Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-10-15 / 233. szám

4 jhfttnnotik 1925. október 15. vissza s a külpolitikának nem lehet más célja, mint az észak-dél-kelet-nyugat felől jövő támadásokkal szemben megvédeni az országot. A nemzetek életében vannak örök igazságok. A külpolitika ezeket az örök igazságokat nem ismeri. Térben és időben változik a külpolitikát igazság képe. A külpolitika nem ismer széles utakat, csak részlet utakon halad. Ennek a külpolitikának számos olyan kérdése van, mellyel foglalkozni lehetne, abból azonban csak eggyel, a háborús bűnösség kérdésével kiván foglalkozni. Nem a történetÍró-számára való teoretikus dolgokat kívánja ismertetni, hanem a kérdés praktikus oldalát. Az antant az állítja, hogy a háborút mi okoztuk s ezért bűnhődnünk kell. Kissé szokatlan jelenség ez még a külpolitika terén is. S azt, hogy mi vagyunk a háború okozói, még a békeszerződésekbe is beirták s- velünk aláíratták. Kérdés azonban, hogy ér-e ez valamit. Ha be tudjuk igazolni azt, hogy nem mi okoztuk a háborút, úgy megdől ellenségeink vádja, azonban ismét kérdi, vájjon ezzel segítve lesz-e rajtunk. Helyzetünk ezzel sem javulna, mert a nemzet*közt életben nincs igazság, az erő' szak dönti el ott a nemzetek sorsát. Ennek dacára azonban az igazságot alább becsülni nem szatbad. Érdekes jelenségnek találja, hogy éppen egy francia író derítette ki, hogy az úgynevezett antant ha* talmaknál hogyan fogant meg a bűnösség megállapításának gondor lata. A harctereken vereséget szenvedő s a hadszíntér mögötti területeken határozottan a demoralizáció jeleit mutató ellenfeleink részére az antant hatalmak vezetői valami áfiumot, doppingot kerestek. S ekkor találták ki azt, hogy Németországnak a monarchia iránt túlságosan hangoztatott barátsága volt a háború kirobbantója s így eljárásunk bűnténnyé vált, melyet csak büntetéssel lehet kiengesztelni. i Azzal vádolnak, hogy AusztriaMagyarország oly hangú jegyzéket küldött Szerbiához, hogy annak következménye csak a háború lehetett. Ez a magyarázat azért különös, mert a nemzetközi jog alapdogmája szerint nem az a háború okozója aki az ultimátumot elküldi s. a hadat megüzeni, hanem az, aki okot ad a hadüzenetre. Egy másik momentum, amelyet a háború okául fel szoktak hoznij Oroszországnak Katalin és Nagy Péter cár politikai végrendeletében lehelyezett imperialista politikája. A fél Európát és fél Ázsiát magába foglaló cári Oroszország nem volt más, mint egy hatalmas test tüdő nélkül. Nem volt ennek a hatalmas birodalomnak más tengeri kivezető utja, mint az északi és keleti tenger, mely pedig az év legnagyobb részében be ván fagyva. — Ezért irányult Oroszország minden törekvése Konstantinápoly elfoglalására. Hozzájárult a háború kitöréséhez az Anglia és Németország közötti állandó feszültség, melyet a világhatalmi törekvések támogattak. Nekünk egy véletlen adta meg azt a szerencsét, hogy tisztázhattuk magunkat a bennünket ért vádak alol. A forradalmi és utánai következő kormányok nyilvánosságra hozták azokat a titkos archívumokat, melyekből nemcsak az derült ki, hogy egyedül Tisza István volt az, aki ellenezte a háborút s igy Magyarország büntetlensége a háború előidézésében beigazolódott, de a szentpétervári cári archívum fényt derített Poincare és Izvolszky volt cári párisi orosz nagykövet szereplésére, 'akik közös kül és sajtópolitikai direktívákat állapítottak meg. Nem volt őszinte ellenségeink • Magyar Külügyi Társaság ügyvezető igazgatója »Nemzetiségi törvényünk és a