Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-10-02 / 222. szám

jtoűriDÉK. 1925. október 2, Aranykorona! A Nyirvidék olvasói bizonyára nem érzik meglepettnek magukat attól, hogy a penteken összeülő minisztertanács, az »uj« magyar pénzegység kérdésének csupán technikai részével lesz kénytelen foglalkozni. Nem lepi meg őket ez, mert hiszen az »uj« pénzegység dolgában eléggé megokolt cikkünk (amelyben a »régi jó magyar koronát« jelöltük meg annak, amely még megcsonkított voltunkban is a legészszerübberi lesz reaktiválható, olvasóink körében, általános helyeslésre talált. | Popovics Sándornak, a Jegybank elnökének ezirányu jól megfontolt álláspontja, hivatalos pénzügyi körökben is, de az Angol Bank kormányzójánál is elfogadást talált ugy, hogy éppen Montagu Normann-nak, az Angol Bank kormányzójának közreműködésére, a nálunk tartózkodó népszövetségi főbiztos, Smith Jeremiás és Steprnann jegybanki tanácsadó is, akiknek egymással szemben eltérő volt az álláspontja, elfogadták »uj« magyar pénzegységül, a régi jó magyar koronát. Ezzel tehát ismét igazoltnak látjuk a magunk felfogását gazdasági tekintetekben, ezúttal a valutareform kérdésében. Azokkal szemben, akik az osztrák shilling mintájára nálunk is a tízezres osztószámot kívánták az egyszerűség kedvéért behozni, azt mondtuk, hogy ne utánozzuk őket, örüljünk, hogy ebben is eltérhetünk az osztrákoktól Ma azt azí állítást is megkockáztathatónak látjuk, hogy valószínűleg az osztrákok még át fognak térni a régi psztrák koronára, mint nekik is. jobban megfelelő pénzegységre. — finnek az áttérésnek technikai meg oldása lehet különböző, éppen ezért jerrői kár szólani. Az azonban kétségtelen, hogy a frankrendszer Középeurópában praktikusabban használhmató, mint az egyéb rendszerek. Ugy hirlik, hogy az »uj« pénzegységre áttérést, a mai mammuth számokról, valószínűleg akként állapítják meg, hogy 100.000 papirkoronát egyenlőnek vennének 7 aranykoronával. | Ezt a felfogást mindannyiunknak helyeselnünk lehet. Elfogadhatónak, sőt praktikusnak és jónak keh mondanunk. Azért ,mert a mai és a mult értékelésének nagyon jól megfelel. Ma ugyanis százezer magyar papirkoronát, a schweizi tőzsdén 7.26 schweizi frankka. vesznek egyenlőnek, illetve ennyit adnak a magyar százezresért. A jövőben pedig mi magyarok, a százeresért 7 aranykoronát adnánk. Ez viszont azt jelentené, hogy a magyar pénznek a schweizi frankkal szemben ágiója lenne, a magyar aranykorona többet érne, mint a frank. A különbség közei 4<>/o lenne a magyar pénz javára ,szem ben a régi idők 5%-os különbségével. — Regen- ugyanis közelítőleg 5°/o-al ért a magyar pénz többet, mint a frank, a lira stb. Ez az értékkülönbség megvolt a régi jó aranykoronánál is. Mindenki tudhatja, akinek módjában állott ezt tapasztalnia pénzváltásoknál, vagy aki a különböző pénzegységek egymáshoz való viszonyát ismerte. Az értékkülönbség magyarázata pedig rejlett magának az ötvözetnek magasabb értékében. Minthogy pedig a régi magyar koronának reaktiválásáfól van szó, kézenfekvő, hogy az 1 o/o-os differencia miatt, komplikált átszámítási kulcsot alkalmazni, a papirkoronáról az aranykoronára áttérésnél, nem volna észszerű. — Egyenesen káros volna más arányt választani, mint az emiitettet. Mert sem a 14500-as, sem a 14000-es, de sem a 15000-es osztószám nem felelne meg annyira jól, mint a 100.000 :7-hez. Az