Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-10-01 / 221. szám

J^ftolBBE' 1925. október 1. Száz éve indult el az első vonat. Első útját a siker iránti kétség kisérte. — Óvatossági rendszabályok száz évvel ezelőtt a „borzalmas" sebesség miatt Az első vonat Magyarországon. — A vasut-technika fejlődésében nincs megállás. Az idén, szentember 27-én ün- . nepeltük a vasút feltalálásának szá- j zadik évfordulóját, 1825. szeptember 27-én indult el az első gőzvonat Angolországban, Stovktontól Darlingtonig. A lokomotivot Stephenson György találta fel, akit akkor kigúnyoltak, lebecsültek. Senkisem akarta elhinni tiogy a találmány a gyakorlatban beváljon. Stephensonnak nemcsak a gunyolódókkal kellett megküzdenie ,de az ellenségekkel is, akik nagy veszedelmet láttak a gőzösben. De a szellem hatalma győzött s a 12.3 km. hosszú pályán elindult az első vonat ezelőttt száz évvel. Az utat 65 perc alatt tette meg, ami bizonyára nem jelent — ma szédületes gyorsaságot. Hogy mennyire nem »robogott« az első vonat, bizonyítja az is,,hogy az előtte haladó lovas kényelmesen ibaktatott a sínek között, a gőzös ugyan nem zavarta botorkálásában. 'Ez a íovas figyelmeztetett mindenkit arra, hogy »vigyázz, ha jön a vonat !« Érdekes, hogy Angliában a vo natközlekedés megindulása után rendeletet adtak ki, amely szerint a vasút mentén mindenütt kerítést kell csinálni, nehogy a bámészkodók a »borzalmas« sebességtők meg szédüljenek és a vonat elé essenek. Az első lokomotív egészen kicsi »kávédaráló« volt és mégis 34 kocsit vontatott, amelyen 450 ember és 90 tonna kőszén volt. Természetesen már akkor is volt olcsóbb és drágább osztály. Az első osztáUyon csak nagy urak utazhattak, akik meg tudták fizetni a borsos viteldijat. Viszont a darlingtoni és környéki bányászok és a kisebb előkelősegek |a polgárok a nyitott harmadik osztályon szorongtak, amely csaknem olyan volt, mint a falusi szekér. Később a vasúti kocsikat tökéletesitették, fejlesztették, s bizony a száz év alatt a kényelem olyan fokát értük el a vonatoknál, amelyre Stephenson sem számított. A lokomotív feltalálásának jelentősége leginkább abból tűnik ki, hogy ma már 700.000 km. a föld vasutvonalainak a hossza. Nálunk Magyarországon 1840 szeptember 27-én nyilt meg az első vasút Pozsony—Szt. György között 14 km. távolságon. Ez már a »kor követelményeinek megfelelőbb volt, mint amely lokomotív 1825-ben elindult. Ekkor már beszélhettünk »robogásról« is s a vasút a gyors közlekedés legjobb eszköze volt. A szuszogó, tüzokádo masina sok riadalmat is okozott mindaddig, amig meg nem szokták. Sok-sok szerencsétlenség tette még nevezetesebbé a vonat megindulását nálunk js. Ki vitathatta volna azonban már ekkor, hogy a vasútra szükség van s hogy — enélkül nem lehet élni. A vonat, illetve a lokomotív feltalálásának tulajdonitható a közgazdasági élet mesés fejlődése is a vonat egyik segédeszköze lett a nemzetek politikai, kulturális jó'létének is. A vasuttechnika fejlődésében nincs megállás s amily mértékben tökéletesedik a vonat, olyan mértékben szolgálja még inkább az emberi haladást és boldogulást. Ma már vannak valóságos lokomotivszörnyek, óriások, amelyek valóra váltották az angolok aggódását : sebességük elszédíti a bámészkodót. Különösen Amerikában fejlődik a vasút nagy mértékben, ahol nemcsak a gyorsaságot sikerült szinte hihetetlenül növelni, de a kényelmi szempontok is nagy mértékben fejlődtek. Van már háló-, étkezőkocsi, táncterem, zeneterem s ki tudja még hányféle terem az amerikai vonaton. A százéves fordulón, amikor a száguldó' vonatok eszünkbe juttatják, hogy egykor száz évvel ezelőtt egy kicsi masina indult el, amelyet gőz hajtott s ez a gőzös már 34 kocsit tudott efvontatni, a ""hatalmas szellem iránt való csodálattal fedózunk Stephenson György emlékének. 