kisebbségi szerződések« cimmel 'tartott előadást, melyben kifejtette, hogy a Népszövetség megalakulása óta állandóan felszínen lévő és minket elszakított véreink szenvedései által leginkább érintő úgynevezett kisebbségi kérdés miben áll. Rámutatott arra,, hogy mi az itt lakó nem magyar faj beliekkel szemben évszázadokon át rendkívül megértő és testvéries politikát folytattunk; amikor pedig Szeretlek... vádja velünk szemben, mert hiszen azok az okok, melyek Szerbiát a trónörökösünk elleni merényletre késztették, már 1908-ban, Bosznia és Hercegovina annexiója alkalmával fenállottak. Miért nem táimadiak meg hát akkor bennünket? Pedig akkor a berlini egyezményre fütyültünk s ha valamikor megI állapitható a bűnösség kérdése, ' akkor talán megállapítható lett -volna. Nem támadtak meg s nem találták cselekedetünket bűnösnek, -mert az orosz-japán háborúban kimerült az az 1905. évi forradalom által is megviselt Oroszország nem léphetett volna fel támadóul Szerbia mellett. Nekünk hát hiába van igazunk, ellenségeink nem ismerik el s ezért nincs más feladatunk, mint i hogy állandóan hangoztassuk igazunkat, propagandát űzzünk. — Három évtizeddel ezelőtt Szerbia párisi követe azt mondotta, hogy a jugoszláv állameszme szoros összefüggésben van a francia revan s gondolattal. Először nevettek az állításon. A követ azonban nem szűnt meg ezt hangoztatni s hogy célját Szerbia elérte, azt a kitartó propagandának köszönheti, de egyben beigazolódott e kijelentés igazsága is. Take Jonescunak egy párisi pro: paganda előadásán elhangzott szavaival zárja előadását Praznovszky Iván, amidőn megállapítja^ hogy ' Take Jonescu szerint Románia jelenlegi nagyságát annak köszönheti, hogy Románia mindig., a vilá1867-ben ujabbkori alkotmányosi ságunk kezdődött) siettünk a hazában lakó nem magyar fajbeli állampolgárok nyelvi jogait külön törvényben, az 1886: 44. törvénycikkben pontosan körülírni. Reánk nézve tehát nem újság az, hogy a kisebbségi fajok a többség részéről s toleráns elbánásban részesüljeneh., a népszövetségi paktum tehát ezen a téren úgyszólván nyitott kaput dönget. Sajnos azonban, hogy amig mi a vonatkozó törvényhozási elhatározásainkat igyekeztünk végrehajtani, addig azok az államok, amelyek a történelmi Magyarország testén osztozkodtak, a kisebbségi szerződésekben elvállalt kötelezettségeiket napról-napra brutálisan megsértik. A mostani körülmények közt, amikor jogos panaszainknak az orvoslására egyéb ut nem kínálkozik, egyedül az az ut mutatkozik célszerűnek, hogy a világ közvéleményét ezekre a sérelmekre állandóan figyelmeztessük, és pedig ugy a Genfben székelő hivatalos Népszövetség utján, mint társadalmi téren is. Ez utóbbi célt szolgálja a Külügyi Társaság egész propaganda-tevékenységével, amely egyelőre oda irányul, hogy a kisebbségi sérelmek tárgyában minél előbb az egyedül igazságosnak Ígérkező megoldást —j t. i. a pártatlanul igér kező nemzetközi döntőbíróságot —megteremtsék, amely elé minden ilyen ügy kötelezőleg kerülne. Fejtegetéseit azzal fejezte be, —- hogy a magyar intelligens közönség ergon keresztül szemlélte Romániát és sohasem Románián keresztül a világot. Nálunk pedig mindig ez a tétel volt divatos: Extra Hungáriám non est vita, si est vita, non est ita. Igyekeznünk kell hát megértenünk a magyar ügyet s ennek a külpolitikai törekvésnek szolgálatába kell állanunk mindnyájunknak. Beszédét egyre fokozódó elismerés kiséri s nagy tetszéssel jutalmazza a hallgatóság. Nemzetiségi törvényünk és a kisebbségi szerződések. Dr. Eöttevényi