Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-10-03 / 223. szám

1925. október 3. jnfíríryidék 3 Diadal | és Városi Szinház Mozgó Október 2., 3. és 4-én pénteken, szombaton 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor SZIGLIGETHY EDE örökbecsű népszínműve filmen 8 felvonásban A cigány Címszerepben Rózsahegyi Kálmán a Nemzeti Szinház művésze. Személyek: Várszeghy töldesnr Vándory Gusztáv Kurta, nagygazda agglegény . . Kfirthy József üyuri, unokaöccse Sárossi Andor Márton, kisgazda . Vendrey Ferenc Rebeka, felesége . Ujhelyiné Jolán Éva, leánya . Sacy von Blondel Zsiga, cigány . . Rózsahegyi Kálmán Rózsi \ , . Muzsnay Bella Peti ) gyermekei Kompothy Oy. Ferke, urasági gazda hajdú . . . Szőke Sándor Misi gyalogpostás . Mi hó László Történik 1840-ben. Kisérő műsor: SICC, a hadvezérek gyöngye És a kultuszminiszter látoga­tása Nyíregyházán Jön Jön A szerelem vizpróbája és az Orvos szive a Diadal Mozgóba. Álmok rabszolganője és Drága apukám a Városi Szinház Mozgóba. nHHBHHHl^Mi Régészeti leletek Uj-kenéz határában. Vármegyénk területén évek óta eszközölt törvényhatósági útépíté­sek alkalmával minden évben ke­rültek felszínre értékes régésszeti leletek, különösen az emelkedett, dombosabb helyek keresztülvágásá­nál és elhordasánál. Az útépítést vezető és arra felügyelő főmér­nökök érdeme, hogy e régiségek megmentését szoros kötelességük­ké teszik a földmunkálatokat tel­jesítő munkásoknak, kik éber fi­gyelemmel vigyáznak a véletlenül rábukkant tárgyak mentül sértet­lenebb állapotban való kiemelésé­re. Néhol természetesen ez ke­vésbé sikerül, mindazáltal a töre­dékesen előkerülő edények és tár­gyak értékes és tanulságos bizo­nyiltékai vármegyénk őskori la­kosságának az itt élt népek ügyes­ségének, ízlésének és kulturáltsá­gának. Vágó Dániel államépitészeti tanácsos, ki már több ízben szol­gáltatott be muzeumunknak jelen­tős tárgyakat, a napokban is ho­zott be a felügyelete alá tartozó mándok—vásárosnaményi-ut 9750­9800 kim. szakaszáról, az ujkenézi határba eső erdő és helyiérdekű vasút közti részről igen érdekes leletet. A kissé emelkedett he­lyen, egy csomóban levő, külön­böző korból származó tárgyak alig egy ásónyomra voltak az ut fel­színétől s igy azok már régen' ösz­szetörve darabokban ásattak ki, -de volt köztük ép is. Legalább is két korszakból valók a tárgyak, a bronz- és a vaskorból. Az előbbire jellemzők a szabad kézzel csinált vastagfalu > felületén aszfalt fekete 1 szinti töredékek és perem alatti bü­työk, ide sorolhatjuk még az őrlő és csiszoló kődarabokat és egy ép négyszögű, guta alakú úgy­nevezett tüzkutyát, melyek kőkor­szaki gyűjteményünkben is előfor­dulnak, nemkülönben egy fél agyaggyöngyöt. A vaskorból szár­maznak a lelet többi edénytöre­dékei, peremek és oldalrészek, mi­1 vei ezek vékonyabb falúak és ami fő, korongon készültek. Legneve­zetesebb darab egy grafit edény széle és oldaltöredéke, milyen ed­dig még Kemecséről és Kállósem­jénből került csak gyűjteményünk­be. Volt még a lelőhelyen ló láb­szárcsont és fog több darabja. Kiss Lajos. Az enrópai filmgyárak elcsábítják egymástól népszerű sztárjaikat. Az amerikai filmgyárak lázas mo hósággal vetették rá magukat az európai filmgyártás tehetségeire