Nyírvidék, 1925 (46. évfolyam, 145-296. szám)

1925-09-30 / 220. szám

€ JNfSiRYIDÉK 1925 szeptember 30 >J1X J.XUC UUJ&IW 558 — Lehet-e még reménye. Védő: Tekintetes Törvényszék! A sértett fél azért neheztel, mert védencem azt jnondta neki, hogy ő a XX. század legnagyobb hülyéje. Nos. az én szerény véleményem szerint ezen kijelentéssel nem is történt olyan súlyos sértés. Ma még csak 1925-öt irunk, tehát a sértett félnek még nem kell feladnia minden reményt árról, hogy ezen hátralevő 75 év alatt talál egy nálánál még hülyébb embert, akit azután védencemnek bemutat és igy a sértés természetszerűleg összeomlik. Ennek alapján kérem tehát védencem felmentését . — Az aranykakas már elindult s 30-án érkézik meg a Városi Színházba. — Három napos liba íogság. — A város egyik utcáján kukoricatöréssel a forgalom igen megélénkült, többek között egyik háztulajdonos kukorica hordás közben portája kapuját feledésből nyitva hagyta, az egyik lakó libái ezen alkalmat kihasználva, kis szabadságot engedve maguknak, 'nyitott kapun az utcára mentek, mit sem törődve azzal, hogy a prédára leső uj gazda fogságába esnek. — Az élelmes uj gazdának szegődő libataláló az utcán legelésző gazdátlan libákat csakhamar portájára tereli,. ahol záros szigorított fogságba az ártatlan libákat részesiti. Jóllehet bár az uj gazdájuk, elégedetlen libáknak bőséges tömésükről gondoskodott. Azonban a figyelmes libák a szokatlan uj helyzettel sehogy sem voltak megelégedve, háromnapi fogságot megunva, a fogságukban lármásan lázongtak és kiabáltak, időközben káros mint jogos tulajdonos, fájó szívvel kereste az eltűnt libákat, amint véletlenül káros a megszokott jó tüdővel hangos köszönéssel közeli szomszéd udvarába lépett, a fogságban levő libák a jogos tulajdonos gazdájuk hangját felismerték, nagy hangon jelezték, itt vagyunk, itt vagyunk. Ezen jeladásra a liba találó is a szokatlan meglepetését terhelve egy kis védekezéssel, hogy a libák gazdátlanul tévedésből kerültek hozzá és azért zárta fogságba őket, hogy keresés esetén gazdájuknak visszaadhassa. — Megesik az ilyen véletlen liba fogság. De tisztelet a kivételnek, napnap után történik azon köztudomású eset, hogy az utcára és közutakra menő libák eltűnnek, minden esetre a szándékos libataláló sem alszik, olyan módon a találó jogtalan elsajátítás, illetve — talált — ürügy alatt könnyen liba pecsenyéhez jut, azt nem gondolja, hogy az esetleges felfedezés esetén a cselekmény lopást képez és nem jogtalan elsajátítást. — Az ilyen módon való esetek ismétlődése esetén káros ne sajnálja feljelentését a további magán, mint a közérdek vagyonának megóvása szempontjából az illetékes hatóság vagy bíróságnál megtenni. G. F. • •— Nemes célra adja pénzét s nemesén szórakozhat 30-án a Városi Színházban. (*) «Hangya» tagok figyelmébe! Minhotgy a «Hangya» október havi kedvezményes vására 1-ére (csütörtökre) esik, ezért a szövetkezet vezetősége ugy intézkedett, hogy mindazok, akik csütörtökön nem tudták havi szükségletüket beszerezni, azok 2-án (pénteken) is kedvezményesen vásárolhassanak. A kedvezményes vásárra vonatkozó megrendelések — torlódás elkerülése szempentjából — már a vásárló napot megelőző napokon is benyújthatók. 2 (*) VEGYE MEG a patikában az AGRARIA huskonzerva patkányirtószert. Nagy sikerrel próbálták ki a hazugság szérumát Ezentúl csak az igazat lehet mondani. Nemrégiben az egész világon hagy feltűnést keltett, hogy egy amerikai orvos feltalálta az «igazság szérumát». A találmányt mindenki örömmel fogadta, különösen a rendőrök, annál kevésbé a becsületesség ellenlábasai: a gonosztevők, akikre a Jvülönös szérum egyenesen a pusztulást jelenti. A feltaláló: D. Edward texasi orvos, mint az «Amerikai Magyar Népszava» legújabb számából olvassuk, most próbálta ki a szérumot. amely scopolanin néven régóta ismert gyógyszer s ameiy az első nagyobb kísérletnél nagyszerűen