Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-10-21 / 238. szám

* ^^ ^ jsttinrioEK. 1926. október 20. A nullák halála. (V.) Soha még ilyen könnyű szivvel' nem irtunk nekrológot, «oba még ilyen jókedvűen nem álltunk a ravatalnál és soha még ilyen örömmel nem indultunk temetésre, mint most, mikor a háborús időkből született legnagyobb gazdasági kalandort: a nullát kisérjük utolsó útjára, a feledésbe. Meghalt a nulla. Az óriási számok kifejezője, az emberiség elvaditója, a kisvagyonok fölfuvója és a kétes egzisztenciák megteremtője — kimúlt. Hűlt teteménél tagadhatatlanul gúnyos mosollyal és bizonyos fölénnyel állunk körben mi, a kispénzűek, a dolgozók és örökké szűkölködők. Nekünk nem imponál az a nagy tömeg, mely legkedvesebb és legjellemzőbb életkifejezőjét, minden erkölcsi alapját és látszólagos vagyoni bázisát kiséri utolsó útjára és óriási tömegével most ünnepélyessé és impozánssá akarja tenni ezt a temetést, melynél szegényesebb, szánalmasabb, de egyúttal szükségesebb temetés még nem igen volt a népek történetében. Az uj pénz életbeléptetésével lettek aktuálisak ezek a sorok. Az uj magyar valuta, mely az elmúlásból most újra régi tündöklő fényével támadt föl és világit bele gazdasági életünkbe, szükségszerűen lelöki a magas polcra fölkapaszkodott nullák seregét és maga alá tiporva őket, diadalt ül komoly prtékével a pillanatnyi és látszólagos értékek pünkösdi királysága felett. Vae victis... Mi, akik minden időkben keményen dolgozva és izzadva szemléltük a tőzsdei hosszból kitermelt egzisztenciák fölkapaszkodását, az uj gazdagok és parvenük 'belekeveredését polgári és gazdasági életünkbe ,most némi elégtétellel állapítjuk meg, hogy — ha anyagilag nem is — de erkölcsileg, ezek az egzisztenciák mind vissza fognak süllyedni oda, ahol tulajdonképen megérdemelt helyük van: a közepes nivóra. Mert mi is fog történni a temetés után? Az fog történni, hogy a nullák leolvadnak a nagy számjegyekről, nagyképű, ideiglenes és felpüffedt vagyonok összeesnek és legalább tn zenötezerszer kevesebb lesz a menynyiségük. Mondjuk, hogy 15.000 korona 1 koronát fog érni, tehát 15 milliárd mindössze egy millió lesz és 15 millió csupán ezer koronát fog kifejezni. Erkölcsi vonatkozásban óriási dolog ez és majd csak akkor fogjuk tudni igazán értékelni, ha a szemünk fájtára hihetetlen váltbfcgst és tisztességesebb kereskedelmet, gyorsabb gazdasági vérkeringést és erkölcsösebb üzletmenetet fogunk kapni. A kétes egzisztenciák, kalandorok és pillanatnyi vállalkozások levegő-üzletei megszűnnek, mert nem lehet majd ezután a (számjegyek tömegévei megszédi^e* ni a naiv és sokszor laikus fogyasztóközönséget. , Az uj magyar pénz ismét komoly érték lesz és senkinek sem fog már imponálni a milliárdok és milliók papirértékének tömege. Az igazi milliomosok ismét igen kevesen lesznek, a parvenü uj gazdagok pedig visszakényszerülnek az ez1 Szerdától i |az Apollóban resek közepes nivóju tulajdonosai közé. Krajcáros ország leszünk ismét, de értékesebb, erkölcsösebb és mégis 'gazdagabb. A legboldogabbak pedig mi leszünk, dolgozó filléresek, akiknek eddig sem imponált a nullák szédületet diktáló pünkösdi királysága, mikor bizonyos megelégedéssel és elégtétellel fogjuk letenni 4 fillér borravalónkat a kávéház márványasztalára. « BCeyn Anna Egy pécsi gyakorlóorvos borzalmas halála a Röntgenkészülék mellett. Agyonsújtotta az apparátus magas feszültségű árama. — Az elővigyázatlanság tragikus következményei. Pécsről jelentik : Halálos kimenetelű, borzalmas és körülményei-i ben különös szerencsétlenség játszódott le a pécsi egyetemi klinika Röntgen-laboratóriumában. Faragó István dr. orosházai származású fiatal gyakorló orvos, aki tanulmányainak kiegészítése céljából a pécsi Erzsébet-tudomány egyetem továbbképző tanfolyamán vett részt a bőrklinika Röntgen-szobájában elővigyázatosságának lett szeren csétten áldozata. Faragó dr. a klinika egyik tanársegédével a Röntgen-gép körül foglalatoskodott, amikor a ta'nár-« segéd éppen egy átvilágítást fejeeett be és a gep leállítása után a kábelt kikapcsolta. Faragó dr., aki orosházai rendelőjében szintén foglalkozik Röntgen kezeléssel, segíteni akart a tanársegédnek és a bekapcsolt kábelt egyik kezébe fogva, el akarta helyezni. Ugyanakkor vigyázatlanul rálépett a gépnek a földön elhelyezett kapcsoló készülékére. Ebben a pillanatban a magas feszültségű áramkör átzáródott a szerencsétlen fiatal orvos testén és az áram agyonsújtotta. A két órán átt végzett élesztési kísérletek már nem tudtak rajta