Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)
1925-10-07 / 226. szám
QK t rfS^ II Miau mim II lllll jynkdtdéél M^c^^waHM^ninuffia, amcasmai 1925. október 7. A győztes franciák. Tetőfokán áll a Párizs-rajongás, és győzők, legyőzöttek egyaránt viszik adójukat a világ fővárosába. Különösen hatott tehát az a hir, mely arról számolt be, hogy az aranyeső legnagyobb vámszedőinek a párizsi nagybankoknak alkalmazottai, elemi megélhetésük biztosítása végett sztrájkba léptek. Pedig, ha volt valaha ország, melyben természetes lenne a dolgozó osztályok jóléte, az a mai Franciaország; a világháború legközvetlenebb győztese s a győzelem kíméletlen kihasználója. Megszabadult legerősebb versenytársatói és uralkodó* nagyhatalom a kontinensen .< EIpusz titott területei ujáépitésének' költségeit a németek viselik, akik közvetlenül is óriási összegeket fizet-" nek a francia államkasszába, amivel szemben a franciák, Angliával és Amerikával sziemben fennálló szö vetségközi tartozásaikat mindeddig nem törlesztették s utánuk kamatot nem fizettek. Birtokukban a német közgazdaság egyik gócpontja : Elszász Lotharingia, kiapadhatatlan szén, vasés káli-telepeivel, megszállásuk alatt ja másik : a Saar-vidék, miután most iüritették ki a' harmadikat: a Ruhrvidéket. Igy nem csoda, hogy egyetlen aktív külkereskedelemmel bíró európai nagyhatalom, melynek külkereskedelmi mérlege a folyó évben havi 130 millió aranykorona kiviteli többletet mutat ki, holott fogyasztását az idegen-forgalom óriási módon növeli. Ennek megfelelően az egyetlen!, európai állam, melyben nincs munkanélküliség (összes számuk kb. 700) sőt amúgy is stagnáló népességét a háború annyira megtizedelte, hogy állandóan idegen munkásokra'lszorul. Minden ok megvolna tehát arra, hogy a dofgozok ott jobb helyzetben legyenek, mint bárhol másutt. De a román'népek szociális mozgalmait mindig az individuális és partikuláris tulajdonságok jellemezték. A román népiéleknek jobban megfelelt a forradalmi szindikalizmus, mint a germán népek lassú, céltudatos haladása az államszocializmus felé. Gazdasági struktúrája is elősegitette ezt, osztálytagozódása egészségesebb volt, mint más államoké, tőke-koncentrációja nem oly rohamos, a nagyipar nem ivottá ki oly hamar és oly mértékben a kisipart. A lakosság jelentős része tőkés volt és sokan a szegények közül remélhették, hogy ők is azzá válnak. De már a háború előtt is látszott az uj ut kereséséinek szüksége, a háború után pedig rohamosan változott meg a helyízet az alsóbb osztályokra nézve kedvezőtlen irányban. A háborús tőke koncentrálódott, a nagy ipar a modern elveknek megfelelően szerveződött át. Elszász-Lotharingia megszerzése, a német verseny leküzdése a francia nehéziparnak is kartel 1-szerii jelleget adott, érdekképviseletük, a Comite des Forges a francia viszonyokhoz képest páratlan befolyásra tett szert, sajtójuk nyiltan viselte homlokán a tulajdonos tőkés vagy tőkéscsoport nevét. A középosztály azonban ott is tönkre ment, ha nem is olyan mértékben, mint nálunk.' A frank romlásával takarékbetéte és járuléka devalválódott. A széles kistőkés osztály legfontosabb befektetése, az orosz kölcsönök értéktelenné váltak. Most pedig már ott tartanak, hogy bérharcok miatt sztrájkokat kénytelenek rendezni, mert dacára minden természetes gazdagságnjj' az állam nem igen viseli szivén a középosztály jólétének kérdését. Érdekes ezt hallani akkor, amikor a