Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)
1925-10-06 / 225. szám
Nyíregyháza, 1925. október 6. * Kedd XLYI. évfolyam. * 225. színi JSÍYÍRVIDÉK. Előfizetési árak helyben és vidéken: Egy hóra 30000 K. Negyedévre 90000 K. Köztisztviselőknek és tanítóknak 20% engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő: Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VERT8E K. ANDOR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZAM, Telefon szém 139. Postacheque 29560. Kéziratokat nem adunk vissza. Leventék. Az a gondolat, amely olyan hoszszú ideig vajúdott s amelynek szervezését és próbálkozásait nagyon so kan nem vették és talán ma sem veszik komolyan, szűkebb hazánkban Szabolcsvármegyében tegnap vált örömittas valóságra, amikor a Nyiregyházi Torna- és Vivó-Egylet bujtosi sporttelepén háromezer délceg szabolcsi levente, mintegy 130 község színevirága, kemény léptekkel, dacos, büszke fejtartással, díszmenetben vonult fel a roskadásig megtelt tribün és teljesen elborított földszinti nézőtér előtt. Valljuk meg, hogy a kommunizmus bukása után, a legutóbbi időben bekövetkezett gazdasági megszilárdulás kivételével, a sokat hangoztatott nemzeti eszmények közül vajmi keveset valósítottunk meg. De mindenért kárpótol bennünket a leventeügy sikeres előmozdítása, megszervezése és fejlesztése, mindenért kárpótol bennünket az ambíciónak, lelkesedésnek, kitartásnak, fegyelmezettségnek és testnevelésnek az a nívója, amelyet tegnap szemtől-szembe láthattunk a szabolcsi leventéktől. Egy ma még talán át sem fogható horderejű gondolat emanátiója sugárzik ki a leventemozgalom ból. A falu elhanyagolt őserejének gyémántos értékei csiszolódnak itt ragyogó drágakövekké, hosszú, kitartó, odaadó munkával. S amit az egyes községek leventeifjai otthon hónapokon keresztül tanultak, azt hatalmas egységben mutatták be a vármegye közönségének. , Két fontos eredményt könyvelhetünk el a tegnap tapasztalataiból. Az egyik az, hogy a leventék kedvet kaptak a továbbtanulásra. — Mert bizony sokszor elment a kedve annak a falusi fiatalembernek a rendszeres atlétikától és tornajátéktól. Valójában nem is nagyon értette, hogy mire való áz egész dolog? A tegnapi ünnepség szívetfogó, lelket lenyűgöző ereje^ az egész felvonulás pompája, a hatalmas, általuk többnyire soha nem látott nagyságú nézősereg meleg fogadtatása, egyszóval az egész ünnepség láza föltétlen bizonyossággal mély és maradandó hatást váltott ki a leventeifjak lelkéből. Láthatták, hogy mit jelent: elsőnek lenni a "többi között, jobbnak lenni a többinél. Átérezhették a győzelem erkölcsi értékét s ha annak látható szimbólumát valamennyien nem is vihették haza, föltétlen bizonyossággal be fog következni, mert lélektani törvény, hogy sokkal nagyobb ambícióval fognak hozzá az újabb tréninghez, hogy a jövő évi szabolcsi olimpikon játékain győzelmet arathassanak. A másik fontos eredmény az, hogy a közönség is egy csapásra megtudta és átérezte, hogy tulajdonképen mi az a leventeügy. A közönség olyan mint a primadonna. Szeszélyes. Ha valami kicsiség nem tetszik neki, akkor hallani sem akar semmiről. Épen ezért szerencsés ómennek