértessék az Ur Jézus Krisztus Méltóságos Nagyságos Tekintetes Ifjasszony... Az ifjasszonyt tette legutoljára... Sok minden egyébrői beszélt még Pintér bácsi, ezekrőr legközelebb írok. Vertse Albert. Férii, női és gyermekharisnyák legolcsóbb bevásárlási forrása FODOR FEflENC és TÁRSAI Zrinyi Ilona-ntoa 5. Egy szatmármegyei juhász borzalmas elégtételt ?ett a feleségét elcsábító földesurán. A csábító a debreceni klinikán fekszik. - Ennnch lett a szép juhászné szeretőjéből. Nyíregyháza, julius 11. Saját tu- 1 Mert a puszta emberi sajnálat nem dósitónktól. örök téma... örök tragédia... A természeti és ezek alapján felépülő társadalmi törvények ellen elkövetett bün kemény bünhődésének egyik drámai esetévei állunk szemben. Befejező akkordjában emberileg bár megható, de erkölcsileg mégis közmegnyugvást keltő szomorújáték. Igen, mert nincsen, ami mentse, mint a puszta sajnálat... A férfi és nő viszonyát már a mély természeti erők — mondhatni erkölcsnek is — akként szabályozzák, hogy közöttük csak az a viszony lehet helytálló, amelynek alapja a tiszta szerelem, amely a két fél közül mindenki mást: harmadik személyt és személyeket kizár, akik egymást csak egymásért, meilékérdek és mellékgondolat nélkül szeretik. E mély meghatározásoknak messzemenő erejük is van: az utódok szempontjából, — akik természetileg csak akkor lehetnek épek, egészségesek, szépek, ha a «szerelemért — a szerelem» gyermekei. A természet itt gondoskodik a fajnemesitésről is. E törvényes meghatározások élnek is minden ember szervezetében. Mert hogy éljenek, arról is gondoskodott a természet. Tehát: aki vét ezek ellen, tudatosan vét — és az örök törvény szerint bűnhődnie kell. E természeti alapon épül fel pedig a társadalom férfia és nője' között a törvényes házasság, amely éppen azért törvényes, mert a természeti törvények alapján létrejött frigynek a társadalomalkotta állam hatalmi törvényei jönnek védelmére. A házasságtörés tehát, amikor egy harmadik személy behatót" egy Tiázaspár szent kötelékébe, szerelemért, természeti és társadalmi bűnt követ el. És csak súlyosbító körülmény, ha ez a harmadik — férfi, aki a házasélet gyöngébb felét: a nőt csábítja el és ha ez a ment, legfeljebb csak azt sajnálja, hogy ilyen megtörtént, vagy hogy még ma is megtörténhetik... » Egyik szatmármegyei ismert nagy községben történt a napokban. Egy szabolcsi zsidó földbirtokos fia, aki a család szatmármegyei birtokán gazdálkodott, elszerette a juhásza egyébként .csinos és szép, fiatal feleségét. Rendszeresen látogatta az asszonykát a szerelem mézéért. Persze lopva és óvatosan, akkor, amidőn a férjuram a családi szentélytől távol, épp az úrfinak teijesitett szolgálatot. Az «Addig jár a korsó a kuira...» elve — azonban itt is beteljesedett. A férjuram észrevette, hogy farkas jár a kertek alatt és a teljes bizonyos" ság kedvéért most már ügyes megfigyelés tárgyává tette a dolgot. Az egész lelkét és családi boldogságát feldúló kinzó gyanú mindjobban erősödött. Mig egyszer csak hoitbizonyossá lett előtte. A vele együttérző bojtárjaival az asszonyát féltő sértett férj pokoli bosszúra határozta el magát. Oly elégtételre, amely ily esetben a legteljesebb, a legkeményebbAmikor a fiatal földbirtokos éppen pásztorórára ment, a juhász a bojtárjaival lesben állt a ház előtt. Nemsokára, mint aki dolgát nyugodtan és jól elvégezte, kilépett a szobából a fiatal ur.. .Drámai jelenetek játszódtak most le... A juhász és bojtárjai rövid, vérforraló szóváltás után megragadták a földbirtokost, leteperték és szabályszerűen megfosztották férfiúi mivoltától. Oly büntetés és elégtételvevés, amely a legborzasztóbb... Egész életre szóló bélyeg és bűnhődés. A földbirtokos most a .tlebrecenj klinikán van