átszámítás ugyanis a 7-es számmal való szorzás és a 100.000-reI való osztás utján a legkisebb nehézséggel végezhető el bárhol, ahol a mammuth számok, aranykorona értékre lesznek átszámitandók. Egy számjeggyel szorozni és a szorzatból öt jegyet elvágni, gépies munka lesz. Ezt semmiféle üzletember nem kifogásolhatja, mert az elemi iskolás gyerekkel Is elvégezhető számítás. Itt reá kell mutatnunk arra a tévedésre, amely szerint akkor, ha a papírkorona értéke a külföldön emelkedni fog, — amit remélni lehet. — az osztószámot 14000-re lehetne venni. Tévedés, mert az osztószám a mai érték mellett is kisebb már, mint 14000. Ha pedig a papírkorona emelkednék, az osztószámnak tovább kellene csökkennie. A külföldi érték és az osztószám nagysága fordított viszonyban van és nem egyenes viszonyban. Mindeme meggondolások után csupán annyit kell még felhoznunk, hogy az elvesztegetett időkért kár, amelyek a mérlegvalódiság és az aranykorona életbeléptetéséig elteltek. Ezt gyorsabb tempóban is meg lehetett volna oldani. Amúgy »németesen !« Egyszerű császárvágással ! Node. Ami késik nem múlik, amint azt az aranykorona és a mérlegvalódiság, meg sok egyébnél, amit itt már hangoztattunk, valóban be is bizonyosodott. Csak az időért kár, amely elveszett ! Pisszer János. Modern parkok a régi városi kertek helyén. Villanylámpák égnek a Dessewffy és Károlyi téri parkokban A «Nyirvidék» tudósítójától. A városok fejlődésének történetében, hosszú évtizedek jelentenek olyan hatalmas átalakulást, mint amilyet Nyiregyháza városa az utóbbi alig két-három év alatt elért. A város naggyá, szép tevésének akarása itt nem csak szavakban, hanem tettekben is megnyilvánult. S ez a néhány esztendő elegendő volt, hogy a tipikus poros alföldi városból, egyszerre országos viszonylatban álló, hatalmas nagy virágzó város legyen. Az idegenek, akik néhány év óta nem voltak városunkban, csodálkozva nézik azt a nagyarányú fejlődést, amit az uj köntösbe öltözött Nyiregyháza mutat. Séta az újjávarázsolt kertekben. A Károlyi-térre ezelőtt ha véletlenül bevetődött az ember, ijedten menekült. A természet szépségeit megcsúfoló, elhanyagolt szemétlerakodó hely volt. S most egy darab idevarázsolt városligeti sétányt látunk. Gyönyörű, üde pázsitja a városi virágkertészet legszebb ezernyi szinü virágaival van diszitve. Olyan a hatalmas virágágyak, mint a matyó terítő. Alig pár lépésnyire egymástól régóta óhajtozott padokra ülhetünk. Este ha kigyúl a villany, tündérfényben ragyog a kert. Gyönyörű, speciális sétány ivlámpái valósággal becsábit ják az embert. A kert közepén épül Lengyel Nándor cukrász pavillonja. Néhány nap múlva teljesen befejezve, készen várja az eljövendő tavaszt, hogy megnyitva kapuit, ismét gazdagabbak legyünk egy kedves szórakozóhellyel. A Dessewffy-tér szinház előtti kerítés barrikádjait lebontották és itt is egy művészi kezekkel tervezett kert adja mejg a diszes harmóniát a színháznak és a methodista templom szép épületének. A Széchenyitéren kiépített oktogon legszebb dísze a városnak. Esténkint ha kigyúlnak a hatalmas Ívlámpák, olyan nyüzsgés van itt, mint a fővárosi Oktogonon. A nyíri homoH száműzetése A nehéz, tüdőt romboló pir lassacskán már csak a mult kellemetlen emlékei közé fog tartozni. — Az utcák hatalmas porrétegeit teljesen száműzte az ujjonnnan lerakott kőburkolat. A Bessenyei-tér és az utcák nagy része