vehetjük, hogy a tegnapi ünnnepség a külsőségekben is olyan impozáns, tetszetős, elragadó volt, hogy a közönség lelkesen ünnepelte a leventéket, akiknek ügyét ezzel magáévá is tette. A leventeügy a magyarság ügye. A mi ügyünk. Tegyünk meg érte minden áldozatot. A nép gyermekeit, a magyar föld "kérges tenyerű, tisztaleíkü, nyíltszívű ifjait nevelik a leventeegyletek jellembátor, határozott fellépésű, izmos vitézekké, akik nemcsak a harcban és a " stadionban kell, hogy a vasbeton szilárdságával álljanak ellen és küzdjenek, hanem az élet mindennapi tülekedésében is. Én azt hiszem, hogy a szabolcsi leventék mindahárom pozícióban meg fogják állni a helyüket. Diogenes. Harmadfélezer szabolcsi levente küzdött az elsőségért a vármegyei leventeünnepélyen. A tenyészbikát Ibrány leventéi, a vármegye selyemzászlóját Eenézlő leventéi vitték el. A versenyszámok győztesei s első bárom-négy helyezettje ezüst és bronz érmeket, a legjobban fegyelmezett csapatok oklevelet kaptak. Nyíregyháza, október 5.(A Nyirvidék tudósítójától. A jövő gyönyörií szép allegóriája volt az a kép, mely október első vasárnapján Nyíregyházán, a Nytve bujtosi sporttelepén bon-l takozott ki a nemzetüket fájdalmas sorsában is szerető szabolcsi és nyiregyházi magyar polgárok előtt. Aki elimádkozta\valaha a magyar Hiszekegy hitet sugárzó szavait s jelen volt a szabolcsvármegyei leventeegyesületek vasárnapi le vente-ünnepélyén, az megtanulta, hogy a magyar jövő hite nem álom, hanem a történelem folyamán eleven valósággá fog válni. A tisztedet és a hála dobogtatta meg ott mindannyiunk szivét azok iránt a névtelen hősök, falusi jegyzők, tanítók iránt, akik a falu népe iránt érzett atyai szivük melegével megtanították a leventéket helyesen élni, küzdeni, minden szépért és jóért, a magyar ügyért lelkesedni. A vármegyei levente-ünnepély már szombaton kezdetét vette. — Szombat délután és vasárnap délelőtt az előmérkőzéseket bonyolították le s megtartották a szabadigyakorlat főpróbáját is. Vasárnap délután már egy órakor valóságos népvándorlás indult a Bujtos felé, ezrek és ezrek akartak szemtanúi lenni annak a tömeghatásánál £s céfjánál fogva eddig nálunk még nem tapasztalt nemes versenynek, melyen el kellett dőlnie annak a kérdésnek, melyik a legjobb szabolcsmegyei leventecsapat A Nytve sporttelepének a nézők ré szére fenntartott része, annak dacára, hogy a futópályát is ülőhelyekkel látták el, teljesen szűknek bizonyult. De szűk volt a küzdőtér is, mert a harmadfélezer leventét számláló gárda csak szorongva tudott elhelyezkedni. A tribün alatt emelvény állott, melyen a verseny elnökségének a tagjai foglaltak helyet. Az ezrekre menő nézők soraiban ott látjuk megyei, városi s társadalmi életünk számos kiválóságát. Középen az elsősorban Neviczky Antal tanácsnok foglal helyet/aki a levente-ünnepélyen az Országos Testnevelési Tanácsot képviseli. Tőle jobbra és balra helyezkednek el Kállay Miklós főispán, Mikecz István alispán, vitéz Reviczky László, Zalán Antal, Baur Nándor, Virányi Sándor, Ki ss Sándor, Péchy Gyula, Liptay Jenő, Szohor Pál, dr. SzeSztay Zoltán, dr. Erdőhegyi Lajos, Marsálek János, Marnó Gyula,' Nánássy