népszövetségi konferenciákon' még mindig egy gesztus-sai vagy lenéző mosollyal intéznek el bennünket, különösen francia részről.. És érdekes arra is gondolni, hogy valószínűleg nincs már messze az az idő, amikor a győztes franciák sietve jönni fognak, hogy fölvegyék a gazdasági kapcsolatot minden téren a legyőzött kis Magyarországgal. ( ziv keresztülvitele és a «LeU vente Egyesületek» fokozatos ( kiépítése által érhető elA népiskolában megkezdett célt, t. j. hogy a magyar ifjúságot nemzeti öntudatra, férfias, nemes jellemre nevelhessük, hogy a szükséges műveltséget megszerezhesse, hogy a népiskolában szerzett ismereteket gyarapithassa, hogy az ifjúság az iskolából kikerülve, továbbra is ár~ _ ra való, hivatásos vezető és nevelő A vármegye szigorúan üldözteti az igazolatlan I kólán kívüli népmüvelésnek és a Levente Egyesületeknek szerves összekapcsolódása, együttműködése, mert egyi (k a másiknak kiegészítője. Alz e téren szükséges munka meg (kezdődött s máris figyelemre méltó eredményeket mutathat fel, de teljes siker csak a további ernyedetlen munkával lesz elérhető. iskolai mulasztásokat. Minden eszközzel csökkentik az analfabéták számát. — Az iskolánkivüli népnevelés emeli a népoktatás színvonalát. A «Nyirvidék» tudósítójától. Tegnapi számunkban már megemlékeztünk az alispáni jelentésről, amelyből ezúttal a vármegyei tanügyre vonatkozó részt közöljük. A ielentés idevonatkozó része következőképen hangzik. Összeredményként megállapítható, hogy a népoktatásügyi intézetekben tapasztalt viszonyok általában örvendetes haladást mutatnak. Ezen eredmény elsősorban az iskoláztatási kötelezettségre vonatkozó 1921. évi XXX. t.-c.-ben foglaltaknak a gyümölcse. E törvénynek köszönhető, hogy mindig több és több a beiskolázott tankötelesek száma s hogy e beiskolázott tankötelesek az előirt,, sajnos — mindenütt be nem tar- tott — szorgalmi időben a megfele-, lő oktatásban résmzesülnek. A törvény 3. szakasza szerint az oktatás időtartama 10 hónap, azonban még mindig vannak esetek, hogy az előirt szorgalmi időt — annák dacára, hogy e tárgyban a vk. Miniszter ur az egyházi főhatóságokat is megkereste, nem tartják be, s legtöbbször azzal indokolják, hogy a ta" nulókra az őszi és tavaszi hosszabb ideig tartó fontosabb mezei munkálatoknál a szülők" nek szükségük van s ilyenkor az iskolai helyi hatóságok a szükségesnek látszó szünidőt minden bejelentés nélkül saját hatáskörükben engedélyezik. Sok helyen megtörtént, hogy az évvégi vizsgálatokat az előirt időnél hetekkel előbb megtartották s amint ezt csak egy-két iskolában megteszik, ennék következménye az, hogy a tankötelesek azon környék összes iskoláiba gyérebben járnak fel és így jóval nagyobb a mulasztás. Miután ez a körülmény, nemkülönben az egyes iskoláknál még mindig feltűnő nagy számban elő" forduló igazolatlan mulasztít" sok népoktatásunkat rendki" vüli hátrányosan befolyásolják, közigazgatási bizottságunk megfelelően intézkedett e visszásságok megszüntetése iránit s a magam részéről is kellő intézkedéseket tettem abban az irányban, hogy hatóságaink az iskolai mulasztások meg szüntetésére egyrészt a törvény szigorának helyes alkalmazásával, másrészt azonban e körülmény melyebbre ható szociális és gazdasági okaira és vonatkozásaira is kiterjedő figyelemmel minden lehetőt kövessenek el. A beiskolázás teljes keresztülvitele különben mindaddig el nem ér hető, mig a községbe vagy tanyá_ ra beköltöző