ápolás alatt. Tragikus sérülése bár visszaadhatatlanul súlyos, azonban nem életveszélyes és fel fog gyógyulni, mert a juhászok oly szakszerűen hajtották végre a műtétet, mint a legkiválóbb orvos. (cz.) H6ÜI KRÓNIKA. Okoskodik, rossz kedve van Az időjárásnak A sokféle versenyekre Nem jó napok járnakNyetvenek a szépen indult Atlétikájára özönvizet szórt a Bujtos Elhanyagoltsága. I Rendbeszedik a Népkertet i És Kertmozi épül. — Ez a város napról-napra Csinosodik, szépül. Uj itt minden a vármegye S a városházától, — Idegennek szeme-szája Eláll a csodától. Nem tudom, hogy a Nyekise Az időt, hogy kapja, — Egyedül a csendörségnek Volt gyönyörű napja A folytonos eső ellen Mit lehet mást tenni, — Csakis úszóversenyeket Érdemes rendezniCsak a Bujtos, Érkert maradt Elhagyottan, árván, Pedig egy kis takarítást De rég óta vár márLakossága érdekében Valamit kell tenni, — Legalább, hogy száraz lábbal Tudjon hazamenni. BONT AEolnap lesz a Nykise sóstói népünnepélye. férfi még hozzá nőtlen, akinek mód- * jában van arát keresni. Vagy ha már mindenképen azt a házasságban élő nőt szereti és az viszont, módjában van a nőnek törvényesen elválni férjétől és az őt szerető férfihez menni feleségül. Az pedig szociális szempontból is egyenesen felháborító, ha ez a harmadik férfi a kenyéradó hatalma jogán (amolyan jus primae noctisféle) csábítja el csupán a szerelem gyönyöréért, tiszta erkölcsi cél nélkül a munkása feleségét. (Vesd össze az öreg tízparancsolat idevágó bölcs részeivel...) Mindenképen bün 'tehát... semmiféleképen nincsen mentség... Hosszú, felcsigázott várakozás és érdeklődés után végre elérkezett a Nyíregyházi Kereskedők és Iparosok Sport Egylete népünnepélyének napja . A Nykise vezetősége a Sport eszméjének átfogó erejével holnap egy táborba kívánja gyűjteni Nyíregyháza polgárságának minden egyes rétegét és a polgárság rész3

vételével dokumentálni is fogja az Egyesület iránti szimpátiáját. De különösképen áll ez városunk iparosaira és kereskedőire, kiknek szinte kötelességük kifejezésre juttatni ,hogy magukénak vallják sportegyesületüket és tekintélyes erkölcsi súlyúkkal azt mindenkor támogatják. A népünnepély jövedelmét a Nykise sporttelepének további kiépítésére fordítja és igy ezen fiatal egyesület testet-lelket nevelő munkásságát segítjük elő, ha a népünnepély anyagi sikerének beteljesüléséhez hozzájárulunk. A népünnepélyt vasárnap délelőtt a Kossuth-téren a kerékpárverseny egyik részlete, a kerékpáros virágkorzó vezeti be. A népdődik és reggeiig tart. Villamosköz lekedés egész éjjel. A hatalmas programmot a 10 méteres távon rendezendő lassuságu marathoni futás, léggömb-verseny, kerékpárIassusági verseny vezeti be. Közben lebonyolításra kerül a pingpong verseny és a Nykise hatvan tagu birkózó gárdájának szabadtéri propaganda b:rkozóversenye. Mindenki fotballozhat közben és 11-es rúgásait a legjobb kapusok védik. A kíváncsiak ellátogathatnak a grafológushoz, szerencsét próbálhatnak a karika-dobálásnál, bábjátéknál, pezsgős-sátornál. Lesz amerikai árverés, aliof már ezer koronáért elegáns ruházathoz juthatunk. Igen értékes tárgyakkal 'tombolajáték, játéksátor, lacipecsenye, sorsátor, cukrászda is lesz. — Természetesen nem maradhat ei a hajóhinta, körhinta, céllövészet sem. Ingjen fényképfelvételek lesznek fővárosi Tápok részére. Az itt felsorolt és még meglepetésnek tartogatott programm tetőzése a reggelig, két helyen is tartandó ünnepély délután 3 órakor kez- i tánc táncversennyel, női szépség Szombat 7 és 9 órak°r a Diadalban. RODOLPH VALENTINO A jeges halál Az élet és szerelem hajótöröttjei. LILIAN GISCH A végzetes házasság Egy házaspár szomorú regénye. Vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor a Diadalban.