4 nom pszihológiai megfigyeléseket tükröző, közvetlen és magas színvonalú előadás mély és állandó nyo mokat hagyott a hallgatóság leikéiben, s Székáts Aladárról valóban el Jehet mondani; hogy a figyelő ember számára benépesül a világ. A közgyűlés többi pontjainak elintézése után mintegy 300 terítékű közebéd volt az Urikaszinóban, hoi Woíff Károly a kormányzóra emelte elsősorban poharát. — Másnap, hétfőn Kecskemét város szikrai 200 •holdas szöllőgazdaságába ment ki a társaság, ahol szüreti ebéd volt s aznap délután a vendégek aíbirói lélekre nemesen ható nap emlékével Itávoztak a kedves és vendégszerető híres magyar városból. Meg kell még említenem, mikép az 1926. évben a kongresszus helye Győr lesz, — és az 1927.'évre pedig Zelenka Lajos dr. kir. kúriai biró, törvényszéki elnök, mint a nyíregyházi bírói és ügyészi osztály lelkes és közszeretetben álló elnöke, meghívta az országos egyesületet a közgyűlésnek Nyiregyháza városában leendő megtartására, amit az örömmel el is fogadott, örömünkre szolgál, hogy városunknak az 1927 év szeptemberében ilyen megtiszteltetésben lesz része, — és meg vagyunk győződve, hogy Bencs Kálmán dr. m. kir. kormányfőtanácsos, városunk kiváló és nagyhírű polgár mestere addig még szebbé fogja ftenni a már most is ragyogóan tiszta, szép és kedves városunk képét. Foltin Endre dr. Olcsóbb lesz a posta. Budapest, szept. 30. A kereskedelemügyi minisztériumból vett értesülésünk szerint október 1-én a postai dijakban különböző változások állanak be. Igy pl. a levelezőlap dija szomszédállamokba (Ausztria^ Németovrszág, Csehország, Olaszország és Románia) az eddigi 2400 korona helyett 2000 korona. A külföldre szóló levelek dija pedig az eddigi 3 ezer korona helyett 2500 korona. A postautalvány dija is jelentékenyen csökkent. Pl. másfélmillió feladás dija az eddigi 15 ezer korona helyett 9 ezer korona lesz. A táviró díjtételekben a belföldi szódij 800 korona. A szomszédos forgalomban olcsóbb lett az osztrák (1300 K), a lengyel (2300 K) és a német (2300 K) szódii. Az egyéb európai és európánkivüli forgalomban a szorzószám 17.000-ről 14 ezerre csökkent. A távbeszélő díjszabásban a távolsági íorgalom díjtételei csökkentek. Az uj dijak: Budapest körül 15 km. 12.000 K, 25 km. távolságra 15.000 K, 25—50 km-ig 22 ezer K, 50—100 km-ig 28.000 K, 100—250 km-ig 32.000 K és végül 250 km-en felül 35.000 K. Az előfizetési dijak változatlanul maradtak. Újítás az egyezmény értelmében hogy ezentúl a képeslapot, ha azon legfeljebb 5 szavas üdvözlet, vagy más udvariassági kifejezés van, nyomtatványi díjszabás mellett lehet feladni. Drágul az ajánlási dij (6000 K), valamint a csomagok expressdija (11000 K) (*) Németül alaposan csak született némettől tanulhat meg. Kezdőket tanít, középiskolai növendékeket korrepetál, haladókkal társalog született német úrinő. — A tanítás dija mérsékelt. Felvétel egész napon át. Virág-u. 8. 4x (*) Vásározóknak a forgalmi adó igazolványhoz szükséges fényképeket kedvezményes árban 3 óra alatt készit Csépány-müterem, Bessenyei-tér 7. 1 SPORT. 1 A Nytve atléták kitűnő szereplése a stafétabajnckságokban. Négy bajnokságot nyertek, hármat uj kerületi rekorddal. PoIIák 11 m. 5 cm-t dobott súllyal. A keleti kerület 1925. évi stafétabajnokságából négynek lett a Nytve büszke birtokosa. Az ez évi mozgalmas munka meghozta gyümölcsöt: 6 bajnokság közül 4-et sikerült a riválisoktól elhódítani s hozzá 3 uj kerületi rekorddal gazdagítani a rekordlistát. Az ifjúságiak a 4X100, 4X400 és 4x1000 m-es stafétákat nyerték kitűnő rekordidőkkel a seniorok, a 4X1500 m-es stafétában ragadták magukhoz az elsőséget a Deac-cal szemben s bár utóbbiból Gyulai és Alexa hiányzott, ez mitsem von le a győzelem értékéből. Örömmel töltheti el városunk közönségét atlétáink dicsőséges szereplése'és reméljük, hogy