vagy onnan elköltöző tanköteleseket hozzátartozóik az előirt módon az elöljáróságnál be nem jelentik. Igy történhetik meg az, hogy tankötelesek — mivel a nyilvántartásba felvéve nincsenek — hónapokon keresztül nincsenek beírva s így iskolába esetleg egy egész tanéven át nem járnak. A népoktatás színvonalának jelentékeny emelkedése az analfabéták számának csők" kentése elsősorban akkor lesz elérhető, ha a tanyai tankötelesek beiskolázása biztosítva lesz, ehhez azonban tanyai is" kólák felállítása szükséges. — A törvény 6. szakaszában erre való intézkedés megtörtént, az illetékes hatóságok az előirt módon el is kólájában. A XVll. Országos Katho járnak, egy-egy tanyabirtokos ezen likus Nagygyűlés rendje a követkötelezettségének készséggel és '"""*" • követésre méltó buzgósággal eleget is tesz, azonban legtöbb helyen meddő marad az e tárgyban megindított tárgyalás, amelynek különféle, leginkább gazdasági s í pénzügyi okai vannak. E téren gyö keresebb változás a benyújtott ujabbi törvényjavaslat törvényerőre emelkedése után várható. A népoktatás színvonalának emelése másodsorban az iskolán kívüli népmüvelés intenFelhívás a magyar katolikusokhoz. Az Országos Katholikus Szövetség mint az Országos Katholikus Nagygyűlések hivatalos rendezője, ma a következő felhívást bocsájtotta ki : »Magyar Katholikusok ! Ismét gyülekezőre hivunk. A Szentév magyar országos katholikus nagygyűlésére. Ebben az esztendőben a szokottnál is ünnepiesebben' kell az Anyaszentegyházhoz való hűségnek megnyilvánulnia, hogy külsőségeiben meggyőzzön, belső tartalmában pedig eredményes legyen. A' magyar katholicizmus újjászülető erősödésének fölfelé haladó utján ismét egy állomási elé érünk, ahonnan a magyar nemzet ügyéért foiyó kitartó küzdelem utja is indul, •flindnyájatokat hivunk a XVII, Országos Katholikus Nagygyűlésre, amely 1925. október 11., 12., 13. napjain seregbe gyűjti a magyar katholikus társadalom minden tagját és valamennyi szervezetét és hisszük, hogy minél többen leszünk együtt az erőgyűjtés legnagyobb isJavitásokat elfogadunk. cípöáruházban VHSC6YHÁU IRINYI ILONA-UTCZA i slAm Javításokat elfogadunk. kező : Október 11-én vasárnap reggel 9 órakor ünnepies főpapi mise és Veni Sancte a Szent István bazilikában, mondja Cesare Orsenigo c. érsek, pápai nuncius. Szentbeszédet mond P. Bőié Kornél Szt. Domonkosrendi atya. A szentmise alatt a nagygyűlés résztvevői és a Máriakongregációk tagjai közös szentáldozáshoz járulnak. Délelőtt 11 órakor az I. nyilvános megnyitó gyűlés a székesfővárosi Vigadó termében. Elnöki megnyitót! mond Zichy János gróf az : Országos Katholikus Szövetség elnöke. Beszédet mondanak : Cesare Orsenigo'c. érsek, pápai nuncius, Preszli Elemér dr. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánja, Czettler Jenő dr. nemzetgyűlési képviselő és Glattfelder Gyula dr. csanádi püspök. Délután 4 órakor Csernoch János dr. bibornok, Magyarország hercegprímása vezetésével szentséges körmenet vonul végig Budapest utcáin, mely körmenet a Szent István bazilikától indul és az Országház-térre vonul, ahol P. Zadravecz István Csütörtök 1 Péntek az Apollóban.! ú Rádtus-Paramount attrakció! Csütörtök Péntek az Apollóban. Csütörtök 1 Péntek az Apollóban.! I Vár hőnyi Mihály ^íi^í filmje Az élet hullámain Csütörtök Péntek az Apollóban. Csütörtök 1 Péntek az Apollóban.! Regény a szerelemről és dicsőségről 8 felvonásban. Csütörtök Péntek az Apollóban.