és akit csak lehetett, az újvilágba szer ződtettek. Pola N^gri, Lubitsch Ernő, Várkonyi Mihály, Dimitrij Buliovetzky, Viktor Sjöström fil­méit Amerika közvetítette számunk­'ra és a színészek, a rendezők a hollywodi műtermekben folytatták «?zt a munkát, amely nevüket Euró­pában tette először kedveltté és népszerűvé. Ugy látszik, most nemcsak Amerika viszi ei az idegen országok tehetségeit, hanem áz európai filmgyárak is elcsábítják egymástól népszerű sztárjaikat. — Egyik nagy francia filmgyár a hi­res olasz artista-szinészt, Macistét szerződtette le egy filmre, amelyet most nem régen fejeztek be. »A fekete kancellári a film cimei és kétségtelenül a legjobb Maciste­fiim, mely idáig készült. A film ro­mantikus meséje a Riviérán és Európa legszebb vidékein játszódik kiállítása olyan pazar, mintha fegalább is ötszázezer dolláros amerikai film lenne. Maciste legújabb filmjét az Apolló mutatja be szombattól, je­gyekről ajánlatos előre gondos­kodni. KÖZGAZDASÁG.] A mezőgazdasági magánérté­kesités megszervezése. Irta: lovag Manjz György. Álljunk meg reggel vonatérke­zéskor a városba vezető uton és figyeljük azt a számtalan felbatyu­zott embert és asszonyt, aki ro­hamléptekkel szalad a szélrózsa minden irányában a város minden részébe, hogy terményeit a fo­gyasztóközönségnek házhoz szál­lítsa. Mint valami megriadt sváb­bogarak sietnek céljukat elérni, va­lamely kapualjában eltűnni, mert a rendőrök nem szívesen látják, buzgalommal vadásznak utánuk és ahol csak lehet, akadályokat gör­dítenek eléj ükbe. Pedig ezek az úgynevezett falusi házalók egy magasfoka kereskedelmi esz­mének kezdetleges megnyilat­kozásai i a mezőgazdaság terén, amely esz­me ősi idők óta a népben fenn­áll, de helytelen kezelés és ad­minisztratív gátolások folytán nem volt képes nálunk a modern szín­vonalra emelkedni. Tudjuk ugyanis, hogy a mo­dern mezőgazdasági értékesítésnek legfőbb eszköze a rendszeresített, szabályos, állandó és szervezett köz­vetlen magánértékesités, a termé­nyeknek házhozszállítása állandó vagy időnkénti megrendeléseknek megszerzése utján. Ma külföldön nem létezik mezőgazdasági szö­vetkezet .amely nem venné fel pro­grammjának legelső pontjai közé a fogyasztóközönséggel való köz­vetlen érintkezést­E célból elsősorban megfelelő­en, szakszerüleg kioktatott megbí­zottakat küldenek ki a városi fo­gyasztók felkutatására, amelyek t>tt a terményeket kellő módon hir­detik, mintákat mutatnak be, az árakat közlik és megegyezést hoz­nak létre bizonyos mindennapi vagy időnkénti szállítmányokra. Ezeket községenként összegezik ts az egyes községekre városi negye­dek vagy nagyobb utcák szerint szétosztják. Egy francia lap szerint Magyarország is csatlakozna Németországhoz. A lournál De Geneve cikke Magyarországról. Ha Ausztria csatlakozik Németországhoz, ebben a lépésben Magyarország is követi. Genfből írják: A Journal De Gé­névé figyelemreméltó cikket közöl budapesti levelezőiének tollából Magyarország helyzetéről. A cikk megállapítja: a Németországhoz va­ló csatlakozás kérdését Magyaror­szágon is figyelemmel kisérik és könnyen megtörténhetik, hogyha Ausztria csakugyan Németország­hoz csatlakozik, akkor ebben a lé" pésben Magyarország is követi. — Nem