bevált. Megállapították ugyanis, hogy a kísérlet 100 százalékos eredménnyel jár. Több orvos és detektív jelenlétében három olyan gonosztevőt, akik a vallatás során tagadtak, mint a karikacsapás a — szérummai beoltattak. Az oltás után mind a hárman elveszítették eszméletüket. Az orvos intésére a detektívek azonnal munkába léptek s egyenkint 60 kérdést adtak fö. a három embernek, akik mind a hatvan kérdésre igaz feleleteket adtak, mint a későbbi utólagos nyomozás során is kitűnt. A csodálatos szer elaltatja az öntudatot, de ébren tartja a hallási képességet és áltudatot. Az elkábított ember tehát hallja a hozzá intézett kérdéseket és ösztönszerűleg igaz feleleteket ad, mivel öntudata nem működik annyira, hogy hazugságokat tudjon kitalálni. Az «igazság szérumától)) különösen a nyomozások során várnak sokat, mert ezzel a tagadó bűnösöktől megtudhatják holttestek értékek rejtekhelyét. Biztosr^ veszik, hogy általánosítása esetén vagy rablott, bűnös uton szerzett nagy hasznot fog hozni az emberiségre és meg fogja javítani a közbiztonsági állapotokat — világszerte. A komlósi toronyőr is... Avagy örökké nem lehet harangozni. Az orosházi toronyőrök egyike statuált példát a múltkoriban pályatársai részére, amikor ugy okoskodott, hogy a meredek falépcsőn még a király sem járna le gyalog. Lovasan sem tehetné, igy hát odafent intézné el minden dolgát, mert hiszen a toronyőrt nem azért fogadták meg, hogy lejárkáljon, hanem odafenn maradjon. A példa vonzot tés a komlósi toronyőrök egyike is hasonló módon oldotta meg a keleti kérdést. Csak szerencséje nem volt elég hozzá, mert pont akkor, amikor a problémát boncolgatta, a toronyaljában beszélgetett egy rendőr, meg egy csendőr, fölneszeltek az ügyre és föl is mentek a toronyba. Ott megérdeklődték, hogy milyen utonmódon jött rá a harangok mozgatója és a torony őre a megoldásra. A jámbor toronyőr roppantul csodálkozott azon, hogy odalent nem jó szemmel nézik a dolgot. A csendőr följelentette a komlósi torony őrét, akinek ügye igy a főszolgabiróság elé került. A magas állású embert beidézték és kihallgatták. Nagy bölcsen kikerekítette, hogy esztendők óta igy van ez szokásban Komlóson, aminek az az oka, hogy a torony lépcsője szük, és sötét és éjszakának idején veszélyes a botorkálás. Ásatás a nyírbátori Ligetben. Még a tavasszal történt, hogy Baloghy László főjegyző jelentést (tett a nyírbátori Ligetben M. Szabó Elek portáján napfényre került bronzleletról Mikecz István alispánnak, kinek utasítására a helyszínem megjelentem. Ásatni azonban nem lehetett, mivel a lelőhely körül a mesgyeárok mindkét oldala be volt vetve. Hét darab tárgyat kaptam akkor a tulajdonostól u. m. 2 drb. füles köpüs baltát, 1 darab tőr aklaszeges markolatát és 4 darab sarlótöredéket. Felszabadulván a terület szept. 23-án, az ásatást végrehajthattam. A megjelölt helyen, a mesgyeárok északi oldalán .mindjárt a második ásónyomra egy füles köpüs balta került felszínre, melynek füle még az őskorban letört. Ez a balta területünkre igen jellemző, magyarországi tipusu, ovális nyilásu. Felülete nem fűzöld patinás, mint a másik kettőé, hanem sötét ólomszürke szinü. — Ugylátszik több ónt vegyitettek a réz közé, mint a szokásos egytizedrész. Több tárgyat nem találtunk, bár a kerületét, különösen északfelé nagyterületen felásattuk. A ligeti bronzhalmaz lelet tehát nyolc darabból áll. Érdekes, hogy a. lelőhely az udvar legmélyebb részén van, hol emlékezet szerint ritka tölgyfaerdő volt. Átadott még M. Szabó Elek egy Antonius Augustus-féle ezüst római érmet és egy vas csákányt, mely utóbbinak szokatlan alakja a Krisztus születése körüli időre uta> Mindezeket a nyár folyamán találta a tulajdonos portája dombosabb részén. Ez az Amerikát járt értelmes, szorgalmas ácsmester értékes szolgálatot teljesít a tudománynak. — Nemcsak igyekszik megmenteni a Ligetben előkerülő