segíteni. A helyszínen nyomban megjelent a rendőri bizottság, amely dr. Rhorer László orvostanárnak, mint Rön tgen -szakértőnek bevon ásával a helyszíni szemle megejtése és a baleset körülménjeinek pontos felvétele után megállapította, hogy a szomorú kimenetelű balesetet kizárólag Faragó dr. tragikus (, elővigyázatlansága okozta. A szerencsétlen fiatal orvos tragédiáját fokozza az a körülmény, hogy éppen aznap fejezte be pécsi tanullmányait és ma akart visszautazni Orosházára feleségével, aki anyai örömöknek néz elé. A holttestet az egyetemi kórbontani intézetbe szállították. Hatalmas amerikai hajóhad a Csendes-oceánon Hanyatlóban Anglia tengeri hatalma. - Amitől még a hideg angol is felszisszen. A külföldi diplomáciában Anglia mindig nagy szerepet játszott s nevezetes volt soha nem szűnő levelezgetéséről és arról, hogy a vezetőszerepet legtöbbször ő vitte a diplomáciában. A háború után két-három évig Franciaország diplomatái voltak a hangadók. De a növekvő belső bajok arra kényszeritették a franciákat, hogy a belbékét állítsák helyre s a diplomáciával csak másodsorban foglalkozzanak. Igy a diplomácia vezérfonala újból angol kézbe jutott s erre annál inkább szükség van, mert Anglia kezdi lassan veszíteni tengeri tekintélyét j Amerika s Japán növekvő tengeri j hatalmával szemben. A régi angol dicsőség. Anglia mindenkori törekvései az volt, hogy gyarmatait könnyen megvédhesse, kereskedelmét a tengeren zavartalanul folytathassa s az anyaország ellátását biztosithassa. E célra hatalmas hajóhad állt a rendelkezésére, amely a Csendes Őceán vizein volt összpontosítva, készen mindenkor megvédeni az angol érdekeket. 39 egységből álló flotta volt ezen a tengeren, amelyből bármikor egész bátran elvonhatott 5 elsőosztályu páncélos csatahajót, 9 cirkálót, 16 segélyhajót. Ezenkívül az ausztráljai vizeken állandóan tartózkodott 1 elsőosztályu cirkáló, 7 másodosztályú cirkáló. Ez volt a helyzet ! 1904-ben. Ez a helyzet most teljesen megváltozott s az angol hajóhad a Csendes Óceánon gyengébb, mint a japán s mintáz amerikai hajóhad. Fordul a/kocka. A háború óta a helyzet teljesen megváltozott. Anglia a hajóhadának legnagyobb részét kényszerült az anyaország köré csoportosítani s a hajóhadát az északi vizeken összevonni, hogy a németek részéről fenyegető veszedelmet elhárítsa. A háború után pedig a helyzet -Ínég kedvezőtlenebbe alakult az angolok részére, mert a gyarmatok ébredő öntudata nem engedte megvalósítani a régi angol tengeri programot: Egy hatalmas tengeri flotta, melyet az angol összbirodalom tart fenn. Ehelyett az egységes hajóhad helyett ma minden britt gyarmatnak külön hajóhada van. Van" most már ausztráliai, kanadai hajóhad. Külön hajóhada van az újzélandi és afrikai angol gyarmatoknak. Az 1924—25-iki évi költségvetésben az anyaországra fejenként 1 font 4 silling és Kanadában csak 15 oents. Igy a gyarmatok az Anyaországot csak nagyon csekély öszszeggel támogatjak s igy a helyzet Angliára nézve azt a szomorú képet adja, hogy a Csendes Óceánon csak 1 cirkáló védi az ango«. birodalom egykor -sérthetetlen tekintélyét. Amitől az angol is felszisszen. Ilyen ma az angol tengeri haderő helyzete, mikor pedig ugy Japán, mind Amerika kimondhatatlan összegeket költenek hajóhaduk fejlesztésére. Amerika tengeri hadereje hatalmas arányokban bontakozott ki a most lefolyt tengeri "hagyakorlatnái, amelyet a Csenden Óceánon tartottak s amelyen nem kevesebb, mint 11 modern páncélos csatahajó, 6 cirkáló, 28 torpedóvadász és nagyszámú segélyhajó vett részt. Azonkívül nagyszámú repülő támogatta a hatalmas hajóhad gyakorlatait, amelyek fényesen sikerültek. Ilyen hatalmas hajóhadat a Csendes Óceán hullámai még nem vittek hátukon s ilyen kihívásra még a különben hideg angol is felszisszen. A gyakorlatok után ugyan az amerikai hajóhad meglátogatta az •angol gyarmatok fontosabb kikö-t tőit s mindenütt barátságos fogadtatásra találtak, de az üdvlövések gomolygó füstjébe aggódva meredt bele minden angol tiszt szeme s fájón állapította meg az angol tengeri lobogó biztosan beköszöntő alkonyát. (i. r. (*) KIMARADT 35, 36-os lakkcipők 220.000 K-ért LICHTENBERG-nél. fleif Portén ••• Emil Jaiinp T^" ííi gummífüzőt, has ll^Ulj kötőt, csípőszorítót, harisnya és melltartót mérték után készit legszebb és legizlésesebb kivi'elben Régi fűzőt tisztit, javit és alakit gyorsan és pontosan Borgida Viktorné Körte-utca 2. sz. 5820 TeXj^fgen uj faidol^csfásban? A világ legszebb filmje: Szerdától oleyn Henwy Portén és Emil Jannigssel az Apollóban!