tulajdonképpeni értelemben vett beolvadásról lenne szó, ha­nem szoros szövetségről, közös külpolitikáról, háború esetére érvé­nyes katonai egyezményről és tel­jes vámegységről. A magyarok ugyan nem nagyon lelkesülnek ezért az eszméért, mégis rákénysze­rítheti őket az a szükség, hogy a kisantant államai közé ékelve a német-osztrák hatalmas birodalom szomszédságában Magyarország nem maradhat sokáig elszigetelten és akarva, nem akarva szövetsége­seket keres magának. Ha Ausztria nem csatlakoznék Németországhoz akkor is hasonló fejleményekre van kilátás, ha más formában is. A kis­antant államai gyűrűvel veszik kö­rül Magyarországot s ez előbb vagy utóbb olyan antant megszületését vonja maga után, amelynek irány­zata ellenkező célzatú. Ha ki akar­ják kerülni ezt a leheiőséget, amely kevéssé kívánatos, közvetlenül a kis antantra és közvetve Franciaor­szágra, ennek egyetlen módja, ha baráti kezet nyújtanak Magyaror szágnak. Ahoz azonban, hogy Magyaror­szág és a kisantant egyes vagy va­lamennyi államai között jóviszony állhasson helyre, három dolog szükséges. Ezek a következők: 1. El kell fogadni a trianoni szer­ződés revíziójának gondolatát. 2. A magyar kisebbségek számá­ra teljesen korrekt elbánást kell biz­tosítani. 3. A kereskedelmi szerződés­ben bizonyságát kell adni Magyar­országgal szemben a jó indulatnak. Ha Magyarország szomszédai nem riadnak vissza ilyen revíziótól, amelynek során visszaadják Ma­gyarországnak tisztán magyar, de nem szigetekben levő területeit, en­nek ellenében felbeszélhetetlen ár»t kapnak. Megteremtik a garanciát a világ nyugalmára és csirájában le" hetetlenné teszik a német-magyar szövetség minden gondolatát. — Az elszórtan, vagy a többi lakosság kebelében szigetszerűen élő magyar kisebbségek tekintetében gondosan végre kell majd hajtani mindazokat a szerződéses rendelkezéseket, ame­lyek a kisebbségek védelmére szol­gálnak és revizió alá kell venni a kisebbségek ügyében követett el­járást. Miután Franciaországot kö­zelről érinti, hogy Magyarország mnyen viszonyban áll szomszédai­val és emellett nagy befolyást tud gyakorolni a kisantant határoza­taira, elsősorban Franciaornszág hi­vatott arra, hogy előkészítse a du­nai medence népeinek közeledését. Az oláhok uj megyebeosztása Erdélyben. Budarest. A közigazgatási re­form végrehajtásával kapcsolatban elkészült a megyék uj beosztásának tervezete. Eszerint aj. eddigi 76 helyett Romániának 72 megyéje lesz. Több megye, különösen erdé­lyi részen uj nevet kap. Beszterce­naszód nevét Besztercére rövidíti, Kolozs (Cojocna) megye nevét Ko­lozsvár (Cluj) niegyére változtatják* Alsófehér megye, Fehér, Szolnok­doboka megye, Szamos (Somosi), Forda Aranyos Megye Torda, Ma­ros-Tordamegye, Maros (Mures) el­nevezést kap, amig Krassó Szö­rény megyéből két megye alakul, Krassó, Lugss Székhellyel, Szö­rény (Severin) Oravica székhellyel. Fehérmegye székhelye Nagyenyed helyett Gyulafehérvár lesz, Kiskü­küllő megye székhelyét Dicsőszent­mártonról Marosfalvára helyezik át, Szatmár székhelye pedig Nagyká­roly helyett, Nagybánya lesz. Október 2., 3. és 4-én A cigány Szigligethy Ede örökbecsű népszínműve. Főszerepben Rózsahegyi Kálmán Diadal ás Városi Mozgóban.

Next

/
Thumbnails
Contents