régiségeket a Jósa Muzeum számára, hanem őszinte érdeklődéséből kifolyólag nagy elfoglaltsága mellett a Nlyirségy tudományos felkutatása céljából ott gyakran mégforduló különböző tudományágbeli szakférfiak részére azok utasítása szerint szorgalmasan gyűjtöget növényeket, rovarokat, különböző állatokat. Lakásán láttam egy nagy üveg spiritusban barna és csikoshátu egeret, güzüt, mezei patkányt, vakondot, menyétet és több más mezei apróbb állatokat. De M. Szabó Elek nem az egyedüli itt a Ligetben, kiben a kultura iránti szeretet él. Egyik munkástól hallottam, hogy valamelyik család azért nem akarja leányát kérőjéhez adni, mert az nem járt iskolát, nem tud olvasni és irni. — Tavasszal, mikor először jártam itt, a szülők panaszkodtak, hogy iskolázatlanul nőnek fel gyermekeik s mint távoli remény élt a ligeti lakosok lelkében az iskola megvalósítása s íme alig négy hónap múlva azt látjuk, hogy az erdő közepén, pormentes helyen, áhitatos csöndben emelkedik a tudomány temploma, melyhez a lakosok maguk hordták az anyagot. — Baloghy főjegyző agilitása mellett tanúskodik ez a tágas, világos, mai igényeknek megfelelő modern téglaépület, mely annyira készen áll, hogy novemberben tanítani lehet benne. — A legjobb érzésssel jövünk el a Ligetből, mikor az est leszáll. Másnap a községháza dísztermében nézegettem meg azokat az értékes okmányokat, adományleveleket és más különböző iratokat, melyekből e történelmi multu város egész ládára valót őriz és amelyek közt nem ritka az 1400—1500-as évekből való. Helyes érzékkel és komolysággal nyúlt hozzá Baloghy főjegyző, mikor e ritka és pótolhatatlan írásokat ,valamint a község régi 'térképeit szakszerűen rendezni, leltárba venni és gondosan kezeltetni szándékozik. — Utánanéztünk a város ipari múltját iga zoló céhemlékeknek is. Az országos levéltárban levő index szerint Nyírbátorban szabó, szűcs, csizmadia, kovács, lakatos, asztalos, kerékgyártó, szíjgyártó, szappanos, ács céh volt. Kutatásunk közben arról értesültünk, hogy a szűcsök és szürszabókét — utóbbiak háromszázan voltak — nem régen küldték fel a Nemzeti Muzeumnak. A csizmadiák reliquiái még megvannak a társulat tulajdonában. Oláh Elek csizmadia mester ajándékozott egy mester-levelet a Jósa-Muzeumnak, mely 1821-ből való és NagyVárad-Olaszi város csizmadia céh adta ki. A mesterlevélen látható Nagyvárad finom rézkarcu látképe a jelzett időből. K/SS LAJOS. A debreceni postaigazgatóságba osztották a miskolci postaigazgatóságot is. Most költöznek Debrcube ;i főtisztviselők. Debrecenből jelentik: Már hónapokkal ezelőtt jeleztük, hogy a miskolci postaigazgatóság megszűnik. Ez most bekövetkezett. A miskolci postaigazgatóságot beolvasztották a debreceni postaigazgatóságba. Ezzel a beolvasztással a debreceni postaigazgatóság ügyköre és területe hatalmasan megnőtt. Eddig is kiterjedt volt, de most Budapest után a debreceni postaigazgatóság a legnagyobb Csonkamagyarországon. A miskolci postaigazgatóság magasabb rangú tisztikarából nyolcan már át is költözködtek Debrecenbe s értesülésünk szerint néhány nap múlva jönnek a többiek is. Legnagyobb baj, hogy a tisztviselők elhelyezkedése — a lakásviszonyok miatt — nehézségekkei jár. Annyi bizonyos, hogy a postatisztviselők palotájának kérdésé ismét aktuálissá lesz, mert a tisztviselők részére építendő palotával nemcsak ők juüiatnának méltóbb lakásokhoz, de a városban ismét jelentős számmal szabadulhatnának fel lakások. 1 Diadal I •••••••••Ml U '1MC ••••• Szeptember 30-án szerdán Október 1 én csütörtökön 7 és 9 órai kezdettel A megzavart esfeüYő (Az égő vonat) Egy menyasszony kalandja 5 felvonásban. Főszerepben Dclores Rousse és Alan Hale. V A kis szeleburdi (Kisértetek éjszakája) Furcsa történet 5 felvonásban. Főszerepben Dorothy Gisch. lön lön A cigány A Városi Színházban, tekintettel a műkedvelői előadásra, szerdán és csütörtökön mozielőadás nincs.