a jövőben nagyobb megértéssel fog találkozni atlétikánk is a közönség részéről, atlétáinkat pedig ujabb sikerek elérésére sarkalni ennek kiérdemlésére. Nem mehetünk el azonban szó nélkül a rendezés mellett, melynek fogyatékossága volt a verseny egyet len szépséghibája. Annyit csak el lehet várni már a kerülettől, hogy pld a magasugrást ne egy két darabból összespárgázott görbe lécen bonyolítsák le, vagy, hogy a szaöályokat pontosan betartva csak kétszer és ne 3—4-szer javítson az a debreceni ugró. Ezzel nemcsak, hogy a versenyrendezőség tekintélyét rontják, de a komoly sportnak is kárára vannak. Reméljük, hogy a jövőben nem lesz szükség hasonló esetekkel a kerület renoméját megnyirbálni. A részletes eredmények a következők: 4X100 m. ifj. staféta. 1. Nytve. (Brenner, Grósz, Fedor, Heimíich) 47.2 mp. ker. rek. 2. Szolnoki kereskedelmi 49 mp. 3. Debrecen Kisosz 49.3. — 4X400 m. 1. Nytve (Hogyan, Fedor, Schnitzer, Horváth) 12 p. 12.9 mp. ker. rek. 2. Szolnoki kereskedelmi 12 p. 13 mp. 3. Nyiregyháza Kisosz 12 p. 15 mp. A nap legizgalmasabb küzdelme. Hogyan harmadiknak váltja Fedort, Szolnok és Debrecen után, ki azonnal élre áll és 2-iknak váltja Schnitzert ki szépen futva 3 méter előnnyel indítja ei Horváthot Szolnok és 20m-el a Nyíregyházi Kisosz előtt. A szolnoki Piros megy azonban az első helyre, Horváth úgyszintén a rögtön felzárkózott Neubauer szorosan mögötte. A finisben Horváth előretör és pompás küzdelemben ben sikerül mellszélességgel megverni nagynevű ellenfelét, a vidék elismerten legjobb ifjúsági futóját. Neubauer a finist nem birta. 4X100 m. senior. 1. Deac 46.2 mp. ker. rek. 2. Nytve 47. 4X400 m. senior. 1. Deac 3. p. 45 ker. rek. 2. Nytve 3 p. 47. 4X1500 m. senior. 1. Nytve (Módis, Dobos, Thuróczy, Gégény) 19 p. 47.1 mp. Dobos nagy előnyt szerez, ugy hogy Gégény 100 m-rel Barcsay előtt indul el, " amelyet Barcsay fokozatosan ledolgoz, de cél előtt 150 m-rel, amikor alig 20 m. választja el a vezetőtől, saját tempójának lesz áldozata és feladva a versenyt, csak besétál. A pontszerű versenyszámokban Guttmann 160 cm-es magasugrásával és Pollák 11.05 sulydobásáva) érte el, illetőleg szárnyalta jóval tul az első fokozatot jelentő standardot. Pollák különben ezen eredményével egyszerre a legjobb magyar ifjúsági sulydobók közé emelkedett. Még Stolp DGHSE a kitűnő allrounder 165 cm-es ifjúsági magasugró kerületi rekordja emelkedik ki az eredmények közül. Régi rekord (160 cm. Brenner Nytve) — Az aranykakas már elindult s 30-án érkezik meg a Városi Színházba. » . <a Az Apolló csütörtök, pénteken bebizonyítja aryipnak igaza van! Az amerikai majompör hcllámai átcsaptak Európába és már nálunk is általános beszéd tárgya, hogy Igaza van-e Darvinnak? A daytoni bíróság kimondotta, hogy Darvinnak nincs igaza és ezzel A maga módján ei is döntötte a kérdést. Ám az amerikaiak nem elégedtek meg a daytoni ítélettel és a „Tennessee-Journal" egy millió dollár dijat tüzö t ki e probléma tisztázására. A dijat az a természettudós nyeri el, aki a Darvin elméletet gyakorlatilag bebizonyítja. Baldwin, a kiváló tudós, öt etes módját eszelte ti a tétel igazolásának. Abból indul ki, hogy az igazság fordítva is igazság, vagyis, ha az ember a majomtól származik, akkor az ember majommá is degdnerálódhatik. Baldwln tanár kutatásai felkeltették az egész világ érdeklődését és csak hálásak lehetünk a newyorki Fox gyárnak, mely a hires természetbúvár kutatásainak minden fázisát filmre megörökítette. A film címe D

raittfössfsssEfccaa^^ arvinaakigazavanl AKÍifti'Kr i3HS«8BHií&e Mindeneinek meg kell né?nie ezt a rendkívüli filmet, hogy eldöntse mfgában a Dagy problémát, vájjon Igaza van-e Darvinnak?... A grandiózus műsor második attrakciója Kellemetlen anyós (Nyári örömök) Fa'rengetö amerikai FOX-burieszk 5 felvonásban.