Andor s a vármegye valamennyi főszolgabírója. Ket órakor hármas harangütés jelzi az ünnepély megkezdését. A harangütésre Kozák István főgimn. tanár Mikecz István alispán, a Vármegyei testnevelésügyi bizottság elnöke előtt jelentkezik; s engedélyt kér az ünnepély megkezdésére. Engedély után Belánszky Barna előhozza a vármegye selyemzászlóját, melyet a céllövészet győztes csapata kap vándordijképen. Á zászló egyik oldala kék-fehér moaré-seIyem, rajta arannyal himezve ez a felirat: »Egy céllal, egy akarattal, előre«. Közepén a megye cimere e körirattal : »Nemes Szabolcs vármegyei A zászló másik fele nemzetiszínű moaré selyem az ország címerével s e felirattal : »IstenneI, Hazáért. Királyért«. Mig a zászlót iátviszik a versenytéren " keleti kapu glé, ahol a leventék bevonulnak, a katonazenekar a Himnuszt játsza. A Himnusz után, a zenekar indulóba kezd s ennek hangjainál felvonulnak a községek leventéi járásonként csoportosítva a következő sorrendben: Nvirmada, Nyirbakta, Petneháza, Laskod, Öfehértó, Rohod, Vaja, Apagy, Nyiribrony, Besenyőd, Ramocsaháza, Nyirkércs, Nyirjákó, Őr, Báj, Büdszentmihály, Csobaj, Polgár, Prügy, Tiszabüd, Tiszadada, Tiszadob, Tíszaeszlár, Tiszaladány, Tiszalök, Tiszatardos, Kótaj, Pazony, Kék, Kemecse, Oros Borbánya, Nagyhalász, Homoktanya, Nagyhalász-felsőtanyák, Demecser, Beszterce, Gégény, Nyirszőllős. Nyírtét, Vasmegyer, Sényő Székely, Tiszarád, Nyírtura, Nyírj bogdány, Viss, Buj, Kenézlő, Zal| kod, Balsa, Gáva, Paszab, Tiszaj nagyfalu, Ibrány, Vencsellő, Tisza] bercel, Szabolcs, Timár, Ajak, NyirI tass, Kisvárda, Anarcs, Szabolcsveresmart, Tiszakanyár, Nyírkárász, Döge, Pátroha, Rétközberencs, Dombrád, Fényeslitke, Pap,' Jéke Kékese. Gyulaháza, Szabolcsbáka, Kisvarsány, Benk, Mezőladány, Újkenéz, Nagy és Kislónya, Tiszakerecseny, Tiszaszentmárton, Zsurk, Kopócsapáti, Révaranyos, Nyírlövő Eperjeske, Tiszamogyorós, Lövőpetri, Gemzse, Nagyvarsány, Gyüre Tiszabezdéd, Mándok, Tornyospálca, Tuzsér, Záhony, Győröcske, Nyírbátor, Nyirgelse, Máriapócsi, Nyírbogát, Pócspetri, Encsencs, Piricse, Nyírpilis, Nyiregyháza, Levelek, Magy, Nagykálló, Balkány, Biri, Kállósemjén, Érpatak,' Geszteréd, Napkor, Szakoly, Bököny, Ujfehértó, Kiskálló, Nyiradony, Nyiracsád, Nyirlugos, Nyirmihálydi, Nyirbéltek, Nyirgelse, Nyirmartonfalva és Nyirábrány. Hatszáztizenkét tagpárban 2448 levente vonult el katonás fegyelemmel. Felállás után Kozák István imához vezényli a leventéket, ima után pedig bemutatják a szabadgya korlatokat. Szinte döbben a föld a leventék egy-egy mozdulatára s mini den jól sikerült gyakorlat után felzug a taps. A szabadgyakorlatok alatt permetezni kezd az eső, de senki sem ijed meg az esőtől s igy kezdik meg a döntőmérkőzéseket. Az eső csakhamar eláll. Borusi ég alatt, de derűs szívvel s egy péticig sem lanyhuló, sőt egyre fokozódó érdeklődéssel folyik le a verseny. ,! A verseny eredménye. Magasugrásban első Molnár Sándor Sényő 145 cm. 2. Iklódy Gyula Nagykáíló 145 cm. 3. Ákos István Tiszabezdéd 140 cm. Távolugrásban első Mernyilr István Nyirmada 518 cm. 2. Kádár Iván Nyírbátor 496 cm. 3. Mudri Mihály Oros 454 cm. Egyes szám ára 8000 korona.