uí köntösbe öltözött. A katholikus templom mellett gyönyörű kis miniatűr kert épült. Itt van nagyvárosiasodásunk leghűbb bizonyítéka, a bérautó állomás. Négy-öt autó áll állandóan a standon, hogy a konflisokat kiszorítva, bármelyik pillanatban a közönség rendelkezésére álljanak. A Kis Ernő-utca válóságos sugár uttá lett kiépítve. A Károlyi-kert és Ér-utca között egy uj utcát vágnak, ami a vasúttól a város szivébe a teheráru forgalmat lesz hivatva lebonyolítani. A vá ros három legforgalmasabb helyén Október 2., 3. és 4-én A cigány Szigligethy Ede örökbecsű népszínműve. Főszerepben Rózsahegyi Kálmán Diadal ás Városi Mozgóban. fővárosi mintára illemhelyeket létesítenek. A főutcákat most szerelik fel hatalmas vas villanyoszlopokkal, aminek vakitó fényű ivlámpái fognak véget vetni a sokszor panaszolt afrikai sötétségnek. A szellemeket szalonnával, disznózsírral, sőt párnával is ki lehet engesztelni. Két veszedelmes makói kuruzsló cigányasszony végig fosztogatta a kornyék hiszékeny népét. Akik a „rontásából élnek., Makóról jelentik: Hiába minden haladás, felvilágosodás, Makón és környékén még mindig bő aratásra találnak a butaság egyszerű vámszedői, a kuruzsló cigányasszonyok. Főleg az asszonyok közül kerül ki az ő adófizetőik tábora. Nem is lehet csodálkozni azon a csanádpalotai egyszerű földmivesasszonyon, akitől utolsó párnáját is kicsalták a rontást üző kuruzslók, nem lehet rajta csodálkozni, mikor makói uri asszonyok ma is állandó adófizetői a hires kártyavetőnőknek és jósnők nek. Egész cigánycsaládok vannak, amelyeknek összes nőtagjai ku ruzslásból élnek. Egy ilyen kuruzsló-család három nőtagja került végre csendőrkézre Csanadpalotán. Jankó Demeternét, a most letartóztatott két cigányleány anyját a gyulai törvényszék nemrégen Ítélte el három évi fegyházra. Az ügy felebbezés folytán jelenleg a Táblánál van. Az anya példáján nem okultak a lányok, legfeljebb annyit, hogy óvatosabban, körmönfontabb praktikákkal fosztogatták a hiszékeny asszonynépet. A tenyérből jóslás titka. Jankó Ilona és Rozália honvédi lakosok cserépedény és paprikaárusitás ürügyével házalták végig a környékbeli falvakat. Szóba elegyed tek mindenkivel, akivel lehetett, kikérdezték a szomszédokat egymás lügyéről-bajáról s mikor már eléggé informálódtak a pasas családi és egyéb körülményeiről, beállítottak hozzá is azzal, hogy most jöttek messzi városból, ha nem akar venni az «asszonyság» paprikát meg edényt, hát legalább mutassa a tenyerét, mert abból ők mindent kiolvasnak. Legtöbbször nevetve, hitetlenkedve odatartotta a könyörgő cigányasszony elé a tenyerét az «asszonyság» s itt kezdődött az <3 megcsalattatásának története. Megmondta a ;-ravasz cigányasszony a jámbor falusi asszonynak, hogy van egy beteg édesanyja, aki évek: óta beteg, egyre sorvad, hervad, de ugy jár az egész család, mert rontás van rajtuk. A másik csapodár menyecskének meg kiolvasta Jankó Rozi a markából, hogy nem az urát, hanem' a Dani legényt szereti. De az ráí se néz addig, amig ő — mint már a Jankó Rozi — össze nem kuruzsolja a szivüket. Egy rontás 7 millió. A harmadik asszonyt meg azzal vitte lépre, hogy legelkeseredettebb haragosának az intrikáit fedte fel előtte, ugy mintha évek óta köztük élt volna. Azután ajánlkozott, hogy megrontja a gonosz ellenséget. Előbb azonban irást készített s Az Apolló MA bebizonyítja Darvinnak igaza van I