Olivér előadása. Dr. Eöttevényi Olivér udvari tanácsos, nyugalmazott főispán, a kölcsi támogatását kérte a Külügyi Társaságnak, ezt a nemes eszmét szolgáló tevékenységében, amelynek végeredménye minden valószínűség szerint elnyomott testvéreink sorsának jobbrafordulása lesz. A meggyőző erejű szavak végeztével a hálás elismerés jelei között zárja be dr. Kállay Miklós főispán a Magyar Külügyi Társaság diszü lését. Estebéd • Korona kistermében. Este nyolc órakor az illusztris vendégek tiszteletére a Koronaszálló kistermében 75 teritékes estebéd volt

; melynek folyamán számos pohárköszöntő hangzott el. Az első pohárköszöntőt Kállay Miklós főispán mondotta a vendégekre. Különös örömének ad kifejezést, hogy olyan férfiút lát a vendégek sorában, mint Berzeviczy Albert, aki kulturális életünk inkarnációjának tekinthető s akinek ötven éves irodalmi múltja szorosan összefügg Magyarország ujabbkori történetével. Nem kevesebb hálát érez a kíséretében érkezettek iránt sem s amikor üdvözli őket a (feltámadás reményében kulturmunkájuk sikerére üríti poharát. Berzeviczy Albert a Külügyi Társaság nevében örömének ad kifejezést afelett hogy Nyíregyházán megértő közönségre talált. Jól esően "állapítja meg, hogy Nyíregyházát nem gondolta ily nagynak, szépnek, gazdagnak. A helyét ma mindenkinek meg kell állnia s itt azt tapasztalta, hogy az emberek megállják helyüket itt megtöretlen az erő, ja jóindulat^ a hazafiság és lelkesedés dolgában s ezzel a nemzet jövőjébe vetett hite csak megerősösödött. Kívánja, hogy a város és megye tartsa meg e tápasztalt nagy erényeket s viruljon továbbra is. Praznovszky Iván a magyar városok látogatása során szerzett tapasztalatait rezümálja. Diplomáciai (tevékenységének egy érdekes mozzanatával ismerteti meg hallgatóit, melyből a magyar türelem nagyszerű példájára világit reá. — Szentimentális gondolattal fejezi'be szavait s buzdít annak elhivésére hogy amint minden felhő mögött ott süt a nap, a magyar nemzet sötét felleggel terhes jelene mögött is ott ragyog a jövő napsugara. Ezt hinnünk kell, mert ez igy van s lesz feltámadás. Vitéz Reviczky László a körünkben megjelent férfiak munkáját a merész röptű sasok ég felé szárnyalásának tekinti, azt kívánja, hogy ne akadályozza senki e sasok szárnyalását. Hálát ad a Gondviselésnek, hogy ily szellemi nagyságokkal áldotta meg nemzetünket^ mint a körünkben időző vendégek is. Eöttevényi Olivér a jó főispán képét rajzolja meg s ezzel kapcsolatban egy Chrisztea Mironnai folytatott beszélgetését eleveníti fel. A szeretetbe, a barátságra üríti poharát. A pohárköszöntők sorát Szohor Pál főjegyző zárja le, aki azokról emlékezve meg, akik innen e vármegyéből s e városból indultak el a magyar szellemi kiválóság hirdetésére. a nagyok példaadásában buzdítást Iát. Ezért köszöni meg a város nevében a vendégeknek azt, hogy eljöttek ide s feledhetetlen órákban tanítgattak a legszentebb kötelességre. A vendégek este 10 órakor szobájukba vonultak, hogy kipihenjék fáradalmaikat. A jelenlevők ' állva, még egy bucsuzóul elhangzó éljennel köszöntik a vendégeket s lezárul egy szép nap, egy lelket termékenyítő nap. UfOGIEI, h foXéVw r^letre V'dékiek soronkivlil elintéztetnek. Díjtalan felvilágosítás reggel 8 órától este 7 óráig. Vasár- és ünnepnapokon d. e. 9-től 12-ig. , A volt Dr. Laufer-féle rendelőben I Bocskai-utca 3. szám. 2823-? ADLER ALADÁR áll. vizsg. fogász. SALAVETZ FERENC technikai vezető. NT Minden reklám mellőzésével! 1 rOM MIX EL**.*

1 ERDŐ! Apollóban